hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2015.07.12, 11:52

   1969. május 10.
   
   Raduly József: A Megyeri úton a Dózsát legyőzni nagyon nehéz. A lila-fehér gárda tele van válogatott tudású játékosokkal, s kitűnő formában van, még akkor is, ha fáradtak, kissé fásultak az újpesti fiúk. Azt hiszem, a Dózsa már évek óta nem állt olyan közel a bajnokság megnyeréséhez, mint most. Játékukban minden van: ötlet, erő, kezdeményezés, stílus. Kitűnő játékosok, s így az eredmény nem maradhat el. A Tatabányai Bányászt biztos legyőzi az újpesti gárda, annak ellenére, hogy a bányászcsapat most feljövőben van. A jó küzdőszellem, az esetleges jó állóképesség azonban kevés a Dózsa ellen. Még a taktikát is nehéz megválasztani. Miért? Mert ha beállnak a kapu elé, akkor csak idő kérdése, hogy a hazaiak mikor rúgnak gólt. Ha már a középpályán embert fognak, s területet hagynak Dunainak és Göröcsnek, akkor a gyorsabb újpestiek lefutják őket. Ha pedig kitámadnak, fellazul a védelmük. Ezek a feltevések is bizonyítják, hogy milyen nehéz feladat előtt áll a vidéki együttes a Megyeri úton. Tipp: 1.
   
   NB I. Tartalékcsoport
   
   Újpesti Dózsa- Tatabányai Bányász 5:0 (2:0)
   Megyeri út, 16.45 ó., 1.500 néző, V.: Nagy
   
   Ú.Dózsa: Kenesei-Komáromi,Horváth,Nagy F.-Hartyáni,Szini-Hegyi,Kolár,Nyírő,Kellner,Tóth A.
   Tatabánya: Vass-Németh,Szabó J.,Kovácshegyi-Mészáros,Tóth-Csík (Jelinek),Gerstmár,Arató,Viola (Gál),Gyalog.
   
   A nagyobb tudású Ú. Dózsa biztosan győzött.
   
   Gólszerző: Kellner (3), Tóth A., Hartyáni.
   
   Meglepetés a Megyeri úton: Tatabánya-Újpesti Dózsa 2:1
   
   Drámai feszültségű harc a Megyeri úton – A Tatabánya óriási lelkesedéssel harcolta ki a győzelmet – 26 szögletet rúgott a Dózsa
   
   Újpesti Dózsa- Tatabánya 1:2 (0:1)
   Megyeri út, 19 ó.,12.000 néző V:Soós G. (Neuber dr.,Losonczi)
   
   Ú. Dózsa: Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Noskó-Dunai III.,Zámbó-Juhász,Göröcs,Fazekas,Dunai II.,Nagy L. Edző: Baróti Lajos
   Tatabánya: Gelei-Lévai,Kovács I.,Laczkó,Juhos-Horváth,Arany,Törőcsik-Szabó,Csernai,Sántha. Edző: Szűcs György
   
   Csere: Juhász h. Bene (szünetben), Törőcsik h. Kovács II. (68p.)
   
   Gólszerző: 0:1 Sántha (7p.), 1:1 Solymosi (65p.), 1:2 Szabó (78p.)
   
   Kiállítva: Noskó (77p.), Kovács I. (77p.)
   
   Szögletarány: 26:0 (11:0)
   
   Az első percben Fazekas lövése jelentette az Újpesti Dózsa bemutatkozását. Ezt Gelei elcsípte. Egy perc múlva már vezetést szerezhetett volna a lila-fehér csapat. Dunai II. egy csel után tisztára játszotta magát, 7 méterre a tatabányai kaputól, de úgy lőtte rá a labdát, hogy az a vetődő Gelei lábáról szögletre pattant. A 3. percben Fazekas cselezgetett a baloldalon, pontos beívelését Juhász kapásból, 8 méterről a kapu fölé bombázta. Szó, ami szó, huszáros bevezetőt produkált az Újpesti Dózsa. A 6. percben Göröcs fordulásból 16 méterről leadott bombája alig zúgott el a kapu mellett. Miközben a Dózsa egykapuzott, a Tatabánya a 7. percben megszerezte a vezetést. Egy előrevágott labdára Noskó és Sántha nyargalt rá középen, a védő lyukat rúgott, Sántha kényelmesen kapura vezette a labdát és 8 méterről, a kétségbeesetten vetődő Szentmihályi mellett a kapu jobb oldalába helyezte. 1:0 a Tatabánya javára. A gól után folytatódott a Dózsa támadás sorozata. A vendégek szorosan betömörültek kapujuk elé. Elöl csak Szabó és Sántha tanyázott, a többiek védekeztek. A 11. percben ismét veszélyes ellentámadást vezetett a Tatabánya, Solymosi és Noskó egymást múlták felül az ügyetlenkedésben, és Szabó csaknem kikaparta közülük a labdát. Egyébként ritkán jutott át a félvonalon a vendégcsapat. A 20. percben Sántha megint elfutott Noskó mellett, lövését azonban Szentmihályi védte. A Dózsa támadások a kapu előtt sorra elhaltak a lelkesen harcoló tatabányai védők lábán. A 25. percben Szabó a balösszekötő helyén tört előre, elhúzott Solymosi mellett, 8 méterről lőtt, s a labdát Noskó a gólvonalról vágta ki. A másik oldalon Zámbó a 27. percben az oldalhálóba lőtt. A 30. perc eseménye: Zámbó szabadrúgását Solymosi az ötös sarkáról fejelte kapu fölé. A 35. percben ismét a vendégcsapat vezetett támadást. A jobboldalon Sántha az alapvonal közeléből egy csel után a kapu elé ívelt, s Horváth 5 méterről a hálóba fejelt. A játékvezető nagy meglepetésre nem ítélte meg a gólt les címén! Volt tehát izgalom bőven. A félidő hajrájában is a lila-fehérek támadtak nagy erővel, de eredménytelenül.
   
   A szünetben cserét határozott el Baróti edző; Juhász helyett Bene jött be, Fazekas kihúzódott a jobbszélre, Bene lett a középcsatár. A 46. percben ismét a vendégcsapat veszélyeztetett, Szabó és Szentmihályi futott rá a labdára, a kapus elvétette, szerencséjére azonban a szélső elől az alapvonalon kívülre csúszott az. A Dózsa egymás után vezette a támadásait. Az 50. percben Bene 10 méteres lövése suhant el a bal kapufa tövénél. Egy perc múlva Fazekas kitűnően fordult le a védőkről, 10 méterről lőtt, de az ő labdája is a kapu mellé jutott. Aztán Bene labdáját Dunai II. fejelte 5 méterről fölé. Az 59. percben Nagy L. lőtt mellé, majd Fazekas bombáját Gelei a léc alól nyomta szögletre. A 60. percben már a 15 szögletet rúgta az Újpest. Óriási nyomás nehezedett a vendégek védelmére, akiknek önfeláldozása – esetenként a szerencséje is – hallatlan volt. A 65. percben végre megtört a jég. Noskó lövését Gelei csak kiütni tudta, Dunai II. rajtolt a labdára, akinek a lábát Kovács I. elhúzta az ötösön. 11-es! A büntetőnek Solymosi futott neki, lövését Gelei kiütötte, ismét Solymosi elé, aki elhúzta a kapus mellett s közelről bevágta. 1:1. A gól után a tatabányaiak is cseréltek, Törőcsik helyére Kovács II. állt be. A 74. percben Bene tört kapura középen, a 11-es pont táján Kovács I. buktatta, a játékvezető azonban nem látott szabálytalanságot. Izgalmasak voltak ezek a percek. A 77. percben Noskó a tatabányai kapu előterében megrúgta Kovács I.-et, a játékvezető leküldte a lila-fehér hátvédet és nem kis meglepetésre Kovácsot is. Ezután, ha lehet, még fokozódtak az izgalmak, néhány durva, kíméletlen belemenést láthatott a közönség mindkét részről. A 78. percben újabb gólt ért el a Tatabánya. A tétovázó védők között Sántha kiugrott, elhúzta a labdát a kifutó Szentmihályi mellett is, s az előrefutó Szabó 5 méterről az üres kapuba gurított. 1:2. A vendégek minden erejüket a védekezésre összpontosították, szögletre, taccsra mentettek. A 89. percben mégis előttük adódott helyzet. Szabó a félpályáról indult a védők díszkísérete mellett, de a 11-es pontról lövés helyett a lesen álló Sánthához továbbított. Az utolsó előtti percben még Fazekasnak volt egy jó lövése, Gelei azonban bravúrral nyomta szögletre a labdát.
   
   Az Újpesti Dózsa kapujában Szentmihályi a gólokról nem tehet. A hátvédek feltűnően bizonytalanok voltak. Solymosi és Noskó különösen sokszor zavarba jött. A középpályás játékosok ugyan elmaradtak a szokott teljesítményüktől, de így is rengeteg támadást indítottak, s főleg szünet után adtak előre sok használható labdát. A csatárok a 90 percből 80-at a tatabányai kapu előtt töltöttek, de hiányzott belőlük a kellő határozottság. A szerencsével is hadilábon álltak ezúttal. Többet kellett volna nekik távolról lőni.
   
   Baróti Lajos: Nincs véleményem…
   
   Idegi fáradtság?
   
   A Megyeri úton ostromállapot uralkodott Gelei kapuja előtt. A tizenhatosnál bezárult a gyűrű, s rohamot roham követett. És lövést lövés. Bene 10 méterről megcélozta a hosszú sarkot. Gelei meg sem mozdult, a labda húsz centivel mellé ment. Aztán Fazekas ugyanezt megismételte. Aztán Dunai fejelt közelről mellé. Máskor az ilyenek bemennek. Vagy legalább is egy-kettő bemegy belőlük. Most nem. De a futballban ilyen is előfordul. A hősöknek szerencsére is szükségük van, hogy ne bukjanak el. Mert ha a Dózsa nyert volna a Megyeri úton, lelkesedésük, odaadásuk, küzdeni tudásuk akkor sem csorbult volna a vendégeknek. Csak akkor az lett volna a következtetés, hogy a nagyobb tudás előtt végül is meg kellett hajolniuk. Az újpestiek, nem vitás, végig támadták a mérkőzést, csak éppen nem tudtak gólokat rúgni. A lila-fehérek sokat játszottak eddig, többet, nehezebb mérkőzéseket, mint más csapatok, ám inkább az idegi fáradtság látszott a társaságon, nem pedig a fizikai. Érdekes mérkőzés volt a szombati. Papíron a Dózsának kellett volna győznie, de – akár nagyobb arányban is kikaphatott volna.
   Mert ilyen ez a labdarúgás…