magyarfutball.hu

Németország - Magyarország 7 : 0

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
235. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Köln, Müngersdorfer Stadion
játékvezető : Escartín Pedro (Spanyolország)
nézőszámok:
  1. Nemzeti Sport: 65.000
  2. dfb.de: 70.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: fgymat
    2017.02.03, 12:47
    A keretek:
    kép
    Kiszely később kikerült, mert egy éjszaka megtámadták és megszúrták. Helyette Zsengellér került be.
    Nemzeti Sport
    1941.04.01
    kép
    Nemzeti Sport
    1941.04.06
     
  3. avatar: heimo
    2015.09.19, 09:07 (szerk.: 2017.02.02, 21:05)
    Németország – Magyarország 7:0 (3:0)

    Fábián József futballkapitány csapatának kínos bukása Kölnben

    Elszomorodott szívvel, lesújtva vettük a Kölnből érkező jelentéseket, amelyek arról számolnak be, hogy Magyarország labdarúgó csapata 65.000 néző előtt 7:0 (3:0) arányú súlyos vereséget szenvedett Németország válogatottjaitól.

    És velünk együtt mindenki, aki szereti a labdarúgósportot elkeseredetten értesült arról, hogy a Rajna partján a magyar futballisták a már sokszor megbukott védekező rendszer miatt alig jutottak szóhoz és nagyrészt mást sem csináltak, mint a német csatárok szellemes, okos és a híres bécsi iskolán felépülő technikás támadásait igyekeztek fejvesztetten és eredmény nélkül megakadályozni.

    Amióta futballsport van ebben az országban – több mint negyven éve, - ilyen kudarc még nem érte labdarúgósportunkat. Az általános vélemény szerint ennek a kudarcnak két okozója van: az egyik az áldatlan rendszervita és az ebből keletkező hibás taktikai felállás, a másik ok rendszerhez ragaszkodó rendszertelen csapatösszeállítása.

    Mindenki tudja, akit érdekel a futballsport, hogy ott Kölnben nem a tizenegy rosszul összeállított játékos kapott ki, hanem a kínos vereségnek az a bűnöse, aki a csapatot rosszul állította össze és a nagytehetségű játékosokra hibás taktikát parancsolt.

    Amióta a „megújhodó” új futballrendszert „űzzük”, azóta egyszer sem tudott győzni válogatott csapatunk, a kínos sikertelenség-sorozatot ez a szégyenteljes 7:0 tetézte be.

    Az új futballkapitány kinevezése után korszakalkotó tervekkel lépett a nyilvánosság elé, ezek közül azonban csak egyet váltott valóra: kihagyta a magyar csapatból dr. Sárosi Györgyöt.

    Fábián már nem emlékezett arra, hogy hány válogatott meccset nyert meg Sárosi dr. szinte egyedül a magyar csapatnak, mennyi Középeurópai Kupa-diadal fűződik az ő nevéhez, és amikor talán klubmérkőzéseken nem is volt a legjobb formában, még a gyenge Sárosi is többet ért, mint egyes oldalról propagált, lámpalázzal küzdő rutintalan újoncok.

    Amikor Fábián kapitány lett, egyesek már akkor tudták, hogy Sárosi dr. nem lesz válogatott. Sajnos, az események a magyar futballsportért aggódókat igazolták. Most már nem vigasz az, hogy Fábián József a sok-sok nyilatkozata után megbukott, a magyar labdarúgó sport történetéből ezt a kínos 7:0-át nem lehet kitörölni.

    Kikaptunk már jó párszor, hisz a sportban nemcsak győzni, veszteni is lehet, de ilyen csúfosan – a vezetők tehetetlensége és csökönyössége miatt – a magyar válogatott futballcsapatnak nem szabad kikapnia.

    Olyan futballkapitány jöjjön, aki nem külföldön kísérletezik, nem tekinti hazárdjátéknak a magyar válogatott szereplését, aki megbecsüli a magyar futballhagyományokat, nem pocskondiázza le azokat a játékosokat, akik például hét gólt lőttek Planicka a prágai „oroszlán” kapujába. Elég volt a sok futballkudarcból!

    A magyar válogatott csapat ebben az összeállításban állt fel:
    Csikós – Korányi, Kispéter – Sárosi III., Polgár, Lázár – Kincses, Zsengellér, Füzi, Bodola, Gyetvai.
    A német csapat így szerepelt: Klodt – Janes, Miller – Kupjer, Rohde, Kitzinger – Hanreiter, Hahnemann, Walter, Schön, Koblerski.

    A közönség tapsokkal üdvözölte a pályára lépő csapatokat és kijutott az üdvözlésből Escartinnak, a mérkőzés spanyol bírájának. Mindjárt az első percekben támadnak a németek és mi a 90 perces játékidő alatt csak néhányszor tudtunk támadni.

    A csatársor nem tudta magánál tartani a labdát és így a magyar védelemre túl nagy nyomás nehezedett. A hórihorgas Rohde mindig elvette a labdát a lámpalázzal küzdő Füzitől. Ennek a fiatal csatárnak egyetlen mozdulatán sem látszott, hogy érdemes volt őt elvinni a kölni dóm városába.

    A 13 percben Walter bombalövése alig kerülte el a kapunkat, majd a következő percben Gyetvai fejese nyomán a labdát kivédte a német kapus és a kapufa. A 20. percben a bécsi Hahnemann még Csikóst is faképnél hagyta, de a fürge Kispéter még a kapuvonal előtt elcsípte a labdát.

    A 24. percben Walter tört a magyar kapura. a magyar védelem elgáncsolta, a bíró tizenegyest ítélt és ezt Janes góllá értékesítette. 1:0.

    Továbbra is német támadások. Füzi nem tudja elfogni a labdái, Zsengellér hibázik, a szélsőink nem kapnak labdát. A 27. percben Hanreiter és Hahnemann villámgyors helycseréje után középre kerül a labda és Walter bevágja: 2:0.

    Csikós bravúros védése után Gyetvai meg akart szökni, de les miatt megállította Escartin. A 34. percben Hahnreiter beadása Schönhöz kerül, az továbbítja Kobierskihez és máris 3:0-ra vezetnek a németek. Csikós vetődött ugyan, a csúszós labda kipattant a kezéből. A 45. percben Zsengellért elgáncsolták, Sárosi III. lövése elkerülte a kaput.

    A második félidőben néhány gyenge magyar támadás következett, főként Lázár jeleskedett, de az előreadott labdái mind kárba vesztek. A további gólok így estek: a 7. percben Walter-Kobierski, Hahnemann ördöngős összjátékát a magyar védelem dermedten nézi és Hahnemann bombája védhetetlen. 4:0.

    Aztán jönnek a többi gólok. Az ötödiknek Schön, a hatodiknak Hanreiter a szerzője. Nem sokkal azután Hanreiter még egy érvénytelen gólt lő, míg végül Schön szerzi meg a hetedik gólt.

    hmgy
     
  4. avatar: ingersheim
     
  5. avatar: fgymat
    2010.04.07, 18:39 (szerk.: 2021.06.21, 18:15)
     
  6. avatar: fgymat
    2009.01.04, 21:50 (szerk.: 2017.02.02, 21:07)
    Négy újonc volt a csapatban. A középcsatári posztra a budapesti bajnokságban játszó támadó került Füzi II. Gábor személyében.
    Tóth-Potya István edzőt és Takács Béla segédedzőt, aki a gyúró feladatait is ellátta, demokratikus gondolkodásuk miatt, nem vitte magával a kapitány. (Azt mondta: Jó az ellenfél masszőrje is. Akkoriban komoly (?) vita folyt a "labdarúgó rendszerekről" Voltak akik a WM, mások a modernebb támadójáték hívei voltak. A vitát legalább a találkozó és a felkészülés idejére fel kellett volna függeszteni, mert így határozott taktikai utasítások hiányában játszott válogatottunk.

    A találkozó elején még kifejtettünk némi ellenállást. De az első, jogosan megítélet 11-estből esett gól után már nem volt megállás. Kedvetlenül, zavarodottan játszottunk és feltűnő volt, hogy a német játékosok mennyivel gyorsabbak. A nézőtér pedig lelkesen bíztatta a hazai csapatot, leginkább náci indulók éneklésével.

    A magyar foci egyik legnagyobb kudarca. A Ginzery-Fábián korszak kapkodásának csúcsa volt ez a mérkőzés. A vereség nem volt váratlan, a magyar labdarúgás mélyponton volt. A sportvezetés vizsgálatot ígért, de ez elmaradt.
    A német csapat nem volt jó. Egy hét múlva Svájctól 2-1-re kikapott.

    forrás:
    mafoci