Puskás Akadémia FC - Ferencvárosi TC 1 : 0
OTP Bank Liga, NB I 2018/2019, 11. forduló
NB I 2018/2019: összes
mérkőzés
helyszín :
Felcsút, Pancho Aréna
játékvezető :
Solymosi Péter
nézőszámok:
- fradi.hu: -
- pfla.hu: -
- nso.hu: 3.838
-
20' Hegedűs János 1 - 0
Puskás Akadémia FC | Ferencvárosi TC |
---|---|
|
|
vezetőedző: Benczés Miklós |
vezetőedző: Rebrov Serhiy |
meccstörténelem
- 2025.05.03 Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia FC -
- 2025.02.08 Puskás Akadémia FC - Ferencvárosi TC -
- 2024.09.29 Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia FC 3-0
- 2024.03.17 Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia FC 1-1
- 2023.11.26 Puskás Akadémia FC - Ferencvárosi TC 1-1
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Ha a vidi elleni meccs bírója 8-st kapott úgy hogy akár pirosat is adhatott volna, akkor Solymosinak a 10-es jár. Erre ezt kell hogy írjam.
A bajnokság harmadánál vezetjük a tabellátt 4 ponttal.
Kiderült,hogy a kiegészitő emberek többnyire nem jelentenek megoldást,ezen változatatni kéne télen,ahogy az igazolásaink minőségén is.Meg kellene viszgálni,miért van annyi sérült,és miért tart ilyen hosszú ideig a rehabilitációjuk.Szerintem nem ártana egy új kapusedző sem.Szerintem nem történt tragédia,vígan meg lehet a 3.csillag.
Persze a többiek sem voltak jobbak. Siralmasan sablonos ez a labdajáratás, majd a végén a betuszkolt beadás.
A többiek sem győztek meg, de bennük legalább pislákolt valami. Kevesebb hibával játszottak, mint a felsoroltak. Spirót le is kapta Rebrov, de a többit nem tudta volna hasonlóra cserélni.
Gond még nincs, valószínűleg nem fogunk másnak így leadni pontokat, hiszen a többi csapat nem "ennyire kedvenc".
Meggyógyulnak a sérültek, összeállunk, jó lesz ez. Télen igazolunk nem huszadrangú játékosokat, legalább is remélem, hogy Rebrov kérését teljesítik, nem a ZS opció lesz a nyerő.
Hajrá Fradiii.
mondjuk a magam reszerol fogalmam sincs, hogy mit tehetett volna meg rebrov, azon kivul, hogy talan korabban behozhatta volna matyit, hatha o hozza tud tenni valamit. felkuldte a rendelkezesere allo legjobb kezdot. nem o tehet rola, hogy ezeknek a fele palyaalkalmatlan...
- A keret egy részének a minősége, és a kezdő között óriási a szakadék tudásban
- Rebrov még nem tudta a keretet, a taktikájához szabni
- Egyszerre egy rakat hiányzó (Botka, Otigba, Frimpi, Heister, Nando, Amadou, Lanza) akiknek nagy része jó eséllyel kezdett volna
- Mentálisan nem pörögtünk fel a meccsre
Annyira nem vagyunk erőssek, hogy ennek ellenére ne csússzon hiba a gépezetbe. Ilyen meccsek előfordulnak egy jó csapat szezonyjában is, de a tanulságokat le kell szűrni. Ettől még lehet bajnoknak lenni (sőt, kell is), de ahhoz erősíteni kell elsősorban, másrészt kellő türelem kell Rebrov felé.
Szoval van Lanzafame meg egy szar kozepes szintelen szagtalan csapat. No Lanza, no party. Sokak altal utalt Lanza miatt vezetjuk a tabellat es uszta meg eddig Rebrov. O olyan nekunk, mint a Molnak Lazovics volt.
A tobbiek lyukas garazst sem ernek egy zart vedekezes ellen. Az ilyenek ellen a Leonardo, Paintsil szintu cselgepek a megoldas, akik le tudnak fordulni, meg tudjak bontani a vedekezest es akkor nyilik res a szelsoknek, csataroknak.
Nemzetkoziben meg, amikor jobban ervenyesulhetnek a kontraink, Lovre es Heister keves lesz a ket szelen, amikor nyomas ala helyeznek minket. Naluk stabilabb bekkek kellenek.
Annyival azért meg lehetne nyerni néhány meccset, nem?
Kurva gyenge!
Adjuk el Dibuszt!
Oda a bajnokság!
Ez tuti bunda volt!
Beleszólt a politika!
Rebrov, takarodj!
Dani, irány a nyugdíj!
Gondolom, mindenki magára ismer egy-egy (vagy több) mondat erejéig, amit általában az első elkeseredettségében sikerült kimondania, de talán a többségünk már meg is bánta az elhangzottakat. Ezért most próbáljunk kicsit lehiggadva értékelni, nem közvetlen a felcsúti vereség hatása alatt.
Lanzafame és Heister eltiltás, Frimpong, Otigba, Gorriarán, Botka és Amadou sérülés miatt nem játszhatott, ami már magában félelmetes, ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy a sérültjeink átlagban több hónapja harcképtelenek, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek mi lehet az oka, anélkül, hogy összeesküvés elméleteket gyártanánk, idézzük ide inkább „Occam borotváját” mely nagyjából arról szól, hogy próbáljunk mindig a legegyszerűbb megoldást megtalálni. Ha ennyi sérültünk van, plusz ott van még Rui Pedró, a láthatatlan szerb és az argentin állandó padozása, akkor már tényleg szeretnénk valami sötét erőt elképzelni az események mögött, most azonban továbbra is higgadtak maradunk. A sérüléséket bontsuk két részre.
A. A sérülések indokolatlan nagy száma.
B. A sérülések indokolatlan hosszú tartama.
Ehhez még hozzájön a vezetőség szokása, miszerint soha nem hozzák nyilvánosságra kinek mi a baja, így a közönségnek sajnos tényleg nem marad más, csak a tippelgetés és az összeesküvés gyártása. Occam miatt azonban egyszerűsítsünk kicsit! Vizsgáljuk meg, ki hogy sérült meg, mert ha a meccs elején, edzésen vagy még a bemelegítéskor történt a baleset, akkor az egyértelműen szakmai hiba, ha a meccsen egy-egy szerelés vagy becsúszás után, az meg annak a következménye, hogy szétrúgnak minket. (Igen, ez túlzás, de most egyszerűsítek). Frimpong: Lencse rossz szerelési kísérlete után a rosszul ért talajt. Majd egy hónap után visszatért, de újra eltűnt. Otibga: fáradásos törés egy Videoton meccs után, ahol Juhász több akciója után maradt a földön. Botka: krónikus csípőbaj, amit gyaníthatóan már magával hozott a Honvédtól, plusz ehhez hozzájött, hogy minden meccsen kapott legalább egy-két bodicseket, illetve –ha jól emlékszem- Ikenne-King eltörte az arccsontját. Gorriarán: őt is minden meccsen szétrúgták, egyszer kiállították egy elszenvedett fault után, egyszer meg besárgázták. A sárgulás után ráadásul le is kellett cserélni. Itt tényleg nehéz nem összeesküvést sejteni, de kérem, őrizzük meg a nyugalmunkat! Amadou ágyéksérülése talány, bár ő is kapott rendesen az itt eltöltött másfél éve alatt. A szerb még edzőmeccsen sem játszik, a portugál igen, de ő még ott sem képes maradandót alkotni. Az argentin ugyan beszállogat, de max 10-15 percre, ami érthetetlen.
A többségük több hónapja sérült, ami viszont azért érhetetlen, mert külföldön a legtöbb sérülés max 1 hónapig tart, utána máris teljes erővel látjuk őket újra a pályán.
Ezek után persze nem csoda, hogy Danit újra a kezdőben láthattuk, gyanítom, utoljára a csapatban. Hónapok óta arról írok, hogy miért nem kéne már őt játszatni és miért nagyszerű Lanzafame új posztja és játéka. Talán most már elcsendesülnek azok, akik a győzelmek után is állandóan azért fanyalogtak, hogy Dani miért nem kezd. Hát ezért. Nézzük kicsit a játékát. Az első félidőben a szokásos alapfelállásunk volt, csak Lanza helyén Dani játszott. És amíg Lanzafame a középcsatár posztjáról rendre visszalépett labdákért (tehát közeledett a labda felé), hogy összjátékot kezdeményezzen és így hozza játékba a három támadónkat, addig Dani mindig távolodott a labdáktól és a beadásra, ráívelésre várva támadta a tizenhatost. Ez ugyebár a Doll-féle focink volt, ezért az egyszerű szurkolónak nosztalgikus érzése volt az első 45 percben, mikor a szokásos kilátástalan, ötlettelen, kézilabdaszerű állandó körbepasszolás zajlott a pályán, rengeteg technikai hibával. Pont az a kapocs hiányzott a csapatból, amivel össze lehetne kötni a védőket a támadókkal. Leó túlságosan hátul játszott, Sigér és Szpirovszki alkalmatlan az előre passzra, Koch-ot nézni is rossz volt, annyi gyenge volt, míg Lovrencsics visszacsöppent a tavalyi Varga-Lovrencsics tengely fantáziátlan homályába. Az én kezdőm így nézett volna ki: Dibusz; Csernik-Takács-Blazics-Lovrencsics; Leó-Szpirovszki; Petryak-Bőle-Varga; Rodriguez.
Rebrov valamiért Daninak szavazott bizalmas, sőt le sem cserélte, gyaníthatóan azért, mert Dani az öltözőben vezér lehet, illetve a csapat nagyon akarhatta a jelenlétét a pályán. Ez volt az első hibája az ukrán mesterünknek. A második az, hogy három (3!) formációban is játszatta a csapatok, de úgy tűnt nem mindegyiket oktatta le kellő alapossággal. Pedig a második félidőben remekül nyúlt bele a meccsbe, behozta az izlandi langalétát a teljesen dekoncentrált (és feltűnően lassú) Bőle helyére és átálltunk a tradiocionális brit 442-re, ami a három belső védővel játszó állami csapat ellen jó ötletnek tűnt. Volt hozzá két szélsőnk, és két belső, támadásban teljesen impotens középpályásunk. (Róluk már írtam korábban, hogy addig nem baj, míg a támadásunk olyan gyors, amióta az a Rebrov-éra alatt kialakult, értsd, a megszerzett labdát 10 másodpercen belül az ellenfél 16-osán belülre juttatjuk.) Most azonban felállt védelem volt, sőt a kapott gól után még jobban hátrébb léptek, így a szélről bevágott labdák sokkal hatékonyabbnak tűntek, mint az első félidős „buzulás”. Az egész meccsen nagyjából 3-4 háromszögelésünk volt, érdekes, hogy ezek után mindig helyzet alakult ki, mégsem erőlettük őket többet. A 442 lényege itt nagyjából az lett volna, hogy a feljebb lépő két szélső védő (a második félidő második felében már Leó van a balbunkó!), odaér a szélső középpályás mögé és beadás alakít ki elmozgással, ami a két középcsatár mellé odaért a másik szélső középpályás is, így alakítva ki helyzeteket, emberfölényt. Ez annyira nem ment, hogy többször is keresztlabdákkal próbálkoztunk a beadás helyett, vagy a két belső középpályást hoztuk kellemetlen helyzetben, mikor nekik ebben a szisztémában kizárólag a labda visszaszerzésére kellene csak koncentrálniuk. Rebrov lépett is, Leó helyet cserélt a teljesen értékelhetetlen Koch-hal, és bejött Rodriguez, így átálltunk a gyémánt alakú 442-re., végre egy irányítóval a csapatban, jöttek is a helyzetek, de kicsit olyan érzésem volt a lelátón, hogy reggelig sem lőttünk volna gólt.
Rendkívül gyengén játszottunk tegnap, nincs mentség, de még így is lőttünk három kapufát és alakítottunk ki rengeteg helyzetet, illetve Petryak kapáslövése is közel volt. Kevés értékelhető momentumunk volt, ennél kevesebb csak a szerencsénk volt tegnap. Dibusz hibázott, de nem szabad bántani, mivel így is védett 1-2 nagyot, valamint kiegyensúlyozottan jól véd egész évben. Lábbal tovább is nagyon gyenge, de ezt már régóta tudjuk róla.
Reméljük nem lesz még egy meccs, mikor 7 játékost kell nélkülöznünk, akik közül szinte mindegyik kezdő lehetne, de az figyelmeztető jel, hogy nincs B-csapatunk, illetve az, hogy a fiatal magyarjaink még ilyenkor sem férnek be a csapatba.
És még valami: Az a szurkoló, aki nem a csapatát hajtja végig, hanem az utolsó fél órában gúnyosan kineveti egy-egy jó labdaérintés után, az nem szurkoló, hanem csürhe. Szégyellje magát mindenki, aki a bajban lévő csapatot nem űzi, hajtja előre, hanem kiröhögi és megalázza. Arra ott van a meccsen kívüli időszak, ott bármikor elmondhatja véleményét, kifütyülheti a játékosokat meccs után, a nyílt edzésen, leírhatja a véleményét a közösségi médiában. De a bajban ott kell állni a csapat mögött. Mindegy, hogy zsoldosnak, bérencnek vagy kutyaütőnek látja őket (olykor jogosan), ez itt a Ferencváros, nem egy mezei kiscsapat.
HAJRÁ FRADI!
Érdekes, hogy a legnagyobb (80%) labdabirtoklásunk a gól körüli időszakban volt, a második félidőben ez folyamatosan csökkent – ahogy egyre inkább gyömöszöltük a labdát a tizenhatosra.
A meccs legjobb InStat-indexét Lovrencsics Gergő hozta össze (273), őt a gólszerző Hegedűs (265), Danilovity (251), Sigér (250) és Koch (245) követi.
A passzrajzon is látszik, hogy a labdajáratás leginkább hátul, Dibusz-Lovrencsics, Blazic, Leo-Koch és Szpirovszki és Sigér közt zajlott, ezek teszik ki a passzok 53%-át. A hátra és oldalpasszok az összes passz 58%-át tették ki, a támadóharmadba az összes passz 17.5%-a érkezett. A 677 passznál 2015 nyara óta egyszer sem passzoltunk többször.
Sokat támadtunk, a 20 kísérletből 12 a 49 – szezonrekordot jelentő – támadásunkból jött, a többi pedig pontrúgásokból. A négy szögletünkből kettő vezetett lövéshez, 40 beadásunkból 13 volt jó (32.5 %) – ez is szezonrekord. A támadópárharcok 53%-át megnyertük.
A hazaiak mindössze 15 (13+2 kontra) támadást vezettek, 9-ből 3 jó beadásuk volt és a támadópárharcaik 41%-át nyerték.
A mieink által kidolgozott helyzetek várható gól értéke 2.13 volt (ez a harmadik legjobb a szezonban a DVTK és a Kisvárda meccs után), a hazaiaknál ez 0.75 volt. A legnagyobb helyzet Varga Roland előtt adódott (0.45, 9. perc), őt Finnbogason (0.24, 67.) és Böde (0.21, 36.) követi. Az ellenfélnél Urblik előtt adódott a legnagyobb ziccer (0.26.), őt Mioc követi (0.14, 10.)
Ami a gólszerzési kísérleteink minőségét illeti, Danilovity várható kapott gólértéke (xcG) 1.3 volt. A legnagyobb védést Finnbogason fejesénél kellett bemutatnia (0.47, 79.), ezt Böde első félidei fejese (0.38, 19.), és Finnbogason lövése követi (0.26, 67.). Dibusz xCG-je 0.17 volt, Mioc 10. perces lövése hozta a legnagyobb védését (0.15), a bekapott gólhoz hasonló kísérletek 2%-a hoz gólt átlagosan…
Dibusz nem hibázott nagyobbat az elmúlt három szezonban, mint most szombaton: alacsonyabb várható kapott gólértékből (xcG) 2015 nyara óta nem kapott gólt az NBI-ben (azon kívül csak a Tirana ellen – de abban aligha ő a hibás). 93%-kal passzolt, egyszer jött ki a kapujából, 9-szer adtuk neki haza a labdát.
Lovrencsics 109 akciójából 65% jó, három lövéséből egy találta el a kaput (0.07 xG), 4 lövést készített elő, 2 szólója volt. 74%-kal passzolt, 4 cseléből 3 volt jó, 17 párharcból 7-et nyert. Hat passzt lopott le. 12 beadásából 3 volt jó. 19-szer vesztette el a labdát, 14-szer szerezte vissza.
Blazic 119 akciójából 79% volt jó, 90%-kal passzolt. 14 párharcból hetet nyert. Egy lövése nem talált kaput, egy lövést pedig előkészített. 10-szer vesztette el a labdát (ötször a saját térfelén), 18-szor szerezte vissza.
Leandro 117 akciójából 82% volt jó. 89%-kal passzolt, 18 párharcból 11-et nyert meg. 7 beadásából 3 volt pontos, három cseléből kettő, öt átadást lopott le. Két gólszerzési kísérletet készített elő.
Koch 143 (!) akciójának 74%-a volt jó. 86%-kal passzolt, 33(!) párharcából 17-et megnyert. Két sikeres csele volt, 4 beadásából egy volt jó, 16 elvesztett labdája mellett 22-szer szerezte vissza azt. Egy lövést készített elő.
Sigér 97 akciójának 73%-a jó volt. 84%-kal passzolt, 20 párharcból 9-et nyert. 9-szer vesztette el a labdát, 14-szer szerezte vissza.
Szpirovszki 76 perc alatt 58 akciót mutatott be, ezek 72%-a vol jó. Mindössze 40-szer passzolt, de 98%-os pontossággal. 12 párharcból 4-et nyert, 3-szor vesztette el a labdát, 2-szer szerezte vissza. Egy lövése volt (0.03), két kísérletet előkészített.
Varga 50 akciójának 56%-a volt sikeres. 72%-kal passzolt. Három lövéséből egy találta el a kaput (0.53). 7 beadásából 5 volt pontos, 3 cseléből 2. Négy lövést készített elő. Hatszor ért labdába a tizenhatoson belül.
Bőle az első félidő 47 perce alatt 25 akciót mutatott be, 40%-os sikerességgel. 1 lövése volt.
Petrjak 81 akciójának 63%-a volt sikeres. 77%-kal passzolt, 9 cseléből 6 volt jó. 22 párharcból 12-t megnyert. Két kísérletből egyszer kaput talált (0.24 xG), 5 beadásából 1 volt jó. 1 lövést készített elő. Öt szólója és 5 tizenhatoson belüli labdaérintése volt.
Böde 44 akciójának 45%-a volt sikeres. 11-ből 8 jó passza volt(73%). 25 párharcból 11-et nyert meg. 5-ször lőtt kapura, egyszer találta el (0.69 xG). Egy lövést készített elő, 7-szer jutott el hozzá a labda a tizenhatoson belül.
Finnbogason a második félidő 49 perce alatt 35 akciót mutatott be, 49%-kal. 7 passzából csak egy volt rossz, két sikeres csele volt. 17 párharcóból 9-et nyert meg. Öt lövéséből kettő késztette Danilovityot védésre (0.58xG). Egy lövést készített elő, négyszer ért labdához a tizenhatoson belül.
Rodríguez a pályán töltött 20 perc alatt 13 akciót mutatott be, 77%-kal. 11 passzából 9 volt jó. Egy lövést készített elő.
https://ulloi129.hu/2018/10/20/elo-a-felcsut-elleni-bajnokirol-7/
https://ulloi129.hu/2018/10/22/igy-teljesitettunk-a-felcsut-ellen-6/