Ferencvárosi FC - Újpest FC 1 : 0
I. osztályú profi liga 1927/1928, 8. forduló
I. oszt. profi liga 1927/1928: összes
mérkőzés
helyszín :
Budapest, IX. ker., Üllői-úti pálya
játékvezető :
Iváncsics Mihály
nézőszámok:
- Pesti Hírlap: 20.000
- Nemzeti Sport: 23.000
- Budapesti Hírlap: 25.000
-
41' Takács József 1 - 0
 Ferencvárosi FC
|
Újpest FC
|
|---|---|
|
vezetőedző: Tóth-Potya István |
vezetőedző: Pozsonyi Imre |
meccstörténelem
- 2025.04.05 Ferencvárosi TC - Újpest FC -
- 2024.12.01 Újpest FC - Ferencvárosi TC 0-0
- 2024.08.17 Ferencvárosi TC - Újpest FC 1-0
- 2024.05.19 Ferencvárosi TC - Újpest FC 2-0
- 2024.02.25 Újpest FC - Ferencvárosi TC 0-5
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Ferencváros—Újpest 1:0 (1:0) FTC p., 20 ezer néző, bíró Ivancsics.
Pompás küzdelem volt e találkozó eseménye s a Ferencváros megérdemelten, de nem könnyedén győzött. Ez a mérkőzés különben sok válogatottat és válogatott.-jelöltet mozgósított. Újpest részéről a két Fogl, továbbá Borsányi, a Ferencvárostól pedig Bukovi és Takács I. Csatárakcióban gyenge volt a játék.
A mérkőzés egyetlen gólját Takács II lőtte az első félidő 42. percében. Takács—Razsó-akció után Szedlacsektől kapta vissza Takács a labdát.
Pesti Hírlap, 1927. október 04.
Az FTC s az UTE sergi
Nem tettek kárt lábszárban, sem fejben:
Örült a néző: — Végre egy derby,
Amelyet nem abszolváltak derben!
Pesti Hírlap, 1927. október 04.
1:0 arányban legyőzte Újpestet
A vasárnapi események központjában a Ferencváros—Újpest mérkőzése állott. Újpest csapatát, mint már oly sokszor, az idén is komoly bajnoki riválisként emlegették s igen nagy volt a tábora azoknak, akik a lila-fehérektől várták a Ferencváros vezető pozíciójának a megingatását. Az üllői-uti sporttelepen mintegy 25.000 főnyi közönség előtt folyt le Újpest nagy vizsgája, amelynek az volt az eredménye, hogy az újpesti csapat még mindig nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát. Ugyan mindössze 1:0 arányban érte csak vereség, de csapatának konstrukciója és egész játéka arra vallott, hogy ezúttal is túlbecsülték. Bár a Ferencvárosnak nem volt a legjobb napja, mégis szembeötlően megmutatkozott, hogy kvalitás dolgában jelentékenyen fölötte áll Újpest csapatának. Sokkal egységesebb és akcióképesebb s ennek következtében jóval eredményesebb is, mint az újpesti együttes, amelyen sok még a javítani való. Csatársorában Spitz és Dán, fedezetsorában pedig a tartalék Lutz III. úgyszólván teljesen hasznavehetetlennek bizonyult.
A Ferencváros meg-megújuló támadásainak csak a nagyszerű védelem, továbbá Borsányi és Wilhelm II. agilitása tudott gátat vetni. A veszedelmes ferencvárosi akcióknak egész sorát kellett ártalmatlanná tenni és még a legjobb védőjáték mellett is többizben a kapufa sietett az újpesti csapat segítségére. Az újpesti csatársorban egyedül Ströck produkált nagyvonalú játékot, őt azonban az egyéni érvényesülésében Obitznak jó, de gyakran szabálytalan játéka akadályozta meg.
A Ferencváros felsőbbségét a legélénkebben illusztrálta, hogy amíg Bácsaynak a nehéz védések egész sorozatára volt alkalma, addig Amsel kényelmesen láthatta el feladatát. Igaz, hogy ezt az újpesti csatársor tehetetlensége mellett Takács hátvédőnek gyors és biztos munkája is lehetővé tette.
A mérkőzés nem tartozott a legizgalmasabb küzdelmek közé s ehhez mérten a hatalmas közönség is meglehetősen hűvös hangulatban szemlélte a játékot.
Ferencváros—Újpest 1:0 (1:0).
Az első percben erős iramban folyt a játék s a hullámzó támadások közben a Ferencváros kornert ért el. Ettől kezdődően lassabban mozogtak a játékosok s a várt nívós játék helyett mindkét csapat gyengébb sportot nyújtott. A Ferencváros mutatta még a jobb futballt, támadásai egységesebbek voltak s akadt néhány, szépen felépített akciója is. A 13. percben Kohut lövését kornerre ütötte Bácsay. Az újpesti csatázok erőtlen támadásait könnyen verte vissza a Ferencváros védelme. A Ferencváros egyetlen gólját a 42. percben érte el. Rázsó beadott labdája Szedlacsekről Takácshoz pattant, aki közelről gólt rúgott.
A második félidőben nem változott a mérkőzés képe. A játék nem volt frissebb, csak keményebb, aminek következménye néhány kisebb sérülés volt. A legveszedelmesebbnek Ströck sérülése látszott, akit Obitz rúgott meg, úgy hogy négy percig tartott, amíg a jeles jobbszelső ismét játékba állhatott.
Budapesti Hírlap, 1927. október 04.
Még el sem csendesültek a magyar— osztrák mérkőzés lázas izgalmai, máris új izgalmak karjaiban találja magát a labdarúgás közönsége. Vasárnap ugyanis sorsdöntő napja lesz a bajnokságnak. Eldől a sokat vitatott kérdés: a Ferencváros csapata
meg tudja-e tartani uralmát, tovább tud-e haladni a győzelmek útján előre, a végső célig, a bajnokság megnyeréséig. A kérdésre természetesen a ferencvárosi hívők nagy tömege habozás nélkül igennel válaszol. Van azonban egy másik tábor is, amely a várakozás álláspontjára helyezkedik, mert úgy véli, hogy a Ferencváros mindaddig nincs a karrier mellett, amíg Újpest csapatát le nem győzte. S valóban, a Ferencváros nem érezheti biztosságban magát, amíg túl nem jutott az Újpesttel való találkozóján.
Nem az első eset, hogy Újpest csapata komoly bajnoki aspiránsként jelentkezik, nem egyszer állott közel is már a végső győzelemhez, de mindannyiszor a fordulóponton botlott meg.
Nagy életerőt, elsőrangú szervezettséget és tiszteletreméltó sportszellemet tár föl, hogy Újpest a sok csalódás és reményvesztés után is töretlen ambícióval harcol az elsőségért. Soha még ezt elérni nem sikerült Újpest csapatának, de a reménységet mégsem adta föl sohasem.
Az idén is úgy áll Újpest csapata a sport közvéleménye előtt, mint akitől a legjobban kell tartani a Ferencvárosnak valamennyi ellenfele között. S ezt a szerepet
nem ingyen, de nem is olcsón vívta ki Újpest. Olyan csapattal rendelkezik, amely erőben, küzdőképességben és egyéni kvalitásokban is méltó ellenfele a bajnok Ferencvárosnak, de méltó pályázója az idei bajnokságnak. A legszigorúbb összehasonlítás alapján is teljesen bizonytalan a Ferencváros és Újpest vasárnapi mérkőzésének a kimenetele s csöppet sem volna meglepő, ha most végre a lila-fehér színek kerülnének a hadiszerencse kegyeibe.
Az üllői-úti sporttelepen kerül döntésre az őszi fordulónak kétségen kívül legfontosabb bajnoki mérkőzése, amelynek döntetlen a legvalószínűbb eredménye. A két csapat teljes felkészültségben várja a küzdelmet s a paritás még abban is megvan, hogy mind a két oldalon egyedül a középfedezet egészsége áll gyenge lábon. Bukovi
torokfájással, Lutz II. pedig meghűléssel ágyban fekvő beteg volt, mindazonáltal
csapatuk nem fogja őket nélkülözni.
Budapesti Hírlap, 1927. október 02.
Pesti Hírlap, 1927. október 02.
A két nagy csapat küzdelme a várakozásoknak megfelelően izgalmas volt, a nehéz mérkőzésen bizony csak a legritkább esetben csillant ki itt-ott a futball szépsége. Mint előrelátható volt, a mérkőzést a halfsorok közötti különbség döntötte el a Ferencváros javára. Az első félidő még teljesen egyenrangú felek küzdelme volt, a második félidőben azonban felülkerekedett a Ferencváros, s az utolsó 5 perctől eltekintve végig frontban volt, s csatársora veszélyességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az első félidőben elért egy gól melleit a ferencvárosi csatárok négy kapufát is lőttek.
A mérkőzésen feltűnt a ferencvárosi és újpesti védelem nagyszerű formája. A Fogl-testvérek minden durvaságtól menten nagyszerűen tartották a zöld-fehér támadósort, mögöttük a fiatal Bácsay, legjobb kapusaink közé futott be vasárnapi játékával. A Ferencváros védelmének oszlopa Takács I volt, aki még a sérült Hungler feladatainak nagy részét is magára vállalta, és mindig sikeresen meg is oldotta minden helyzetét. Hozzátartozik ennek a meccsnek a krónikájához, hogy sem a Fogl-ok, sem Takács miatt egyetlen szabadrúgás sem volt mérkőzés alatt. Hungler csinált egy néhány feltűnő faultot, de ennek mentsége: köztudomású, hogy Hungler, orvosának tilalma ellenére, súlyos sérüléssel állt ki a nehéz mérkőzésre.
A Ferencváros gólját Takács lőtte egy szép csatárakció befejezéseként.
Pesti Napló, 1927. október 04.
A budapesti vasárnapi futballprogram középpontjában a Ferencváros és az Újpest mérkőzése áll. Újpest, a bajnokok és vezető klubok legnagyobb ellenfele kerül szembe a Ferencvárossal. A bajnokcsapat teljesen öszszedolgozott együttest állít a csatasorba, amelynek gerincében a válogatott halfsor, ennek is a tengelyében Bukovi, a nagyszerű középfedezet áll. A csapatban három sérült játékos játszik. Az egyik Hungler, akit úgy látszik mégis kiállítanak az újpestiek ellen, a másik Turay, akit altesti sérülése akadályoz meg a teljes játéklendületben, a harmadik Rázsó, aki sérült bokával játszik a jobbszélső posztján.
Az újpesti csapat formában van, közvetlen védelme és támadósora elsőrendű, halfsora is a Ferencváros mögött a második legjobb magyar fedezetsornak számít. A fedezetsor tengelyében Lutz II áll, az ő állapota azonban olyan, hogy nem valószínű, hogy vasárnap játszani tud a Ferencvárosiak ellen. Ebben az esetben tartalékember, Lutz III lesz az újpestiek centerfedezete. Úgy hisszük, hogy a fedezetsorok között esetleg mutatkozó különbség, vagy aminek a futballban igen nagy szerepe van, egy szerencsés csatárakció fogja eldönteni a mérkőzést jobbra, vagy balra.
Pesti Napló, 1927. október 02.
Népszava, 1927. október 04.
Népszava, 1927. október 02.