Újpesti TE - Ferencvárosi TC 0 : 0
NB I 1992/1993, 4. forduló
NB I 1992/1993: összes
mérkőzés
referee :
Varga László
attendance:
- Népszabadság: 8.000
- Népszava: 20.000
- Nemzeti Sport: 25.000
-
6' Szekeres Tamás 42' Szűcs Mihály 48' Lipcsei Péter 58' Szőnyi Tamás 63' Lipcsei Péter 72' Miklya Zoltán 73' Páling Zsolt
Újpesti TE | Ferencvárosi TC |
---|---|
|
|
coach: Bene Ferenc |
coach: Nyilasi Tibor |
match history
- 2025.04.05 Ferencvárosi TC - Újpest FC -
- 2024.11.30 Újpest FC - Ferencvárosi TC -
- 2024.08.17 Ferencvárosi TC - Újpest FC 1-0
- 2024.05.19 Ferencvárosi TC - Újpest FC 2-0
- 2024.02.25 Újpest FC - Ferencvárosi TC 0-5
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Szerda este, úgy tíz óra körül szirénázó rendőrautók robogtak végig a Váci úton. Nem egy, nem kettő, legalább tíz kocsi száguldott az úton. A konvoj a Dózsa György úti metrómegállónál fékezett, s a járművekből kiugráló egyenruhások pillanatok alatt eltűntek az aluljáróban. A felszín alatt már elszabadult a pokol.
(A Dózsa György úti megállóban szolgálatot teljesítő BKV-műszakis:
— Elképesztő volt, ami történt. Már tudtuk, hogy balhé van az Árpád hídnál. amikor bejött a szerelvény. Az emberek kimenekültek a kocsikból és egymás hegyén-hátán siettek felfelé. Aztán óriási verekedés tört ki. Hihetetlenül hangzik, pedig igaz: akkor még csak egy vagy két rendőr volt a helyszínen. Csak később kértek erősítést, amikor már agyba-föbe verték egymást az emberek.)
De ez mar csak a tragikus eseménysorozat befejezése volt. Még mielőtt folytatnánk a „finálé” leírását, tisztázzuk, mi is történt egy megállóval arrébb, az Árpád hídnál. A hivatalos rendőri jelentésben az állt, hogy M. A., B. R., G. K., M. G., N. L. és Sz. I. budapesti lakosok az UTE—Fradi meccs után a metró Árpád hídi megállójában verekedést kezdeményeztek, majd a velük szemben jogszerűen intézkedő B. J. törzsszázlóst,
aki egyébként polgári ruhában volt, megtámadták és ütlegelték.
A 30-50 FŐNYI CSOPORT, amelynek tagja volt a hat fiatalember, „támadó magatartást" tanúsított három civilruhás rendőr ellen is. Kukákat dobáltak feléjük. Ezért M. B. zászlós és O. I. hadnagy egy-egy figyelmeztető lövést adott le. A lövésektől K. Norbert és S. Kálmán gyanúsítottak a bal combjukon megsérültek, őket a mentők az Uzsokl Kórház traumatológiai osztályára szállították, ahol megállapították, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. Az alaposan helybenhagyott rendőr „sérülési fokának megállapítása folyamatban van”.
Ez tehát a hivatalos ténymegállapítás. De érdemes elolvasni az egyik tanú történetét is.
(Egy autószerelő tanuló, aki balszerencséjére éppen akkor utazott haza;
— A barátnőmtől jöttem éppen, amikor láttam, hogy Fradi-szurkolúk egy dózsást vernek. Amikor megálltunk az Árpád hídnál sokan kiszálltak, de ott is folytatódott a bunyó. Szörnyű volt: feküdt egy kopasz srác a földön, s többen rúgdosták a fejét. Én előreszaladtam az első kocsihoz, abban bízva, hogy ott biztonságosabb. Azt még láttam, hogy az egyik civilruhás rendőr, kezében pisztollyal lefektet a földre négy fiút és sakkban tartotta őket. Majd hallottam a kiabálást, hogy „Menjünk, üssük le a rendőrt, ne hagyjuk magunkat!” S akkor megindult a tömeg. Amíg élek, nem felejtem el ezt az estét.)
AMIT MÁR NEM A TANUK meséltek, hanem a saját szemünkkel láttunk: a Dózsa György út úgy nézett ki, mint egy csatatér. Amikor fél tizenegykor megérkeztünk a helyszínre, a rendőrök akkor hozták fel a gyanúsítottakat. A hat fiatalember közül kettő kopasz volt, a másik négy, ránézésre nem volt félelmetes figura. Főleg akkor, amikor egymás mellett ültek a rendőrségi buszban, várva az elszállítást. Láttuk azt a rendőrt is, akit legyőzött a túlerő. Testileg és lelkileg is megviselték a történtek: a feje, a lába, a karja is a nagy verekedés (verés) nyomairól árulkodott. A tíz rendőrautó még éjfélkor is ott sorakozott egymás mögött a Dózsa György úton. Á lámpáik villogtak, mintha azt jelezték volna: az erőszak legújabb bástyáját Budapestnek hívják...
Mindehhez a sportnak már semmi köze. ‘
(sinkovics)
Nemzeti Sport
1992.09.04