hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2016.05.14, 15:23 (szerk.: 2016.05.14, 18:31)

   (A mérkőzés előtt az volt az újság, hogy - egyik edző sem tudott rendkívülit mondani.
   
   - Mindenki tudja, hogy hetek óta tele vagyunk sérültekkel, minek panaszkodjam?... – tárta szét a kezét Temesvári Miklós. – Ez ma a Dózsa csapata! Vagy nyerünk, vagy nem sikerül, felmentést itt ma egyik csapat sem kap!)
   
   
   A lilák vezették az első támadást, és majdnem sikerült is meglepniük a hazai védelmet: Birkás elől a kifutva vetődő Zsiborás csak elütni tudta a labdát. Szerencséjére több Dózsa játékos nem kísérte az akciót. A 9. percben jutott el először az FTC a vendégkapuhoz, Nyilasi a tizenhatoson kifordult a labdával, lövése azonban nem volt jól helyezve, Szendrei hárítani tudta.
   
   (A Dózsa játszott nappal és széllel szemben, szakmailag megalapozott volt tehát a szurkolók kórusban bekiabált igénye:
   
   - Lőni! Távolról is!...)
   
   Ehhez azonban át kellett volna törni a lilák védőfalát, amely egyelőre nagyon keményen ellenállt.
   A 22. percben alakult ki az első igazi helyzet. Egy bal oldali támadás végén Pogány tizenhat méterről kapura lőtt, Szendreiről kivágódott a labda, a berobbanó Szokolai közelről ismételt és a térdelő kapus még ebbe is bele tudott nyúlni!
   Nagyon sok hibával játszottak a csapatok és ebből adódó problémáikat tisztátalan belemenésekkel próbálták ellensúlyozni.
   A 28. percben Ebedli sárga lapos figyelmeztetésben részesült. Két perc múlva Beles közeli kapáslövése elakadt a védőkben, és – nyomban utána gólt kapott a Dózsa.
   A 33. percben Pölöskei fejmagasan, élesen középre játszott, a kapu előtt keresztbe futó Szokolai nagyszerűen érkezett, és fejéről védhetetlenül vágódott a jobb sarokba a labda. 1-0.
   Addig próbálgatta a játékvezető türelmét Steidl, amíg a 37. percben – Ebedli félreérthetetlenül szándékos felvágása miatt – neki is felmutatta a sárga lapot.
   Hullámzó mezőnyjátékkal fejeződött be a félidő.
   
   Szünet után a Ferencváros lendületén egyértelműen érezni lehetett, hogy gyorsan döntésre akarja vinni a dolgot! Az Újpestnek nem volt ellenszere; nyolc perc alatt két vállra is került… Az 50. percben Szabadi óriási lövése vágódott le a felső lécről. Sokan gólt vitattak, a bíró nem ítélte meg, de a szurkolói óhaj nyomban teljesült: Szabadi éles beadását Pölöskei öt méterről fejelte a bal sarokba. 2-0.
   Továbbra is a Ferencváros játszott nyomasztó fölényben és az 52. percben újra középkezdésre kényszerítette ellenfelét. Nyilasi a balösszekötő helyéről magasan kapura lőtt – inkább ívelt… Szendrei vetődött, de kiejtette kezéből a labdát. Az éppen érkező Szokolai ollózva kapura akart lőni, de nem találta el jól a pettyest, mert az éppen csak átgurult a gólvonalon. A becsúszva menteni igyekvő Tóth még elérhette volna, de a levegőt találta el. 3-0.
   
   („Szeeegény Dózsa…, Szeeegény Dóóózsa…” - évődtek a hazai szurkolók és Göröcs János igazat adott nekik:
   
   - Bizony szegény az a csapat, amelyik így bukik el a bajnokság hajrájában!)
   
   
   Az 57. percben Pogány a Dózsa tizenhatosán kemény ütközéssel visszaszerezte a labdát Kisznyértől, a berobbanó Szokolai elé tálalt, aki futtából, öt méterről a hálóba emelt. 4-0.
   
   És ha egy üzlet menni kezd…
   
   A 60. percben bal oldali szöglet után, Rab a kaputól 22 méterre lekezelhette a labdát, és a tétovázó Szendrei „közreműködésével” már a hálóban is táncolt a labda! 5-0.
   Pölöskei reklamálásért kapott sárga lapot. A 69. percben Kiss bevezette a labdát a 16-oson belülre, Zsiborás kifutva vetődött, elérte a labdát, a csatár pedig átdobta magát rajta. A szabálytalanságokat addig is sok hibával megítélő Jaczina teljesen érthetetlenül a büntetőpontra mutatott. Kiss rúgta a tizenegyest. Rosszul, mert Zsiborás vetődéssel ki tudta ütni a labdát! Egy perc múlva Szokolai és Pogány ügyetlenkedett el egy olyan helyzetet, amilyent mégegyszer talán gyakorlás után sem tudnának így elügyetlenkedni.
   Az Újpest egyszerre kihasználta mindkét csere lehetőségét. Vagy ezért, vagy mert a hazaiak megelégelték a rohamozást és a gólokat, a mérkőzés utolsó percei már kiegyensúlyozottabbak voltak.
   
   ×××
   
   A bajnokság végső kimenetele szempontjából is nagyon fontos mérkőzést, a két nagy hagyományokkal rendelkező klub rangadóját, azért nem lehetett több csillaggal értékelni, mert az Újpesti Dózsa ezen a napon, csak 45 percen keresztül tudott elfogadható ellenállást tanúsítani. Hiába bizakodtak szurkolói abban, hogy a fiatalok pótolni tudják Törőcsiket, Feketét, nagy Lászlót, Sarlóst és Kovács Józsefet, hiába mondta nyomatékosan Temesvári, hogy „ma ez az Újpesti Dózsa”!
   A gárda a második félidő elején képtelen volt hárítani a Ferencváros fergeteges rohamait és minden átmenet nélkül összeroppant. A sok gólban benne volt a kapus, Szendrei is, de az 5-0-t mégis hiba lenne egyedül az ő nyakába varrni. A hátvédek a játékidőnek ebben a részében hibát hibára halmoztak, a középpályások képtelenek voltak megoldani a taktikai feladatokat és emiatt kétfelé szakadt az együttes, szárnyaszegetté váltak a lila-fehérek.
   A Ferencváros ezzel szemben – a második, majd a közvetlenül utána esett harmadik góltól megnyugodva – hidegvérrel használta ki ellenfele hibáit, és aligha akadt a stadionban egyetlen újpesti szurkoló is, aki kétségbe vonta volna győzelme, s a gólkülönbség valós voltát. A Ferencváros ezen a mérkőzésen minden részében és a játék minden összetevőjében jobb volt ellenfelénél!
   
   Novák Dezső: Csapatunk nagyon jól játszott, úgy érzem, igényes közönségünket minden tekintetben sikerült kielégítenünk. További jó folytatást várok!
   
   Temesvári Miklós: Az FTC jobb volt, a gólkülönbséget azonban túlzottnak tartom.
   
   
   
   Készítettünk néhány felmérést – a játék egy-két „beszédes” jellemzőjét kiragadva – azt remélve, hogy a számok tükrében is igazolható lesz a végül kialakult eredmény. (A zárójelben levő számok az első félidőt jelzik.)
   
   Kapura lövés:
   FTC 16 (5) – Ú. Dózsa 2 (0)
   
   Ezek a számok alighanem önmagukért beszélnek. Amelyik csapat kilencven percen keresztül mindössze kétszer tudja megcélozni ellenfele kapuját, aligha számíthat sikerre.
   
   Kapura fejelés:
   FTC 3 (1) – Ú. Dózsa 0 (!)
   
   Szabálytalan szerelés:
   FTC 19 (15) – Ú. Dózsa 20 (12)
   
   A sok szabálytalanság azt bizonyítja, hogy – főleg az első játékrészben – nem kímélték egymást a játékosok. A viszonylag kedvezőbb második félidei szám azt mutatja, hogy eldőlt a mérkőzés…
   
   Partdobás:
   FTC 18 (11) – Ú. Dózsa 9 (4)
   
   Nyilvánvalóan a játéktéren kívül küldött sok labdával is megpróbálták széttördelni a zöld-fehérek folyamatos játékát az újpestiek.
   
   Hazaadás:
   FTC 5 (2) – Ú. Dózsa 15 (10)
   
   A lila-fehérek alapvetően védekező, biztonsági játékra berendezkedő taktikáját igazolják ezek a számok is. Összességében valamennyi számadat alátámasztja a zöld-fehérek nagy gólkülönbségű győzelmének jogosságát.

   
   Népsport, 1982. április 22.