felhasználói profil: meteo (hozzászólások)
-
Hm... valóban. Ezek szerint akkor még a saját tudósításukkal sem sikerült konzisztensnek maradni. Ez is megérne egy misét.
Igen, az MLSZ-szel kapcsolatban: néha közölnek válogatott meccsről "pontos" nézőszámot, máskor nem. Volt, amikor külön is megkerestem őket utána e-mailben, sajnos válaszra sem méltattak.
No mindegy, nekem akkor is roppant sajnálatos, hogy 2024-ben lehetetlen megtudni, hogy egy hipermodern létesítménybe egészen pontosan hányan léptek be a meccs napján. -
Korrigált nézőszám az nso.hu-n 56 000, már javíthatjátok is. ;)
https://www.nemzetisport.hu/magyar-valogatott/2024/03/szoboszlai-es-nagy-zsolt-betalalt-megvertuk-koszovot-a-puskas-arenaban
Látjátok, erről beszéltem a török meccs után is, ez így komolytalan. -
Fgymat: köszi a részletes magyarázatot. :)
Igen, ezzel én is tisztában vagyok, hogy kamerák, sajtó, VIP stb-stb.
Na de 10-15 ezres nagyságrendben...? Azért ez kicsit soknak tűnik.
De a legkevésbé sem bosszankodás okán írtam. Pusztán mert adatbázist vezetek, és szeretem/szeretném tisztán látni, hogy mennyi az annyi. -
58 000 néző vs. teltház. Szokás szerint. Miközben szemre valóban nagyjából tele van a stadion.
És ez megy minden alkalommal, napokkal előtte teltház, aztán a hivatalos meg rendre 55-60 000 között.
Felmerül bennem most már a kérdés, hogy esetleg az annak idején, a megnyitás után közzétett 67 000 körüli befogadóképesség teljesen valótlan lenne...?
Annál is inkább, mert a nem MLSZ-, hanem UEFA-szervezésű eseményeken (2021-es Eb, majd a tavalyi EL-döntő) is ugyanilyen számok (55, 58, a maximum a döntőn 61 000 körül) voltak a hivatalos adatok. -
Van valakinek statisztikája arról, hogy előfordult-e már a válogatott történetében olyan mérkőzés, amelyen 3 tizenegyest kaptunk? Illetve olyan, ahol az ellenfelet is figyelembe véve, 4 büntetőt ítéltek?
-
A Magyar Kupa nem hivatalos jogelődjének tekintett Ezüstlabda 1905-ös eredményei:
1. forduló:
1) 1905. 02. 26., Margitsziget: MAC - BAK 2-1
2) 1905. 04. 11., Népsziget: MAFC - Főv. TC. 1-0
3) 1905. 04. 23., Komárom: Komáromi FC - Postás SE 2-4
A fordulóban több mérkőzést nem rendeztek.
Negyeddöntő:
1) 1905. 05. 07., Amerikai út: BTC - MAFC 7-0
2) 1905. 05. 14., Amerikai út: FTC - UTE 3-0
3) 1905. 05. 21., Margitsziget: MAC - MUE 3-1
4) játék nélkül
Elődöntő:
1) 1905. 06. 01., Margitsziget: BTC - FTC 3-1
2) 1905. 06. 04., Margitsziget: MAC - Postás SE 1-0
Döntő:
1905. 06. 22., Margitsziget: MAC - BTC 0-0
Megismételt mérkőzésre nem került sor, a MAC játék nélkül nyert, a részleteket lásd lentebb.
\"A Polónyi ezüst labda sorsa. A Polonyi ezüst-labda — melynek nagy anyagi értékén kívül az ad még nagyobb erkölcsi értéket, hogy a klasszikus vándordíjért minden esztendőben a legkiválóbb football csapatok küzdöttek — az 1905. évre a Magyar... -
A Magyar Kupa nem hivatalos jogelődjének tekintett Ezüstlabda 1904-es eredményei:
1. forduló:
1) 1904. 02. 14., Margitsziget: MAC - Tisztviselők LE 12-1
A fordulóban több mérkőzést nem rendeztek.
Negyeddöntő:
1) 1904. 02. 14., Millenáris: BTC - 33 FC 3-1
2) 1904. 03. 27., Népsziget: UTE - MAFC 1-4
3) 1904. 04. 03., Komárom: Komáromi FC - Postás SE 2-9
4) 1904. 04. 03., Margitsziget: MAC - FTC 1-3
Elődöntő:
1) 1904. 05. 01., Margitsziget: MAFC - BTC 1-0
2) 1904. 05. 08., Margitsziget: FTC - Postás SE 2-1
Döntő:
1904. 05. 15., Margitsziget: FTC - MAFC 3-2
A 2. helyért:
1904. 11. 04., Margitsziget: Postás SE - MAFC 2-0
(A 2. helyért kiírt mérkőzést a végső győztes FTC elődöntőbeli, valamint döntőbeli ellenfele játszotta egymással.) -
A Magyar Kupa nem hivatalos jogelődjének tekintett Ezüstlabda 1903-as eredményei:
Negyeddöntő:
1) 1903. 04. 04., Margitsziget: MAFC - Törekvés SE 7-0
2) 1903. 05. 02., Margitsziget: 33 FC - MUE 3-2
3) 1903. 05. 03., Margitsziget: MAC - Postás SE 2-2
megism.: 1903. 05. 10., Margitsziget: MAC - Postás SE 1-3 h.u.
4) játék nélkül
Elődöntő:
1) 1903. 05. 21., Margitsziget: 33 FC - Postás SE 3-2
2) játék nélkül
Döntő
1903. 12. 06., Margitsziget: FTC - 33 FC 1-1
megism.: 1903. 12. 13., Margitsziget: FTC - 33 FC 3-0 -
Az Újpesti Törekvés Football Clubnak az Újpesti Torna Egylettel való egybeolvadása tudomásul vétetett. Az Újpesti Torna Egyletnek azon kérelme, hogy a bejelentett játékosok igazoltassanak, csak akkor lesz teljesíthető, ha az Ujp. Törekvés kötelékébe tartozott játékosok az igazolást kérelmező nyilatkozatokat sajátkezüleg aláírták és a szövetséghez benyújtják. Tudomásul vétetett, hogy az UTE a TLE-nek megítélt tartozását az Újpesti Törekvés Footb. Clubtól vállalta át.
Nemzeti Sport, 1907. 09. 08.
-
A Bp. Honvéd pontszáma rosszul szerepel (36 a helyes).
-
Footballpálya a Zuglóban. A [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vas- és Fémmunkások Sport Egylete Zuglóban a Hajtsár-uton a villamos végállomás közelében football pályát építtet.
Sporthírlap, 1913. 01. 27. -
Uj sporttelep Debrecenben. Az alig két év óta fennálló Debreceni Keresk. Alk. SE, miután a várostól több izben hasztalan kért sporttelepet s így kénytelen volt a város legszebb helyén: a Ferenc József-uton gyönyörű sporttelepet bérelni, melynek ünnepélyes megnyitása október 27-én valószinüleg a FTC csapatával való mérkőzéssel. A gick-offot Domahidi Elemér főispán fogja rugni. Az ünnepélyre óriási előkészületek folynak. Az ünnepélyen a városi előkelőségek, mint védnökök megjelennek. A pálya nagysága 100x50, melyen még egy hatalmas tribün is lesz.
Nemzeti Sport, 1912. 10. 20.
A második pálya nyilt meg vasárnap Debrecenben, mint ujabb dokumentuma a hatalmas lendületet vett debreceni sportéletnek. Az uj pálya tulajdonosa a Debreceni KASE, mely a felavatáson a FTC kitünő második csapatát látta vendégül."
"FTC I. b. - DKASE 8:0 (bíró: Steinhübel)"
Sportvilág, 1912. 10. 28.
-
"A Kispesti AC pályája. Sok esztendő szorgalmas munkájának eredményét lesz hivatva hirdetni az a pálya, mely a legnagyobb csendben, hangos reklám nélkül, de annál nagyobb buzgalommal készült Kispesten, a Sárkány-utcában, és jövő vasárnap már át fog adatni a közhasználatnak. Körülbelül 15000 koronát fektettek bele a derék kispestiek a sporttelepbe, mely a 110 m. hosszu, 60 m. széles football pályán kivül néhány tennisz pályából és - egyelőre csak 100 méteres egyenes - futó pályából fog állani. A nézőtérre, mely 3-4000 ember befogadására lesz alkalmas, kisebb fajta tribün is épül."
Sportvilág, 1912. 11. 11. -
"Két pályája van ezidőszerint az Erzsébetfalvai TC-nak. Mult héten avatta fel az Erzsébet-utca és Pöltenberg utca sarkán épült uj sporttelepét, melyhez Matkovich községi főbiró, az egyesület elnökének áldozatkészsége juttatta elsősorban az egyesületet. A FTC Ungárral és Weisz Ferivel megerősített I. b. csapata volt a vendég, melynek 3:2 arányban történt legyözetése ékesen igazolja az ETC ősszel elért kiváló eredményeit. Az uj pálya 110 m. hosszu, 64 m. széles, 8 m.-es futópályával, nézőtere, melyen november végére készül el a tribün, 5000 ember befogadására alkalmas. Az uj pálya mellett fenntartja az ETC a régi, Csillag-utcai pályát is, melyet ezentul ifjusági, továbbá negyed és ötöd osztályu egyleteknek fog rendkivül olcsó áron bérbe adni."
Sportvilág, 1912. 11. 11. -
A jelenleg nyitómérkőzésként feltüntetettnél korábbit találtam: 1912. 06. 09., Törekvés SE - Grazer AK 4:0 (0:0).
Az uj pálya ünnepélyes megnyitását lehetetlenné tette az ebéd utáni zivatar, mely magát a mérkőzést is elmosással fenyegette. Bár a mérkőzés kezdetéig több munkás igyekezett a pályát rendbe hozni, még sem volt lehetséges a vizet teljesen eltávolítani, mert egyes helyeken tócsák maradtak vissza, melyekben a labda megakadt, ami természetesen a játék rovására ment.
Pesti Hírlap, 1912. 06. 11. -
A Haladás pontszáma rosszul szerepel, a helyes 23 lenne.
-
Macedónia (azaz jelenlegi nevén már Észak-Macedónia) labdarúgó-szövetsége utólag törölte az ország hivatalos, A-válogatott mérkőzései közül.
-
Kettő (a Ferencváros és az Újpest elleni) találkozó kivételével itt rendezte hazai NB I-es mérkőzéseit az 1941-42-es szezonban a Lampart.
Az 1945-46-os szezonban pedig a Kőbányai Barátság játszott itt az első osztályban, úgyszintén két mérkőzés kivételével. -
A pálya az 1946-47-es szezonban is NB I-es mérkőzések helyszínéül szolgált, ugyanis a Testvériség itt rendezte egy kivételével az összes hazai találkozóját.
-
A nem hivatalos 1944. őszi hadibajnokságban a Zuglói Danuvia SE csapata október 1. és december 17. között több mérkőzést is játszott a jegyzőkönyvek szerint a Szőnyi úton.
-
#99
Hogy ne kelljen túlságosan régi példát említeni: vasárnap a DVSC ellen 7 943-an voltunk.
Tudom, tök mindegy, de hülyeséget azért ne beszéljünk már... -
Az ellenféltől az ismert nevek:
Ráth Miklós
Szőllősi Emil
Kékesi János
Faludi István
Szentesi Károly
Zele Sándor
Ajánlom magunkat: www.futball-adattar.hu :)
-
Nemzeti Sport: 10 160 néző.
-
"Sportváros 13 hektáron - ez már valóban Vasas stadion
(...) Ma a Fővárosi Tanács telekkönyvi hivatalában 28085/110. helyrajzi szám alatt van bejegyezve a Fáy utca - Béke utca - Hajdú utca - Tahi utca által határolt 13 hektáros, azaz 133 214 négyzetméteres terület. Ez már szinte sportváros.
A mai Vasas stadion nemcsak labdarúgó pályából áll. Van füves edzőpálya, továbbá három salakos játéktér, sportcsarnok, öltöző komplexum, villanyvilágítás, kézilabda-pályák, orvosi rendelő és ide épülne a régen elképzelt uszoda is. Elkészült az ökölvívó és birkózó terem, valamint az ezer nézőt befogadó fedett lelátó is.
De térjünk vissza rövid időre még a múlthoz. A hőn áhított otthont az események alakulása folytán egyszer még el kellett hagyni. A szabályok szerint NB I-es mérkőzést csak füves pályán lehetett játszani. Amikor a Vasas visszakerült az NB I-be, a Latorca utcai füvesre váltottak albérletet, majd 1950-ben a Vasas a Népligetbe, a volt Diák-stadionba tette át székhelyét.
... -
"Sportváros 13 hektáron - ez már valóban Vasas stadion
Egy egyesület életében, eredményeiben mindig meghatározó tényező létesítmény-ellátottsága és helyzete. Ez alól a Vasas Sport Club és labdarúgó szakosztálya sem kivétel.
Nehéz röviden, hideg tényszerűséggel beszámolni a nem idő csinálta legendákról, de megpróbáljuk, hiszen az angyalföldi honfoglalás eszméje hat évtizeddel ezelőtt született, és kötelességünk emléket állítani mindazoknak, akik e téren tettek nem is keveset Angyalföldért - a Vasasért.
A Vasas Sport Club megalakulása után labdarúgóink indultak elsőnek a későbbi sikerek felé. Ezzel megkezdődött a több évtizedes kálvária, melyet a saját otthon utáni vágyakozás miatt vállaltak játékosok, vezetők, pártolók, vasmunkások. A sok erőfeszítés, kilincselés, kudarc, elutasítás albérletbe kényszerítette a "kis Vasast".
Az első főbérlő a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/343 ]BEAC volt, lágymányosi sporttelepén megfelelő díj ellenében - kölcsönadta... -
Sehol nem találtam megemlítve még az adatlapon: a stadion 2002. február 14. óta viseli Hidegkuti Nándor nevét. Ekkor hunyt el az Aranycsapat világhírű játékosa, és az MTK vezetősége még aznap az átnevezés mellett döntött.
-
Rábukkantam egy, az eddigi csúcsnál kicsit még magasabb nézőszámra.
A korabeli tudósítások szerint 1973. május 6-án 23 000 néző látta a helyszínen a futballtörténelem első NB I-es ZTE-Ferencváros mérkőzését.
A végeredmény 1-0 lett, Szimacsek Tibor 1.(!) percben szerzett góljával.
-
Jól értelmezem, hogy az SBTC 1954 előtt (vagyis a Kohász-stadion, akkori nevén az SSE-pálya, még korábban dolinkai pálya korszerűsítését megelőzően) rendszeresen itt játszotta hazai mérkőzéseit?
Ennek a mostaninak az elődje volt az a pálya tehát, amit több korabeli cikk is \"alkalmatlan, salakos, gyenge minőségű\" stb-stb-stb. pályának nevez?
A 4. hozzászólásban idézett cikk szerint 1953-ban biztosan rendeztek itt bajnoki mérkőzést.
A kérdés az, hogy korábban, az 1930-as, 1940-es években mi volt a felállás: az SBTC itt játszott, az SSE-pályán vagy esetleg is-is?
-
A Miskolci VSC egyetlen első osztályú szerepléséhez, az 1958-59-es szezonhoz kapcsolódik egy nem mindennapi teljesítmény, bár a miskolciak aligha büszkék erre.
Az az elképesztő eset történt meg ugyanis, hogy az MVSC játékosai az 1958. november 30. (10. forduló) és 1959. május 31. (23. forduló) között lejátszott 12 bajnoki mérkőzésén mindössze egyetlen egy árva gólt szereztek!
November 30-án az MTK ellen játszott mérkőzés 29. percében Sipos Ferenc, a kék-fehérek játékosa öngólt vétett (tehát már ez sem teljesen \"igazi\" gól volt, egy perccel korábban Lipták Rezsőé viszont igen), ezt követően 849 játékpercnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb miskolci gólt lehessen feljegyezni az NB I-ben.
Ebben az említett időszakban benne van az MTK elleni találkozóból hátralévő 61 perc, majd nyolc abszolút góltalan mérkőzés, amelyek közül az első három, még ősszel, három sima vereség volt (0-4 az Újpesti Dózsa, 0-8 a Csepel, 0-3 a Bp.Honvéd ellen), a másik öt, immár tavasszal, viszont soroza... -
Egy kis érdekesség még a nézőszámokhoz.
A Miskolci VSC egyetlen első osztályú idényében, az 1958-59-es szezonban többször is gyaníthatóan teltház, vagy legalábbis ahhoz közeli állapotok alakultak ki a stadionban.
A korabeli tudósítások alapján ugyanis az itt játszott találkozók közül a lentebb már idézett, Haladás elleni meccsen (18 000 néző) kívül a Vasas (16 000), a Ferencváros (18 000), a Salgótarján (15 000), a BVSC (!!!) (15 000) és az MTK (18 000) ellen is igen sokan jelentek meg.
Forrás: Népsport, Képes Sport
-
Nemzeti Sport: 14 000 néző.
origo.hu: 14 000 néző.
És az alábbi hozzászólás alapján végül az nso-nál is 13 500 néző.
Na ez a botrányos az NS Online közvetítésében, hogy rendre már a meccs elején beírják a nézőszámot, aztán valahogy mindig elfelejtik átírni, miközben a nézők meg még jócskán érkeznek... Ez megy a bajnokságban is, emiatt egyes pályákon sokszor bizony igencsak alábecsülnek, sokan meg készpénznek veszik az online tudósítást... -
De van több! :)
Az NB I. 1968-as szezonjának 5. fordulójában, 1968. március 31-én:
Diósgyőri VTK - Újpesti Dózsa 1-1 (0-0)
Miskolc, MVSC-stadion, 22 000 néző. V.: Soós G.
DVTK: Veréb - Kiss L., Salamon, Szucsányi - Várkonyi, Ruttkay - Vass, Hajas, Szurgent, Horváth A., Sikora. Edző: Teleki Gyula
Ú. Dózsa: Borbély - Káposzta, Solymosi, Sóvári - Szini, Noskó - Kuharszki, Fazekas, Tóth A., Dunai II, Zámbó. Edző: Baróti Lajos
G: Szucsányi (90.), illetve Dunai II. (61.)
Forrás: Népsport
(Az 1967-es KK-döntőnek majd utánanézünk.) -
Nemzeti Sport: 23 000 néző.
Az nso már jó előre beírta a 30 000-t - fájdalom, messze nem voltunk annyian. De majdnem ugyanez az MTI 28 000-es adata is. Szánalmas... -
#60
A Dunaferr 2002 tavaszán játszotta itt egyes hazai mérkőzéseit, saját pályájának átépítése miatt.
Jelenlegi ismereteink szerint mindösszesen 2 találkozóra került sor:
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/7414]2002. március 2., Dunaferr-Újpest 1-2,
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/2002-04-06/dunaferr-ferencvaros]2002. április 6., Dunaferr-Ferencváros 0-1.
A Gázszer pedig az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/878/merkozesek/bajnoki/1998-1999]1998-1999-es idényben játszott itt, igaz, ők valamennyi hazai találkozójukat. -
Sehol nem találom feltüntetve az adatlapon, ezért talán nem árt rögzíteni: a Fáy utcai stadion 2002. február 21. óta viseli Illovszky Rudolf nevét.
-
Elég rég született már új hozzászólás ebben a REAC-Volán stb. ügyben, ezért talán nem haszontalan felidézni, hogy az eddig ismert források, a témában ezen az oldalon vagy esetleg más csapatok, stadionok adatlapján fellelhető leírások alapján mit is tudunk.
Íme egy kis összefoglaló.
A Rákospalota-Pestúlyhely-Újpalota helytörténeti könyv, valamint ami még lényegesebb, a Fővárosi Levéltár anyaga szerint is, 1913-ban alakul meg a Rákospalotai Atlétikai Club (RAC), majd 1914-ben a Rákospalotai Egyetértés Sport Club (RESC). A két klub a második világháborút követően, 1946-ban fuzionál, így jön létre a Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club, a REAC. Tehát a REAC jogelődjének tekinthető RAC nem a mostani REAC-címerben szereplő 1912-ben, hanem 1913-ban alakult.
A REAC 1946-ban felveszi a Barátság nevet, de csak rövid ideig. 1947-ben már újra REAC néven szerepelnek, melybe beleolvad a Rákospalotai Vasas AC, de a REAC név megmarad.
1952-ben (de legalábbis 1950 körül) a REAC több helyi kis... -
A kreatív megoldásra azért volt szükség, mert az előzetes tárgyalások alapján csak a szezon végén sikerül majd véglegesíteni a Vasgyár felőli állóhelyi szektorok birtokba vételi engedélyét.
És ez mennyi többletférőhellyel járhat majd adott esetben?
-
A korábban felvetődött probléma még mindig nem tisztázódott.
Sőt, tovább bonyolítva a képet, most már a fenti nagyszerű leírásban is egyértelműen olvasható, hogy többek között az UTE-Vasas meccset sem játszották le, ehhez képest mindkét tabellában ott szerepel, hogy az Újpest 22, a Vasas pedig 21 meccsel zárt.
(Amint lejjebb is jeleztem, egyes források 1:0-val számítják be ezt a találkozót.)
Szóval a kérdés továbbra is, hogy akkor az UTE-Vasas meccset lejátszották-e vagy pedig sem?
-
Nos úgy tűnik a korabeli forrásokból, hogy a SZEOL AK a Felső Tisza-parti stadion felújítása miatt a teljes 1983-84-es szezonban itt szerepelt.
Már javítva is lettek a jegyzőkönyvek:
http://www.futball-adattar.hu/csapat_szezon.php?id_szezon=35&id_klub=66
A többi szezonról egyelőre még nincs információ. -
No azt én értem, hogy 0 néző van náluk kiírva, de mivel tudjuk, hogy ténylegesen nem 0 néző volt jelen (tehát lényegében véletlenül maradt bent az adat), ezért javasoltam a hiányra utaló mínusz jelet. (Ahogy az egyébként egyes mérkőzések esetében szerepel is itt a honlapon.)
A "0" abban az esetben lenne értelmes, ha mondjuk zárt kapus meccs lett volna.
Ha 100 000-t írtak volna, akkor meg a forrást egyáltalán fel sem kellene tüntetni szerintem, hiszen alapból tudnánk, hogy hülyeség lenne. ;)
Hiszen a cél a minél pontosabb és valószerűbb adatok összegyűjtése, nem igaz? :) -
Nemzeti Sport: 10 500 néző.
Az NSO-ál pedig azt a nagy nullát talán helyesebb lenne lecserélni egy (-) jelre, mert így elég hülyén néz ki. :) -
Utánanézünk ezeknek a szezonoknak, és ha valóban bebizonyosodik, hogy az SZVSE-stadionban voltak, akkor odaát majd javítjuk őket. :)
-
Megoldódott a Szeged 2011 stadiongondja, így az NB II Keleti csoportjának egyik újonca szeptember 17-én pályaválasztóként fogadja a Kazincbarcikát. Az ötödik fordulóig azonban idegenben játszik a csapat, mivel az MLSZ nem engedélyezte sem a Felső-Tisza-parti stadion, sem a közeli kiskundorozsmai létesítmény használatát az NB II-ben. A klub az SZVSE 1937-ben felavatott stadionjában fogadja az ellenfeleket.
Forrás:
Nemzeti Sport, 2011. augusztus 27.
A cikkből tehát az is kiderül, hogy az átadás éve 1937-ben volt, ez eddig hiányzó adat volt. -
Megoldódott a Szeged 2011 stadiongondja, így az NB II Keleti csoportjának egyik újonca szeptember 17-én pályaválasztóként fogadja a Kazincbarcikát. Az ötödik fordulóig azonban idegenben játszik a csapat, mivel az MLSZ nem engedélyezte sem a Felső-Tisza-parti stadion, sem a közeli kiskundorozsmai létesítmény használatát az NB II-ben. A klub az SZVSE 1937-ben felavatott stadionjában fogadja az ellenfeleket.
Forrás:
Nemzeti Sport, 2011. augusztus 27. -
Köszi!
Akkor ezek szerint a # 5-ös hozzászólás ezúttal indokolatlanul rendelkezik némi ironikus felhanggal. ;) -
Nekem az egésszel ugyanaz az egy bajom van, amit már mások is említettek: ha KÉT valami fuzionál, akkor abból miért nem EGY valami lesz?
Régebben legalábbis a "fúzió" szó ezt jelentette... -
# 4
Miért, szerinted mennyi volt a valós nézőszám?
Én nem láttam a meccset, csak egy rövid netes összefoglalót, onnan pedig nem lehetett korrektül megítélni, szóval kíváncsi vagyok rá tényleg. -
Elnézést, nem vettem észre, hogy másutt már részletesen taglalták a történteket:
http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4626 -
A Makói FC-ből pedig a hírek szerint Szeged lesz...
Az NB III Alföld-csoportjának 2. helyén végzett KITE-Szeged ugyanis állítólag "bevásárolja" magát a makóiak helyére. (Illetve nem is tudom, hogy ebben a nagy összevisszaságban mi a helyes megfogalmazás...)
-
1911 tavaszán a VIII. ker., Kerepesi út 5. sz. alatt lévő ún. nyolcház udvarán Király Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Vasutas Sport Club. Dresszük: fehér alapon a nyaki rész és a mandzsetta piros volt, a mellen nagy, piros szárnyas kerék. Első klubhelyiségük, illetve irodájuk funkcióját a Keleti pu. indulási oldalán, az első emeleten egy ici-pici kis helyiség töltötte be. Az alapítók többsége olyan vasutas volt, akik korábban más, nem vasutas sportegyesületekben tevékenykedtek, a klubtagok viszont a budapesti pályaudvarok alkalmazottai sorából kerültek ki. Alig három év telt el a BVSC megalakulása után, amikor kitört az első világháború, amely lehetetlenné tette a fiatal klub működését. A játékosok és vezetők közül sokan nem tértek vissza az értelmetlen vérengzésből. Így évekbe telt, míg a klub újra talpra tudott állni. 1921-ben hívták össze az első közgyűlést, ekkor választottak új vezetőséget, a klub új elnöke Csordás István üzemigazgató-helyettes lett. Az új veze...
-
# 26
"Igaz, a Pécsi MSC visszaköltözött Újmecsekaljára, mert a két klub nem tudott megegyezni a közös pályahasználaton."
Azaz 1979-ben már azt írják, hogy a Pécsi MSC VISSZAköltözött. Vagyis ez azt jelenti, hogy 1973 és 1979 között valamikor a PMSC is játszott ezen a pályán.
Tehát ha az időpont nem is biztos, de egy kérdőjellel fel kellene tüntetni a dolgot. :)
-
A nyitómérkőzésnél ki kellene venni, ezt a "DVTK - FTC (köd miatt félbeszakadt)" beírást, mert ez egy 1968-as meccs volt... :)
A 62. hozzászólás szerint:
1939. június 25-én avatták fel a diósgyőri stadiont. (...) Az ünnepi megnyitón a Kispest labdarúgó csapata szerepelt. (...)
A Diósgyőr(...) gyönyörű küzdelemben, remek 6:2-es győzelmet aratott a kispestiek felett. -
Egy kis adalék a régebben sok vitát kiváltó diósgyőri befogadóképességekhez. Ez az újságcikk az 1968-as felújítás előtt jelent meg:
Mostanában a szurkolók sokat boosszankodnak amiatt, mert Diósgyőrött vagy zsúfolt a nézőtér, vagy több ezren kintrekednek egy-egy bajnoki
alkalmával. Ezért kitörő örömmel fogadták azt a hírt, hogy a stadiont több millió forintos beruházással fejlesztik. Először az állóhelyi részt bővítik, a mostani betonlépcsőket 12 méter magasra emelik, a kanyarban pedig új állóhelyeket létesítenek. A munkálatok már megkezdődtek, ha készen lesz, 6000
nézővel több fér el. A befogadóképesség ily módon a 34 ezret is el fogja érni. Bekerítik az egész stadiont, beton alapozással és rácsozással.
forrás: Népsport, 1967. május 7. -
A hazai pályához egy kis kiegészítés.
Mivel a DVTK-stadionban 1967-1968 folyamán komolyabb átalakítás zajlott így ekkoriban a Diósgyőr egy kis ideig az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/92]MVSC-pályán szerepelt.
Egészen pontosan 1967. október 1. (DVTK-Győri Vasas 1-1) és 1968. április 7. (DVTK-Rába ETO 1-1) között (nem elírás, mindkétszer a Győr volt az ellenfél, és mindkétszer 1-1 lett az eredmény) tartott a kényszerű távollét, ezekkel együtt mindösszesen 7 bajnoki mérkőzés került megrendezésre az MVSC-pályán.
A DVTK-pályára végül is 1968. május 26-án tért vissza a csapat, ekkor a Csepel elleni 1-1-es döntetlent (a korabeli tudósítások szerint) 27 000 néző látta.
via: Futball-adattár
-
Az alábbi újságcikkből is látható, hogy az MLSZ döntése alapján a szezon hivatalos végeredménye a következő:
1. Bp. Honvéd 30 19 7 4 63-24 39
...
14. Volán 30 7 11 12 42-54 24
15. Nyíregyháza 30 8 8 14 28-47 23
16. Diósgyőr 30 2 9 19 25-53 12
Ez tehát a hivatalos végeredmény. Azonban, alaposabban megnézve a számokat, joggal mondhatja bárki, hogy itt bizony valami nem stimmel. És valóban, úgy tűnik, annak idején a szövetségnek nagy igyekezetében sikerült igencsak összekuszálnia a dolgokat...
Vegyük kicsit jobban szemügyre a történéseket!
1984. május 27-én, a 29. forduló után, amikor még minden szép és jó volt, így nézett ki a tabella:
1. Bp. Honvéd 29 19 6 4 63-24 44
...
14. Volán 29 7 10 12 42-54 24
15. Nyíregyháza 29 7 8 14 28-47 22
16. Diósgyőr 29 2 9 18 25-53 13
A 30. fordulóban tehát lejátszották a mérkőzéseket (Volán-Honvéd 6-6, DVTK-Nyíregyháza 2-7), majd utána kipattant a bundaügy.
Ezután elvileg - hangsúlyozom: elvileg, azaz jó... -
# 35
Az Újpest az 1999-2000-es bajnokságban játszott itt, mégpedig nemcsak 1-2 mérkőzést, hanem a tavaszi szezon egy jókora részében!
Ugyanis 2000. március 5-én játszották az emlékezetes Újpest-Dunaferr meccset a Megyeri úton, amely a 44. percben 0-1-nél félbeszakadt, miután a szurkolók kővel megdobták az akkorra már három(!) hazai játékost, továbbá Várhidi Péter vezetőedzőt is kiállító Bede Ferenc játékvezetőt (és/vagy a partjelzőjét? - erre már nem nagyon emlékszem).
Ezt követően a fegyelmi bizottság döntése értelmében a tavaszi szezonból hátralévő időszakra a lila-fehérek a Szőnyi útra kényszerültek. A száműzetés összesen 7 bajnoki mérkőzést foglalt magába, ezek közül az elsőt március 11-én (Újpest-Diósgyőr 5-0), az utolsót pedig május 27-én (Újpest-Vác 1-0) játszották.
Külön érdekesség, hogy ennek a súlyos büntetésnek a további "tetézéseként" a május 5-i Újpest-Haladás (0-0), illetve a május 17-i Újpest-Pécs (1-2) találkozókat nemcsak hogy semleges pályán, de zárt kapuk mög... -
# 19
"...hivatalosan ezer jegyet kapnak a hazaiak..."
A hangsúly a "hivatalosan" kifejezésen van. :)
Ami nem jelenti azt, hogy nem lehettek ennél többen a hazai szektorban.
(Nem tudom, hogy mennek a dolgok Mezőkövesden, de hogy egy idevágó példát hozzak fel: az utóbbi időben az Újpest-Fradi, illetve a Fradi-Újpest meccseken is rendszeresen jóval többen vannak a vendégszektorban, mint amennyien hivatalosan lehetnének. Ha csak az idei szezont nézzük: ősszel mi vendégek hivatalosan 2000 darab jegyet kaptunk Újpestre, ehhez képest 2500-an minimum, de akár 3000-en is lehettünk bent. Persze én sem hinném el, ha csak úgy hallottam volna, de mivel a saját szememmel láttam, ezért mesélem: a "rendkívül szigorú", "példátlan" (sic!) rendőri és biztonsági őri jelenlét és átvizsgálás ellenére nem egy, nem két személy mindenféle fénymásolt, hamisított jeggyel, de volt, aki a tavaly tavaszi Újpest-Fradi Ligakupa-meccs jegyével (...), sőt egyesek egész egyszerűen jegy nélkül jutottak be a mé... -
További kiegészítés, hogy nemcsak a Parmalat FC maradt bent az első osztályban, hanem a Békéscsaba, a Győr és a Pécs is.
Ugyanis 1996 nyarán 16-ról 18-ra emelték az NB I létszámát, ezért az 1995-96-os szezon után senki nem esett ki automatikusan, hanem az utolsó négy csapat - a 13-16. helyezettek - egyaránt osztályozót játszott. Ezeket pedig valamennyiük sikerrel teljesítette, amint az fentebb is látható.
Rajtuk kívül a következő évben az első osztályban indulhatott még az NB II két csoportjának győztese, azaz a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/57]III. Kerületi TVE és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/12]Siófoki Bányász is. -
Hazai csapat: 1973-tól 1974-ig a VM Egyetértés is, az MTK-val való egyesülésig.
-
Egy újabb legendás nézőcsúcs-adat:
1968. 11. 24., VM Egyetértés-Ferencváros 0-2, 15 000 néző.
forrás: Futball-adattár
Elvileg tehát ez magasabb a jelenleg feltüntetettnél. -
Itt is jelzem, amit már a VM Egyetértés adatlapjánál is megtettem, hogy a csapat csak 1973 nyaráig játszott itt, és nem 1974-ig!!!
Az 1973-74-es és az 1974-75-ös szezonban, tehát egészen az MTK-val való egyesülésig ugyanis már a Szőnyi úton rendezték a hazai mérkőzéseiket.
forrás: http://www.futball-adattar.hu
-
A mai Bp. Honvéd - Szombathelyi Haladás bajnoki mérkőzésen először vették használatba az új eredményjelzőt.
-
Nem tudja valaki véletlenül, hogy a Győri ETO ebben a szezonban (1992-93) esetleg még más mérkőzéseit is játszotta-e itt?
Illetve ezek alapján felmerül a gyanú, hogy talán más szezonokban is volt ilyenre példa?
(Tudom, 2006-07-ben 6 meccs, de ezen kívül.)
-
A mérkőzés végén a helyszínen hivatalosan kiírt és az NS mai számában is megjelent nézőszám: 23 817.
Én továbbra is értetlenül állok azelőtt, hogy a Stadionban rendezett mérkőzésekről mégis hogyan lehet ilyen pontos adatokat közzétenni???
Hiszen nagyjából a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:
1. Beléptetőrendszer alapján - ez ugyebár nincs, tehát kilőve.
2. Valaki egyenként megszámolja a nézőket - ez sem túl valószínű...
3. Az eladott jegyek és a VIP-vendégek stb. száma alapján - minden bizonnyal ez a helyzet. Igen ám, de!
Mi értelme van annak, hogy a mérkőzés előtt már napokkal nagy dobra veri a szövetség, hogy emberek, itt aztán tuti biztosan száz százalék, hogy 25 311 néző lesz, se több, se kevesebb (és ezt egyes sajtótermékek, lásd nso.hu, készpénznek is veszik, és leközlik a tudósításban, hogy ténylegesen ennyi a nézőszám), aztán meg a meccs végén ugyancsak a szervezők bejelentik, hogy valójában csak 23 817-en voltunk???
Ugyanez a számmizéria gyanús... -
Rendben, akkor gyorsan számoltam egy kicsit! :)
Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/5/merkozesek/bajnoki/1985-1986]1985-86-os szezonban a következőképpen alakult a 15 hazai bajnoki helyszíne:
- [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/2/illovszky_rudolf_stadion]Fáy utca: 8 mérkőzés (1985. 08. 10. és 1985. 10. 26. között),
- [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/17/sport_utcai_stadion]Knopp I. utca: 4 mérkőzés (1985. 11. 16. és 1986. 04. 16. között),
- [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/16/puskas_ferenc_stadion]Népstadion: 3 mérkőzés (a Ferencváros, a Vasas és az Újpesti Dózsa ellen).
-
Illetve még valami: még az 1986-87-es szezon első meccseit sem a Bozsik-stadionban játszotta a csapat!
1986. augusztus-szeptember-október folyamán az Eger, a Rába ETO, valamint a Békéscsaba gárdáját is Csepelen fogadta a Honvéd, illetve közben volt egy-egy Népstadionbeli mérkőzés is, a Ferencváros és az Újpesti Dózsa ellen.
Így az első olyan bajnokira, amikor már Bozsik-stadionnak nevezték a kispesti pályát, végül is 1986. november 1-jén került sor, az MTK-VM ellen (2-0), ezt a helyszínen 10 000 néző látta. -
Illetve még valami: még az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/5/merkozesek/bajnoki/1986-1987]1986-87-es szezon első meccseit sem a Bozsik-stadionban játszotta a csapat!
1986. augusztus-szeptember-október folyamán az Eger, a Rába ETO, valamint a Békéscsaba gárdáját is Csepelen fogadta a Honvéd, illetve közben volt egy-egy Népstadionbeli mérkőzés is, a Ferencváros és az Újpesti Dózsa ellen.
Így az első olyan bajnokira, amikor már Bozsik-stadionnak nevezték a kispesti pályát, végül is 1986. november 1-jén került sor, az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1986-11-01/honved-mtk]MTK-VM ellen (2-0). -
Elvileg - az itteni adatok szerint legalábbis - 1986-tól ugyebár 15 000-re változott a hivatalos befogadóképesség. Érdekes, hogy ennek ellenére az 1987-88-as szezonban több bajnoki mérkőzés után is az említettnél magasabb nézőszámot írt a korabeli sajtó. Persze tudom, ezeket az adatokat nyilván erősen a helyükön kell kezelni, de talán mégsem haszontalan felemlíteni őket, mert nem egyszer 15 000-nél jelentősen magasabb számokkal találkozunk!
Íme:
- 1987. 08. 19., Bp. Honvéd - Ferencváros 2-0, 20 000 néző.
- 1987. 08. 29., Bp. Honvéd - Tatabánya 3-1, 22 000 néző.
- 1988. 04. 02., Bp. Honvéd - Újpesti Dózsa 0-0, 18 000 néző.
- 1988. 04. 16., Bp. Honvéd - MTK-VM 2-0, 20 000 néző.
Az augusztus 19-i, Fradi elleni meccsről felvétel is van:
http://www.tempofradi.hu/1987-viii-19-bp-honved-ferencvaros-20
Itt valóban igen sokan voltak, ez kétségtelen.
De vajon reálisak lehetnek-e ezek a 20 000 körüli adatok? Például az állóhelyi résznél, a hivatalos befogadóképességen felüli töb... -
Ha az "egyéb hazai pályák" között fel van tüntetve a Béke tér, akkor [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/5]ez alapján (45. hozzászólás):
a Fáy utcát, valamint a Sport utcát is fel kellene sorolni.
Főként, hogy a Béke tér csak 2006 őszén, míg a másik két stadion az egész 1985-86-os idényben hazai pályául szolgált a Honvédnak.
Tehát vagy mind a kettő, vagy egyik sem - csak hogy következetesek legyünk. :) -
Hm... valóban, erre nem is figyeltem.
Érdekes a dolog, mert nekem megvan az idén kiadott Újpest futballtörténete című könyv, és abban is a következőképpen néz ki a tabella:
...
3. Újpesti TE 21 12 6 3 39:18 30
...
5. Vasas 20 8 6 6 19:19 22
Azaz úgy tűnik, hogy az eme honlapon szereplő tabellán az Újpest-Vasas meccset 1:0-val könyvelték el, más források szerint viszont nem számít bele a bajnokság végeredményébe.
Ugyancsak a fent idézett könyvben kifejezetten kiemelték, hogy
...az 1918-1919-es ún. hadibajnokságot fenti állás mellett befejezettnek nyilvánították. -
A hadibajnokság négy mérkőzése (FTC-MÁV, Vasas-MÁV, Törekvés-BAK és UTE-Vasas) lejátszatlan maradt, de ezek eredményei sem az első három csapat helyzetét, sem az utolsó helyezett kilétét már nem befolyásolhatták.
forrás:
Hoppe: Labdarúgó-bajnokságaink (1901-1969)
A mérkőzések elmaradásának nyilván egyéb okai (a háború végjátéka, a sorozatos hatalomváltások stb.) voltak. -
A klubtörténet leírásánál az első mondatban minden bizonnyal hiba van:
"A mintegy 26.000 lakosú észak-baranyai város első sportegyesülete 1928-ban szerveződött Komlói SC (KSC) néven."
1928 helyett 1922-t kellene írni, ha nem tévedek. -
Ez az adatbázis úgy készül - kapcsolatban állok a szerzőkkel, időnként be is segítek egészen kicsit, azért tudom -, hogy a rendelkezésre álló forrásokat igyekeznek mind áttekinteni, értékelni. Ez pl. pont a nézőszámok miatt nagyon fontos lehet, de hát ezt Ti is tudjátok.
A kérdéses időszakból is, ha minden igaz több helyről vannak információk.
Hogy ez konkrétan honnan származik, azt nem tudom így hirtelen, de majd megérdeklődöm. Mindenesetre nagy biztonsággal helytálló az adat, efelől nyugodt lehetsz.
-
Egy kis érdekesség: bár Gyöngyösnek soha nem volt NB I-es csapata, ezen a pályán egyszer mégis rendeztek első osztályú bajnokit!!!
1983. november 9-én a Ferencváros az első fordulóból elhalasztott találkozón itt fogadta a Diósgyőr csapatát, ugyanis egy korábbi szurkolói rendbontás miatti büntetés értelmében az Üllői úton akkor nem lehetett mérkőzést rendezni. A tudósítások szerint 8 000 néző volt jelen, ami valószínűleg a telt házat jelentheti. (Biztosan nagy volt az érdeklődés, hiszen nem mindennap rendeznek a városban NB I-es bajnokit.:))
-
Még egy igen magas nézőszám:
http://futball-adattar.hu/nb_meccs.php?meccs_id=7840
1980. október 18., Ferencváros-Újpesti Dózsa 0-3 (0-2)
32 000 néző. -
Az ilyen nézőszámokon mindig elgondolkodom:
fifa.com: 18 194
dbu.dk: 18 984
Azt már úgy-ahogy megszokta az ember, hogy az egyik forrás 15 000-t, a másik 17 000-t, a harmadik 18 000-t ír. Hiszen pontos adat hiányában sokszor tényleg nem könnyű megbecsülni a valós nézőszámot, pláne egy ekkora stadionban.
Na de! Hogy a fenébe létezhet az, hogy két különböző forrás is "pontos" (legalábbis annak vélt), de egymástól merőben különböző(!!!) adatot ad meg! Ezek honnan szerzik az információt? Ezt magyarázza meg nekem valaki!!! :D
(És ez nem véletlen elírás, már nem egy meccs esetében találkoztam ilyennel.)
Illetve legelőször is: a Népstadion esetében eleve honnan van pontos nézőszám-adat??? Hiszen nincs beléptető-rendszer... Az egyetlen lehetőségnek azt tudom elképzelni, hogy az MLSZ közzéteszi az eladott jegyek, illetve tiszteletjegyek stb. számát. De náluk meg ugye 15 000 szerepel...
Röhej. -
Ámbár...
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/09/1474962582_hajtsar_amerika.jpg
Ez összevágott kép? Vagy pedig így volt eredetiben? Mert ha összevágott, akkor azért nekem gyanús lenne, hogy ez esetleg nem ugyanaz a pálya. -
Tehát az "Amerikai út", az "Erzsébet királyné útja" és a "Hajtsár út" elnevezések ugyanazt a pályát jelölik?
Ez esetben akkor szerintem megjelölhetitek a stadion adatlapján az alias Erzsébet királyné útját, illetve a BAK-hoz felkerülhetne a helyszín hazai pályaként.:)
-
Egy kis adalék a hazai pályához:
De a BTC még tartotta vezető szerepét. Övé volt a Millenáris pályát birtokló Versenypálya Szövetség részvényeinek többsége, s így szinte ő rendelkezett a pályával. Emellett azonban volt még egy kisebb, saját pályája is, az Erzsébet királyné úton. (Ezt hamarosan a BAK vette át.) A BTC a jelentősebb mérkőzéseit mind a Millenárison rendezte, az Erzsébet úti pályán csak kisebb bajnokijait bonyolította le, s itt inkább a II. osztályú mérkőzéseket vívták.
Forrás:
Hoppe: Labdarúgó bajnokságaink (1901-1969)
Ezt összevetve az 1. hozzászólással, a BAK egykori pályája tehát valahol az Erzsébet királyné útja és az Amerikai út találkozásánál lehetett. -
1902-ben a BTC-nek új nagy riválisa támadt a feljavult FTC-ben. Rangadónak, akkor "derby"-nek immár nem a Műegyetemi FC - BTC, hanem az FTC-BTC meccset nevezték. De a BTC még tartotta vezető szerepét. Övé volt a Millenáris pályát birtokló Versenypálya Szövetség részvényeinek többsége, s így szinte ő rendelkezett a pályával. Emellett azonban volt még egy kisebb, saját pályája is, az Erzsébet királyné úton. (Ezt hamarosan a BAK vette át.) A BTC a jelentősebb mérkőzéseit mind a Millenárison rendezte, az Erzsébet úti pályán csak kisebb bajnokijait bonyolította le, s itt inkább a II. osztályú mérkőzéseket vívták. A BTC volt az egyetlen csapat, amelynek nemcsak I., II. és III., hanem még IV. és V. csapata is szerepelt.
Forrás:
Hoppe: Labdarúgó bajnokságaink (1901-1969)
-
Van egy kis probléma a hazai pályákkal.
A VM Egyetértés csak az 1972-73-as szezonig játszott Soroksáron. 1973 nyarától, azaz az 1973-74-es szezonban, valamint a később aztán az MTK-val való egyesülés miatt törölt 1974 őszi meccseken a Szőnyi úton szerepelt (eltekintve természetesen a egy-egy Népstadionbeli mérkőzéstől).
via:
futball-adattar
Nem véletlen tehát az 5. hozzászólásban is említett, a Sport zsebkönyvből idézett BVSC-pálya. -
Persze-persze, ezt én is akartam írni. Köszi a kiegészítést!
-
Egy kis érdekesség az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/bajnoki_merkozesek/nb_i/1954]1954-es bajnoki évből. A híres-nevezetes [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/28380]Bp. Honvéd - Bp. Vörös Lobogó 9:7 mérkőzést az utókor számára tán némileg meglepő módon a Ferencváros pályáján, az Üllői úton rendezték. Ugyanis:
(...)Az Üllői utat a Honvéd választotta. A maga pályáját ugyanis nem használhatta: átalakították, javították, bővítették, szépítették éppen. Ebben az évben mindig éppen ott játszott, ahol lehetett:
6 ízben a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/51/epitok_stadion]népligeti Vasas-pályán,
5 ízben az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/131]FTC Üllői úti sporttelepén,
4 ízben a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/16]Népstadionban,
2 ízben a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/128]Megyeri úti pályán,
2 ízben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/63/beke_te... -
24-es hozzászólás
1959-ben már biztosan rendeztek itt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vasas pályaválasztásával bajnoki meccset.
Méghozzá olyan meccset, amelyen állítólag 18 000 néző volt jelen! Ez pedig arra utal, hogy akkorra már igencsak késznek kellett lennie a létesítménynek.
1959. augusztus 9. NB I, 2. forduló
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/30222]Vasas - Bp. Honvéd 2-4 (1-0)
Fáy u., 18 000 néző
Gólszerző: Tichy (3), .Gilicz,
Szőcs 11-est hibázott.
Ott is feltettem a kérdést: vajon az idézett 1957-es, Angyalföldre történt visszaköltözés mit jelent? Azt, hogy vissza a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/74/nepfurdo_utcai_stadion]Latorca utcába, vagy pedig már ide, a Fáy utcába, vagy esetleg is-is? -
Sajnos csak ezekhez a nevesebb párosításokhoz fértem hozzá egyelőre, de ezek szerint akkor magyarul az ötvenes évek végéig nem igazán volt "hazai" pályájuk, hol itt játszottak, hol ott. :)
Viszont a Népligetet talán akkor is be lehet írni 1951-es kezdéssel, ezt az eddigi információk elég jól alátámasztani látszanak.
Illetve továbbra is levegőben lóg a Fáy utcai beköltözés időpontja (1957-1959-1961, vagy más?). -
Azaz szerintem valahogy így kellene kinéznie a pályainformációknak:
- 1943-1948: Népfürdő utca
- 1948-1949: Üllői út
- 1949-1950: Népfürdő utca
- 1951-1957: Népliget, Építők-stadion
- 195?- : Fáy utca -
Találtam egy-két újabb érdekes adatot a Vasas-pályákkal kapcsolatban.
1953.(...)A Vasas megkapja a népligeti, egykori [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/51/epitok_stadion]KISOK-pályát.(...)
1957.(...)Közben a Vasas pályát cserélt az Építőkkel, így visszakerült Angyalföldre, ahol ismét naggyá, kedveltté vált.(...)
forrás: Hoppe-Szabó: Labdarúgó bajnokságaink (1945-1986)
Továbbá van néhány olyan, hivatalosan a Vasas pályaválasztásával megrendezett bajnoki mérkőzés a kérdéses időszakból, amelyeknek egészen biztosan ismerjük a helyszínét. Esetleg ez is segíthet a kérdés eldöntésében.
Vasas-Ferencváros
1946. 07. 06.: Latorca utca
1947. 04. 27.: Megyeri út
1947. 12. 14.: Latorca utca
1949. 05. 22.: Üllői út
1949. 10. 09.: Latorca utca
1950. 09. 03.: Latorca utca
1951. 09. 09.: Népliget
1952. 08. 30.: Népliget
1953. 06. 13.: Megyeri út
Ezután Népstadion.
Vasas-Újpest
1946. 02. 17.... -
Köszi!
Ezek szerint akkor viszont nem az a helyzet, hogy "hivatalosan életveszélyes", hanem az engedély hiányában nem lehet "hivatalosan nem életveszélyes" jelzővel illetni.
Kis magyar valóság...
(Aztán nem csodálkoznék rajta, ha esetleg a márciusi, hollandok elleni hazai mérkőzésre ismét megnyitnák a szóban forgó részt.) -
Miért csökkent ismét 28 000-re a beengedhető nézők száma?
Most éppen megint az a hivatalos verzió, hogy a felső karéj alsó része is életveszélyes? Hiszen tavaly ősszel még használható volt.
Azért az kissé megmosolyogtató, hogy jóformán minden évben (hogy mást ne mondjunk: a várható ellenfelek erőssége függvényében...) más és a más a hivatalos befogadóképesség.
-
"Pajor-Gyulai László, az MLSZ sajtófőnöke a selejtezőt követő sajtótájékoztatón elmondta, 10 590 jegy kelt el a tiszteletjegyekkel együtt."
forrás:
http://www.nemzetisport.hu/foci_eb_2012/valogatott-8-millio-forint-a-vorosiszap-karosultak-javara-2047971
Na hát ez vagy nem igaz, vagy pedig ha igen, akkor a jegyvásárlók közül 2-3 ezer ember nem jött el. Mert hogy nem voltunk 10 590-en, abban egészen biztos vagyok. -
Bizony-bizony, nem a holnapi lesz a Stadion történetének következő teltházas meccse...:S
Én ott leszek, de ahogy ma néztem az IBUSZ oldalán, siralmasan kevés jegy fogyott eddig.
Amúgy ez a dilettantizmus csúcsa: egy ilyen meccset bevinni egy ekkora stadionba, főleg most, amikor azért nincs éppen hurrá-hangulat a válogatott eredményei és játéka láttán. Se néző, se hangulat nem lesz, de még látni sem lehet normálisan.
Úgy látszik, sajnos el kell fogadnunk, hogy az MLSZ jelenlegi vezérkara is tartja magát a Kisteleki-érában bevett szokáshoz: ha válogatott meccs és Budapest, akkor az csak Újpest vagy a Stadion lehet. Istenem, de jó lenne pedig ez nálunk az Üllői úton... Ott azért 7-8-10 000 ember már egészen jól mutat, hangulat is lenne, látni is lehetne, megközelíteni is könnyű mindenki számára... Szép álmok, mi? -
Az Újpest végül is csak 2 mérkőzést játszott itt 2006 őszén, mivel aztán az MLSZ a Megyeri út eredetileg november 30-ig szóló betiltását feloldotta.
Igen ám, de van egy kis "csel" a történetben!
Ugyanis nem a 2006-2007-es bajnokság első 2 hazai meccsét játszották itt, mint azt logikusan gondolnánk. A történet szomorú apropója az volt, hogy pont az első hazai mérkőzés (2. forduló, 2006. 08. 06., Újpest-Győri ETO 2-0) előtt hunyt el Szusza Ferenc, így az MLSZ méltányosságból engedte, hogy ekkor mégis Újpesten rendezzék a találkozót.
A szóban forgó 2 mérkőzés tehát a következő:
- 5. forduló, 2006. 09. 09., Újpest-ZTE 0-1
- 7. forduló, 2006. 09. 24., Újpest-Pécs 1-0
Ezután visszaköltözhetett az Újpest a Szusza-stadionba. -
Ok, köszi! :D
A lent említett mérkőzés adatait pedig szerintem egész nyugodtan beírhatjátok a nézőcsúcshoz. Az persze kérdés, hogy egészen pontosan mennyi is az annyi (bár ahogy lejjebb olvastam, a 28 000-t többen is kizárják), de az tuti, hogy erről a meccsről van szó. Megvannak a többi Nyíregyháza-Fradinak a nézőszámai is, azok mind alacsonyabbak ennél a bizonyos 1980. 11. 01-i alkalomnál. Az 1982. 05. 02-i elvileg 22 000 volt, a többi pedig rendre 20 000 alatt. -
Továbbá még egy észrevétel: ha a Debrecen itt játszhatta a nemzetközi mérkőzését, akkor a pálya méretei aligha lehetnek 105x65 m! Mivel az UEFA áldását adta a helyszínre, így minden bizonnyal 105x68-nak kell lennie, nem?
-
Valószínűleg erre a meccsre gondoltok az adatlapon:
NB I, 1980-81-es szezon, 13. forduló
1980. november 1.
Nyíregyháza - Ferencváros 0-1 (0-1)
Nyíregyháza, 25 000 néző.
G: Nyilasi (11.) -
Hivatalos kiadványokban rendre 7702-t szoktak feltüntetni a jelenlegi befogadóképességnek.
Persze ez a plusz-mínusz 200 fő amiatt a 2000 férőhelyes állóhelyi résznek a megléte (vagy éppen meg nem léte...? :D) miatt úgyis teljesen mindegy. -
Én pedig pályára is léptem rajta! :)
Régebben gyeplabdáztam, így 2002 és 2005 között többször is játszottunk itt.
Egyébként érdekesség, hogy a labdarúgás melett ez az egyetlen labdajáték, amelynek nagypályás változatában egyszerre 11-11 játékos van a pályán.
Érdekes, hogy a tavalyi EL-döntőről - mely ugyebár UEFA-rendezvény volt, ilyen módon valószínűleg a nézőszámot is ők kommunikálják a sajtó felé - a hivatalos adat 61 476. Nem tudom, hogy ott pl. lezárt szektorrész mennyi volt (egyáltalán volt-e), de azt kevéssé tartom valószínűnek, hogy 4-5 000 eladott hely is üresen maradt volna. Vagy ki tudja... A lényeg, hogy vakarhatja az ember a fejét alaposan ebben a témában.