user profile: fgymat (comments / 78)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
-
Ez már a második találkozó volt a két nemzeti gárda történetében. Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1606]elsőre három nappal ezt megelőzően került sor. A szövetségi kapitány arra kérte válogatottat, különösen a csatárokat, hogy a hazaiak kapuja előtt bátrabban és célratörőbben játszanak.
A magyar válogatott a világbajnoki selejtezők küzdelmeiben résztvevő, külföldön játszó labdarúgók nélkül lépett pályára.
Végig támadtunk a mérkőzésen, számtalan helyzetünk is volt, de a vendéglátók minden energiájukkal védekeztek. Szinte mindannyian a kapujuk előtt csoportosultak és két gólnál többre nem futotta válogatottunk erejéből.
Megismétlődött az első találkozó eredménye, sőt a hazaiak gólja most is, mint akkor büntető rúgásból esett. A különbség az volt csupán, hogy most más nevű sípos próbált segíteni a hazaiaknak. Ez annyiban sikerült is, hogy nem szenvedtek nagyobb arányú vereséget.
forrás:
mafoci -
A vendéglátókkal ezt megelőzően még sohasem találkoztunk. Most két mérkőzés volt betervezve. A hazaiak szövetségi kapitánya nagyon fogadkozott, hogy megmutatják a magyar csapatnak, nem akármilyen válogatott az övék.
A magyar csapat a világbajnoki selejtezők küzdelmeiben résztvevő, külföldön játszó labdarúgók nélkül lépett pályára.
Nos, a mérkőzés inkább kellemes edző mérkőzésre emlékeztetett, mint nemzetközi találkozóra.
Az eredmény nem fejezi ki hűen a két csapat közötti különbséget, mert a hazai játékvezető működésével - enyhén szólva - "besegített" honfitársainak?
forrás:
mafoci -
Nyilvánvaló volt, hogy ez a találkozó "élet-halál" kérdése a továbbjutás szempontjából. Lehetett tudni, hogy az ellenfél nem lesz könnyű falat, mert egy vereség a csoport utolsó helyét jelentheti a számukra. Ha azonban nekünk most sikerül nyerni, már csoportelsők vagyunk, ha nem... Ilyesmivel nem is illet foglalkozni, győzni kellett!
A norvég csapat iszonyú elszántan és keményen védekezett, és ha néha-néha lehetőségük adódott veszélyes támadásokat is vezettek. Önbizalmukat erősítette, hogy a nehezen megszerzett vezetésünket még az első félidőben sikerült kiegyenlíteniük.
A második félidőben is idegőrlő, kemény csata folyt. Sőt, nem is csak idegőrlő, hanem rendkívül fárasztó is. Az utolsó félóra kezdődött, amikor a lábát fájlaló Kiss László lecserélésére készülődött a szövetségi kapitány. Ekkor azonban, a norvégoknak már az otthonukban is sok nehézséget okozó és két gólt szerző csatár fejese végre "megtörte a jeget" és a hálóban landolt. A góltól a norvégok teljesen összeom... -
Ismét idegenben játszottunk világbajnoki selejtezőt. A célkitűzés ismét a nagyon fontos egy pont megszerzése volt. Újonc is került az együttesbe Sallai Sándor személyében és azonnal olyan fontos feladatot kapott, mint a románok karmesterének Iordanescunak a kikapcsolása a játékból.
Az első pillanatoktól kezdve úgy látszott, hogy a fiatal magyar újonc, aki leginkább a védelemben szokott játszani, kiválóan oldja meg a rábízott feladatot. Ennek eredményeként a román csapat kicsit tanácstalanul, bizonytalanul játszott. Erőtlen, bátortalan próbálkozásaik nem jelentettek érdemi veszélyt a kapunkra.
Válogatottunk sikeresen vette az akadályt. Gólt ugyan nem értünk el, de a döntetlent kiharcoltuk, ami nagy lépés volt a továbbjutás felé.
forrás:
mafoci -
Az összeállításunk kényszerűségből, közvetlenül a találkozó előtt megváltozott. Nyilasi Tibor belázasodott és helyettesítésének a feladatát Csapó Károly kapta meg.
Most nem mutatott olyan remek játékot válogatottunk, mint egy hete Spanyolországban. Természetesen ellenfelünk is nagyon komolyan vette a küzdelmet és elszánt, fegyelmezett játékkal kétszer is sikerült megszereznie a vezetést. Csapatunk sem adta azonban fel és hallatlan akarattal és erőbedobással mindkét alkalommal sikerült egyenlíteni. Ennek volt látványos példája az is, hogy az első félidő végén rúgott egyenlítő gólunknál Törőcsik András óriási bravúrral, térden állva passzolta tovább a labdát a gólszerző Bálint Lászlónak.
Küzdeni tudásból jelesre vizsgázott a válogatott, hiszen a hazaiak kétszer is vezettek, mégsem sikerült diadalmaskodniuk! A svájci csapat ellen idegenben elért döntetlen mindenképpen jó eredménynek, jó világbajnoki rajtnak számít.
forrás:
mafoci -
Legutóbb, amikor a német csapat Budapesten járt, három góllal nyertünk. Az a mérkőzés nem is volt régen, csupán másfél éve ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/922 ). Ezt a mérkőzést viszont a mai napon játszották.
A csatársorba visszakerült Törőcsik András az első félidőben sok és szép, de eredménytelen "táncot" mutatott be a vendégcsapat védői között. Nyilasi Tibor is többször megkavarta a "sógorokat", de ezeknek a látványos megmozdulásoknak sem lett góllal mérhető haszna. Nem így a másik oldalon. Védelmünk hibáit kihasználva a németek alig félóra alatt két góllal terhelték meg csapatunk hálóját.
A második játékrészre válogatottunk elfáradt és már eredménytelen bravúrokat sem mutatott. A németek viszont, bár gyorsabban és lendületesebben játszottak, csak arra törekedtek, hogy megtartsák az eredményt, ami meglehetősen könnyen sikerült is nekik.
Ismét sima vereséget szenvedett a magyar együttes és ismét megállapíthatók voltak a csapatunk erőnlétében mutatkozó lénye... -
A találkozóra nagyon mély, esőáztatta talajon került sor.
Sajnos a mérkőzésről jót nemigen lehet írni. Középpályásaink és a védelmünk nem tudta útját állni a rendszeres hazai támadásoknak. A "sógorok" könnyedén szereztek már az első félidőben kétgólos vezetést.
A második játékrészben, a biztos vezetés birtokában az osztrák csapat már nem küzdött teljes erővel. Ez azonban nem eredményezte azt, hogy a magyar csapatnak sikerült volna átvennie az irányítást, csupán érdektelenebbé vált a mérkőzés. Ennek ellenére nem sokkal a találkozó vége előtt mégis sikerült megszereznünk a vezetést. Csak öt percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magukat "megrázó" hazaiak visszaállítsák kétgólos vezetésüket.
Most is úgy tűnt, hogy az erőnléti problémákkal küzdő magyar csapat, különösen az ilyen nehéz talajon nem tud helyt állni.
forrás:
mafoci
-
A tíz mérkőzéssel ezelőtti utolsó Szovjetunió elleni találkozón játszott utoljára a válogatottban Kocsis István, aki most került vissza újra a csapatba. Úgy tűnik, hogy Törőcsik András súlyproblémája is megoldódott a svédekkel szemben egy hete vívott összecsapás óta.
Jól kezdődött: már a 2. percben vezettünk. Ezután azonban mi fokozatosan visszaestünk, míg a vendégek egyre inkább átvették a játék irányítását. A félidő hajrájára már fordítottak.
A második félidőben hiába próbált meg mindent a magyar csapat, nem sikerült változtatni az eredményen. Sőt a teljesen kitámadó mieink mellett a mérkőzés végén a vendégek további két góllal növelték előnyüket.
Így kínos lett a vereség.
forrás:
mafoci -
Törőcsik András végül nem lépett pályára, mert a szövetségi kapitány úgy gondolta, hogy súlyfeleslege miatt nem tud megfelelni az elvárásoknak a most is remek erőnléti állapotban lévő svédek ellen.
Válogatottunk végig nagy iramot diktált. Lendületes támadásokat vezettünk és nagy fölényben voltunk, de a gól nem akart megszületni. Végül a védelem, mintha megunta volna a csatárok eredménytelenségét, úgy döntött saját kezébe (lábába?) veszi a dolog intézését. A második félidő második felében az egyik támadás közben Bálint László 25 méterről szánta rá magát lövésre. A labda rettenetes erővel közeledett a kapuhoz és Bilden irányt változtatva csapódott a kapuba. Még tíz perc sem telt el és a középpályás sort képviselő Burcsa Győző is a hálóba talált.
Ezúttal egy nem szokványos dolog történt, nekünk jött be a hajrá.
forrás:
mafoci -
A szomszédjainkkal 1969 óta lejátszott öt találkozóból hármat megnyertünk, kettő pedig döntetlenül végződött. Ráadásul mind az öt találkozót az elmúlt öt évben játszottuk. Volt tehát ok a bizakodásra.
Talán a fent ismertetett eredmények is okai voltak annak, hogy a hazai csapat láthatóan nagyobb becsvággyal vetette magát a küzdelembe. Lelkesen küzdöttek és csak védelmünk jó munkájának volt köszönhető, hogy sokáig nem kaptunk gólokat, illetve szabályos körülmények között egyet sem kaptunk. Hiszen a csehszlovákok egy szabálytalan góllal nyertek. Az újonc Garabát ellökte a kapu előtt a rábízott Nehoda és ezt követően talált a kapunkba. De mindent egybevetve, sajnos meg kell állapítanunk, hogy az eredmény nagyrészt a magyar csatárok gyenge teljesítményének a következménye.
Lakat Károly dr. ezúttal ült utoljára kapitányként a kispadon. A következő két mérkőzésre az MLSZ tulajdonképpen még nem nevezte ki, de a felkészítéssel már Mészöly Kálmán-t bízta meg.
forrás:
ma... -
A csapat az előző találkozókhoz képest "tapasztaltabb" lett. Ennek az volt az oka, hogy a válogatottban ismét helyet kapott kilenc olyan játékos, akik az argentínai világbajnokságon is a keret tagjai voltak.
A kispadon a szövetségi kapitány helyett, aki az olimpiai válogatottat kísérte el, Mészöly Kálmán ült.
Meglehetősen csúszós esőtől felázott volt a pálya talaja.
Jól játszott a magyar csapat. A rendkívül gyorsan elért gól után nem fogta vissza az iramot. A vendégek is támadtak, de védelmünk jól látta el feladatát. Továbbra is hajtottunk és növelni tudtuk az előnyűnket. A második gól után pár percig nem koncentráltunk megfelelően és a labda máris a hálónkban volt. Ettől kezdve figyelt a válogatott. Többé nem engedett ki és nagy akarással, lelkesedéssel egy küzdelmes és nehéz mérkőzésen sikerült megőrizni a vezetést.
A győzelem értékét növelte, hogy az ellenfél is jól játszott.
forrás:
mafoci -
Nagyon kevesen voltak kíváncsiak a találkozóra.
Ez volt az első találkozásunk az USA válogatottjával. A vendégcsapat csupa amatőrből állt. Jól ismert volt, hogy a tengeren túl az európai labdarúgás nem tartozik a népszerű sportok közé. Kicsit úgy is készültünk a mérkőzésre, hogy majd mosolyogva fogunk bemutatót tartani a vendégeinknek.
A válogatottban bemutatkozott Szabó György, az a labdarúgó, aki a legidősebb volt (37 éves), amikor először a válogatottba került.
Az amerikai csapat mindenkit meglepett. Nem kellett őket a labdarúgásra tanítani, vagy ha igen akkor tőlünk már nem volt mit tanulniuk. Ez az amatőr gárda fricskát mutatott válogatottunknak. Labdakezelésben, összjátékban, lövő technikában semmivel sem maradtak el a mieink mögött, sőt ezen a találkozón mindenképpen felettünk álltak.
Már az is megdöbbentette a nézőket (és a játékosokat is), hogy nem mi, hanem nekünk tartottak bemutatót. De az volt igazán elképesztő, ami az utolsó húsz percben zajlott le. A ve... -
Már három éve nem volt magyar-osztrák összecsapás, ráadásul a legutóbbi három alkalommal mi diadalmaskodtunk, így érthető volt, hogy nagy várakozás előzte meg a találkozót.
Válogatottunk most is "támadó összeállításban" lépett pályára és megpróbált támadó felfogásban játszani. Nem volt ez egyszerű a gyors és energikus osztrák csapattal szemben, sőt talán kockázatosnak is nevezhetjük, hiszen az ellentámadásoknak is hatékonyan kéne útját állni. Az meg végképp nem volt "bekalkulálva", hogy két 11-eshez is jutnak a hazaiak. Persze ehhez jelentősen hozzá járult, hogy többnyire az osztrákok támadtak és a védelmünk nem tudott megbirkózni a feladattal. Azt is meg kell jegyezni, hogy Kuti is lőhetett büntetőt, de neki nem sikerült azt értékesíteni.
Mindent összevetve megérdemelt volt a hazai siker és a 11-esek ellenére az aránya sem túlzott.
forrás:
mafoci -
A szovjetek ellen idehaza is nehéz (bár legutóbb sikerült győznünk), hát még idegenben tétmérkőzésen! A mi továbbjutási esélyeink már nagyon minimálisak voltak és szinte az esélytelenek nyugalmával léphettünk a pályára.
Az előző találkozó gyenge teljesítménye után most különösen meglepő volt, hogy válogatottunk bátran és szépen kezdett játszani. Veszélyes támadásokat vezettünk és különösen Töröcsik kavarta meg rendszeresen a hazai védelmet. A szovjet válogatott nem játszott alárendelt szerepet, hiszen a vezetést is megszerezték, de mindenképpen egyenlő ellenfelek voltunk. A szünetre is döntetlen állásnál került sor.
A második félidőben kicsit még javult a csapatunk teljesítménye. A játékrész közepe táján megszereztük a vezetést és úgy látszott nem is engedjük ki a kezünkből. A szovjetek egy veszélyes támadásakor Sengelija a felső kapufát találta el. A lepattanó labdát kapusunk elcsípte, mégpedig úgy, hogy a labda a gólvonalon kívül maradt, bár a kapus a kapuban volt. Telje... -
A német csapatot minden alkalommal, még egy barátságos mérkőzésen is komoly ellenfélnek kell tekinteni.
Meglepően jól játszott válogatottunk. A mérkőzés nem hozott különösebb izgalmakat. Mondhatni simán nyertünk. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal a szerencse is velünk volt, hiszen a vendégek kétszer is a kapufát találták el. Először a 28., majd a 63. percben.
De mint tudjuk a mérkőzéseket gólra játsszák.
A három gólos siker bíztató volt a következő hetek erőpróbái előtt, hiszen alig több mint egy hónap múlva EB selejtező következett.
forrás:
mafoci -
A mérkőzést a német szövetség Helmuth Schön, a német szövetségi kapitány búcsúztatására szervezte. (Érdekes és elgondolkodtató, hogy nálunk még nem szerveztek kapitány-búcsúztató mérkőzést, pedig lettek volna olyan kapitányok, akik megérdemelték volna.)
A hazai csapat a teljes játékidőben rendkívül nagy fölényben játszott, de válogatottunk most rendkívül jól védekezett. Viszont a játék irányítása egyre inkább kicsúszott mindkét válogatott kezéből. A főszerepet egyre inkább az időjárás vette át. A sűrűsödő köd miatt végül a 61. percben a mérkőzés félbe szakadt.
Miután egy órát játszottak a csapatok ez a találkozó teljes értékű meccsként került a krónikába.
forrás:
mafoci -
Egy nappal el kellett halasztani a mérkőzést, mert akkora eső zúdult a városra, hogy legfeljebb vízipólózni lehetett volna.
Nem tudni pontosan, hogy tudatos taktika eredménye volt-e a magyar válogatott "játéka". Olyan benyomást keltett a csapat, mintha csak arra törekedtek volna, hogy kapott gól nélkül húzza ki a találkozót. Ez különösen [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1978-10-11/magyarorszag-szovjetunio]az előző, a szovjetek elleni összecsapás után volt rendkívül meglepő. Az első félidőben mindenesetre nem kaptunk gólt és nem is rúgtunk.
A második félidőre összeomlott a "gólt nem kapni" taktika. Az első találat után a hazaiak szinte minden nehézség nélkül, menetrendszerűen szerezték az újabbakat. Négyet kaptunk félóra alatt. A szépítés is csak az utolsó percben sikerült.
Szomorú volt látni a válogatott első, de különösen a második félidőben nyújtott teljesítményét. Találó volt az egyik szakember véleménye: "Túl sok volt ezen a mérkőzésen a tanácstal... -
A szép búcsú lehetőségén kívül egyéb tétje már nem maradt számunkra a mérkőzésnek. Ugyanez volt a helyzet a franciákkal is, hiszen ők is nulla ponttal álltak. Aki itt győz, harmadik a csoportban, aki veszít utolsó. Igazi presztízs csata és ez nem is olyan kis tét, ha meggondoljuk!
A válogatottban helyet kapott az a két játékos, akik az eltiltás miatt az előző találkozón nem szerepelhettek. A kapuban ismét Gujdár védett, bár ez nem volt igazán indokolható, hiszen Mészáros remekül helytállt.
A találkozó késéssel kezdődött, mert a franciák csak ugyanolyan színű mezt hoztak, mint a magyarok. A Mar del Platai helyi csapat vezetői kisegítették őket egy garnitúra zöld-fehér csíkos mezzel.
Nem a ruha teszi az embert! Nyílván ismerik ezt a mondást francia földön is, mert a válogatottjukat nem különösebben feszélyezte a szokatlan mez. Gyorsan kézbe vették az irányítást és nem is engedték ki többet.
Nem sok eredményt hoztak azonban a támadásaik, mert a gól csak nem akart megszü... -
A csoport, amibe kerültünk vitathatatlanul a legnehezebb volt. Ráadásul nem elég, hogy a rendező országgal vagyunk egy csoportban, de rögtön velük is játsszuk a világbajnokság nyitó mérkőzését. Ez egy kicsit sok a " jóból" .
A magyar válogatott fekete karszalaggal játszott, amivel a két nappal korábban elhunyt Bozsik Józsefre emlékezett. A találkozó kezdete után a játékvezető sípjelére a két csapat és a nézősereg egyperces némasággal adózott a kiváló magyar labdarúgó emlékének.
Nem ijedtünk meg a feladattól. Nem próbáltunk csak védekezni, hanem bátran támadólag léptünk pályára. Vezettünk is egy-két szép támadást. Az egyik a jobb oldalon Töröktől indult, majd Nyilasi, Törőcsik volt a labda útja. A csatár áttette a másik oldalra Nagyhoz, aki fejjel a szélen felfutó Zombori elé csúsztatott. Ő nem tétovázott, hanem ballal, éles szögből a kapura bombázott. Az argentin kapus az erős labdát csak kiütni tudta, ami így az érkező Csapóhoz került, aki nyolc méterről a kapu bal oldalá... -
A hazai csapat nem tudta kivívni a VB részvétel jogát, így sikerre éhesen várták a magyar együttest.
Nem volt jó ötlet éppen egy ilyen ellenfelet választani az első VB találkozó előtt. Jó képességű csapat, amelyiket fűti a bizonyítási vágy és a kiesés miatti elkeseredettség....
Nem voltunk egy "súlycsoportban" az angolokkal. Semmilyen szempontból nem tudtuk felvenni a versenyt a vendéglátókkal. Gyors, nagy iramú kezdés után, még fokozták a tempót és az első gól után szinte bolondot csináltak belőlünk. Az történt a pályán, amit akartak. A játék alakításához szinte semmi közünk nem volt. Az első félidő végére kialakult 3-0-ás eredmény még hízelgő is volt számunkra
Szerencsénk volt, hogy a hazaiak "vérszomja" kicsit már csillapodott és egy kényelmesebb tempóra kapcsoltak. Lehetőségünk volt elkerülni egy megalázó (megalázóbb?) vereséget és legalább a szépítés összejött.
Nem volt ez a találkozó jó lélektani felkészítés a világbajnoki küzdelmek előtt. Egyetlen pozitívuma talán... -
A VB felkészülés jegyében zajlott a mérkőzés.
Az első félidőben parádés teljesítményt nyújtott válogatottunk. Sokat támadtunk és számos helyzetet is kialakítottunk. A két gól mellett lőttünk kapufát és kellett bravúros védést produkálnia a csehszlovák kapusnak. Látványos, jó iramú volt a mérkőzés és a magyar fölény miatt természetesen mindennek a hazai szurkolók örülhettek.
A második félidőben érthetetlen volt, hogy hova tűnt az első játékrész minden pozitívuma. Gyenge támadások, pontatlan átadások, hibás védekezés. Még szerencse, hogy a vendégek csak egyetlen gólra voltak képesek.
Megérdemelt győzelmet aratott a magyar csapat, de ha kicsit erőteljesebbek a vendégek, Ők is megérdemelték volna a győzelmet.
forrás:
mafoci -
A hazai összecsapáson hatgólos előnyt szereztünk, így bizonyára nem a mérkőzés előtti izgatottság volt az oka, hogy többeknek alapos fejfájásuk volt. Az orvosok szerint a nagy tengerszint feletti magasság okozta ezt a kellemetlenséget. Ilyen magasságban még soha nem játszott a magyar válogatott.
Idegenben is megmutatkozott a két válogatott közötti színvonalkülönbség. A hazai csapat igyekezett és több helyzethez is adódott előttük. A továbbiakban azonban nem bírtak a védelmünkkel. A félidő végére kicsit bele is fáradtak a hiába való próbálkozásokba és ekkor mi is komolyabban vettünk egy-két támadást. Ennek eredményeként a szünetet már mi kezdhettük előnnyel. Ez az egygólos előny meg is maradt végig.
Ezzel a győzelemmel hivatalossá vált, amit már az előző találkozó után is tudni lehetett, csak még nem mertük "elkiabálni": 12 év után ismét kijutottunk a VB-re. Vagyis, ami 1970-ben és 1974-ben nem sikerült az végre most összejött!
forrás:
mafoci
-
A dél-amerikai visszavágó előtt, hogy lendületben maradjon a csapat meglátogattuk a csehszlovákokat. Ők ezt a mérkőzést használták fel, hogy elbúcsúztassák Viktort, a remek kapust.
A mérkőzésre csúszós talajon került sor.
A játék képe nem azt mutatta, hogy a találkozónak nincs komoly tétje. Igaz, már maga a győzelem is komoly tét és most is ezért küzdött a két csapat. Nem volt könnyű küzdelem. A válogatottak nagyon kiegyenlített harcot folytattak, bár a hazaiak némi fölényben játszottak. Középpályás sorunk nem tudta útját állni a csehszlovák támadásoknak, a csatársorban pedig Törőcsiket sikeresen kapcsolták ki a játékból. Nagy nyomás nehezedett a védelemre, de remekül helytálltak. A második félidőben egy ideig vezettünk, de végül visszaállt a "rend" és újra egyenlő lett az állás.
Ezen a nem könnyű erőpróbán jól helytállt a csapat.
forrás:
mafoci -
Az utolsó mérkőzés a VB zónaközi pótselejtezője előtt.
Tizennyolc éve nem győztük le a svéd csapatot. Azóta hat alkalommal találkozott a két válogatott. Az első három mérkőzés vereséggel, az utóbbi három döntetlennel végződött. Ezek szerint most győzelemnek kellett következnie...
Nem úgy látszott, mintha valaha is tudnánk gólt rúgni a vendégeknek. Az első félórában szinte csak a svédek támadtak és mi annak örülhettünk, hogy nem kaptunk gólt. Alig volt példa arra, hogy egy-egy támadást vezettünk volna. Ezután azonban történt valami. Három perc alatt két magyar gól. Nyilasi a kapust is becsapta és még estében is sikerült a kapuba juttatnia a labdát. A vendégek még fel sem ocsúdtak a meglepetéstől, amikor Várady éles szögből hatalmas bombával már két gólra növelte az előnyűnket.
A válogatott nyugodtan és elegánsan játszott. A védelem megbízhatóan látta el a feladatát. A svéd csapat nem tudott veszélyes helyzeteket kialakítani. Mi viszont a találkozó vége felé még egy góllal me... -
Készült a válogatott a három hét múlva esedékes világbajnoki zónaközi pótselejtezőre.
Az első negyedórában szinte semmi sem történt a pályán. Óvatos tapogatózó, erőfelmérő játék folyt. A vezető gól megszerzése kicsit megélénkítette az iramot, felrázta mind a két csapatot. A továbbiakban egyenrangú ellenfelek csatája folyt, de nem sok izgalommal. Közvetlenül a szünet előtt mégis esett még egy-egy gól és így mégsem nevezhető esemény nélkülinek a félidő.
A második játékrészben magasabb fokozatra kapcsolt a válogatottunk. Szépen és összehangoltan támadtunk és védekeztünk. Egyre inkább fölényben játszottunk és most ezt a fölényt sikerült gólra, gólokra is váltani. A találkozó végéhez közeledve a háromgólos előny birtokában korán kezdett örülni a válogatott. A jugoszlávok sem akartak ekkora vereséggel távozni és megérezve a lehetőséget utolsó energiájukat összeszedve támadni kezdtek. Sikerült is alaposan ránk ijeszteniük, hiszen három perc alatt kétszer találtak a kapunkba és még ... -
Az előző hazai mérkőzésen elért győzelem után, most idegenben kellett helytállni.
Tudat alatt minden játékos úgy vette: az sem baj, ha kikapunk, mert az utolsó meccsen "csak" győzni kell a görög ellen és csoportelsők vagyunk. A szovjet csapat viszont tudta, hogy csak győzelem esetén marad némi reménye a továbbjutásra.
Természetesen a hazaiak azonnal támadni kezdtek. Most Blohin sokkal aktívabb volt, mint Budapesten és sokkal zabolátlanabb is. Mindjárt az egyik legelső megmozdulása gólhoz vezetett. Igaz ehhez kellett egy csapattársa és a magyar kapus "segítsége" is. Beadását Gujdár megpróbálta elcsípni. Sikerült is neki, illetve csak félig, mert a kapuvédő kiejtette a labdát. Az ilyen módon helyzetbe hozott Burjak pedig nem hibázott. A gól kicsit "feldühítette" a mieinket és heves támadásokba kezdtek. Gyors egymásutánban két szögletet is rúgtunk, de a kaput nem tudtuk bevenni. Azután ismét Blohin és ismét egy hiba. A szovjet csatár veszélyesen támadott, amikor Bálint becsúszv... -
Végre ismét megtelt a Népstadion. Legutóbb 1973-ban szintén VB selejtezőn történt ilyen.
A Szovjetunió csapata már sok borsot tört az orrunk alá, de legutóbb, egy éve ezen a pályán döntetlent sikerült elérnünk ellenük. Érdekes, hogy bár a mérkőzés csupán egy éve volt, a két akkori együttesből a mostaniban csak hírmondónak maradt egy-két játékos.
A szovjet csapat taktikája a kezdés után gyorsan kiderült. Egyértelműen védekezésre rendezkedtek be. Megpróbálták elkerülni, hogy gólt kapjanak, és ha minimális kockázat mellett lehetőségük adódott, csak akkor próbálkoztak ellentámadással, gólszerzéssel. Ebből következően válogatottunknak tág tere nyílt a támadások vezetésére. Ezzel a lehetőséggel éltünk is, sajnos azonban az akciókból hiányzott az az átütő erő, ami a betömörülő szovjet védelmet képes lett volna áttörni. A teljes félidőn át tartó nyomás végül mégis hibához vezetett a vendégek soraiban. Mivel a hibát a kapus követte el, ez gólt és magyar vezetést eredményezett.
A más... -
A VB selejtező főpróbáján a remek erőt képviselő (EB címvédő) csehek ellen tette próbára magát a válogatott.
Ez a találkozó a szurkolókat is "fellelkesítette". Négy éve, a svédek elleni VB selejtező óta nem voltak ilyen nagy számban szurkolók a stadionban. (A legutóbbi lengyelek elleni mérkőzésre csak harmadennyin voltak kíváncsiak.)
Az első félidőben is látszott, hogy ezen a találkozón nem a szép játék, hanem a küzdelem lesz a meghatározó. Örvendetes volt, hogy válogatottunk nem játszott alárendelt szerepet, sőt a játékrész nagyobbik felében fölényben volt. Ezt jelezte, hogy nekünk volt több helyzetünk és a félidő két legnagyobb helyzetét is mi hagytuk ki. Szerencsére nem kellett a szünetben a kimaradt lehetőségeken töprengeni, mert percekkel a félidő vége előtt sikerült megszereznünk a vezetést.
A második játékrészben semmit nem változott a helyzet. Továbbra is mi irányítottunk és egy fejes góllal növeltük előnyűnket. A vendégek a későbbiekben sem jelentettek komoly veszé... -
Folytatódtak a felkészülési mérkőzések.
A lengyel csapat komoly játékerőt képviselő ellenfél, még akkor is, ha eddig soha nem sikerült Magyarországon legyőzniük bennünket. Eddig kilencszer fogadtuk a válogatottjukat és minden alkalommal mi győztünk. A gólkülönbség is bíztató 38-5.
Az első félidőben egyértelműen jobban játszottunk, mint ellenfelünk, sőt kimondottan jól. Szervezetten összehangoltan támadtunk és védekeztünk. Látványos, gyors, lendületes labdarúgást mutattunk be. A szurkolók elégedettségét csak fokozta, hogy gólt is szereztünk és vezetéssel zárhattuk a játékrészt.
A második félidő kezdete után a vendégek gyorsan kiegyenlítettek, de ettől függetlenül is mintha egy másik magyar csapat lépett volna pályára. Eltűnt a lendület, az energia lényegesen visszaesett a csapat. Természetesen ennek következtében feljöttek a lengyelek és nagyon szorongattak. A győzelmet végül annak köszönhettük, hogy a középpályás sorunk végig hajtott, küzdött, védekezett, támadott, a hátán ... -
Egy hónapja még Argentínában játszott a válogatott és közben Iránba is kiruccantunk egy mérkőzés erejéig. A sok utazás valószínűleg nem múlhatott el nyom nélkül a csapat felett. Ettől függetlenül is a spanyol csapat volt az esélyesebb, ráadásul otthon fogadták a mieinket.
Esélyeshez méltóan kezdtek a hazaiak. Az egész első félidőben szinte megállás nélkül támadtak. Gyors, technikás és energikus labdarúgóik sok helyzetet dolgoztak ki, de gólt nem tudtak elérni. Ebben nagy szerepe volt a hősiesen, teljes erő bedobással küzdő magyar védelemnek.
A második félidőre mintha kicsit fásulttá vált volna a spanyol válogatott. A sok első félidei hiábavaló támadás kedvüket szegte és most mi következtünk. Enyhe fölénybe is kerültünk, sőt egy remek csere folytán a vezetést is megszereztük. Pusztai alighogy a pályára lépett, első labdaérintésével (fejessel) rögtön a kapuba talált. Ez a gól kicsit felrázta a vendéglátókat is és tíz perc múlva ki is egyenlítettek. Ebbe az eredménybe mindkét c... -
Az amerikai túra után, irány a Föld másik fele.
Másfél éve játszottunk Teheránban és csak 2-1-re nyertünk, bár magabiztosan. Pedig a két együttes akkor sem képviselt azonos játékerőt, mint ahogy most sem. Természetesen könnyű győzelemre készültünk.
A hazai csapat nagy lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe. Nem játszottak alárendelt szerepet, bár támadásaik nem veszélyeztették komolyan a kapunkat. Ügyesen szervezték akcióikat, de bonyolultan, sok adogatással hozták előre a labdát, így alkalmat adva a védelmünk beavatkozására. Inkább játszottak szépen, mint eredményesen.
Válogatottunk nem teljesített jól. Lassan és enerváltan mozogtak a játékosaink. Sem a csatárok, sem a védelem nem erőltette meg magát, csak annyit dolgozott, amennyi feltétlenül szükséges volt.
A szerény képességű, de rendkívül lelkes hazaiak ellen közepes teljesítménnyel is biztosan és megérdemelten győztünk.
forrás:
mafoci -
Baróti Lajos szövetségi kapitány most 100. alkalommal dirigálta a nemzeti tizenegyet.
Az amerikai túra talán már a másfél év múlva sorra kerülő világbajnokságra is "kacsintgatott". Ennek a túrának a harmadik mérkőzésén a rendező ország csapatával, a majdani világbajnokság helyszínén küzdhettünk meg.
Egy éve Budapesten győzelmet arattunk az akkor nálunk vendégeskedő argentin válogatott felett. De a most pályára lépő argentin csapat már nem volt ugyanaz, mint amelyikkel akkor kerültünk szembe. Több poszton is fiatalításra került sor. Most otthoni környezetben várták a visszavágás lehetőségét. Az is a tényekhez tartozik, hogy a magyar válogatottban is csupán öten voltak tagjai az akkor győztes csapatnak.
Két és fél hét alatt már a harmadik találkozónkra került sor. A játékosok már kissé fáradtak voltak, ráadásul a találkozóra nagy hőségben került sor.
Labdarúgóink a mérkőzésen gyorsan megtapasztalhatták, hogy az argentinok komolyan gondolták a "budapesti csorba kiköszörülését... -
A legutóbbi osztrák-magyar összecsapásra Budapesten csak fele annyian voltak kíváncsiak, mint az osztrák fővárosban.
A válogatottba most került be Törőcsik.
Elsöprően kezdett a válogatott. Nagyon gyors vezető gólunk után szintén nagyon gyorsan növeltük is előnyünket. Sajnos most is előjött a szokásos beidegződés, hogy a vezetés tudatában nem egyszerűen megnyugszanak, hanem elálmosodnak, lelassulnak a labdarúgóink. Most is így történt. Mire észbe kaptunk már egy 11-esből szépítettek. Ráadásul a feljövő hazaiak ellen most minden energiát a védelemre kellett fordítani. Ha nehezen is, de sikerült megőrizni a vezetést a félidő végéig.
A második játékrész ugyanúgy kezdődött, ahogy az előző befejeződött. Az osztrákok tovább ostromolták a kapunkat. Hamarosan ki is egyenlítettek. Most azonban fordítva játszódott le az, ami az első félidőben a mi két gólunk után. A hazaiak annyira örültek, hogy kicsit kiengedtek és két percen belül visszavettük a vezetést. A lábra kapott magyar csapa... -
A VB selejtező előtti utolsó mérkőzés volt ez. Az NDK csapata nagyszerű hírnek örvendett elsősorban kiváló erőnléte és gyorsasága miatt.
Látszott, hogy a hazai csapat hírneve nem alaptalan. Az első percektől nagyon gyors támadásokat vezettek, de a taktikailag jól felkészült magyar válogatott ügyesen hárította ezeket. Sőt az egyik ellentámadásból Kereki be is talált a német kapuba. Sajnos a gólt a játékvezető érvénytelenítette. Hamarosan sikerült mindkét csapatnak elérnie egy-egy érvényes találatot is.
Az első félidő gólok utáni része és a második félidő is nagyon küzdelmesen telt el. A játék sok szépséget nem mutatott, de nagyon derekasan "gyúrta" egymást a két csapat. Újabb gól viszont nem született a nagy birkózásból.
A jó erőt képviselő keletnémet gárda ellen jónak lehet mondani a döntetlent.
forrás:
mafoci
-
Készültünk a világbajnoki selejtező mérkőzésre.
A pályán látottak nem hozták különösebb izgalomba a gyér számú közönséget. Mindkét csapat gyenge teljesítményt nyújtott. A színvonal és az iram is messze elmaradt a várakozásoktól.
Válogatottunk a második félidőben egy picit meggyőzőbben játszott, mint az elsőben, de a győzelemhez nem volt elég energiája, akarata.
Az 1-1-es döntetlen kialakulása után a mérkőzés unalmassá vált. Az eredmény már nem változott. Kapusunk remek védések sorozatát mutatta be, csatárainknak viszont most is csak két kapufára tellett.
forrás:
mafoci
-
A csapatok Bozsik József vezetésével vonultak ki a Népstadion gyepére. A mezeken az 500. felirat volt látható. Az MLSZ ezt az alkalmat jelölte ki ünnepi találkozónak, bár ez már annak idején is az 501. mérkőzés volt. De hiába volt a jubileum és az osztrák-magyarok, még ez sem vonzotta a szurkolókat. Meglepetésre csupán húszezer néző volt erre a meccsre kíváncsi.
Pedig most a válogatott nagyszerűen játszott. A találkozó egész időtartalma alatt irányította a mérkőzést. A győzelem nem is lehetett kétséges. A győzelem viszont lehetett volna lényegesen nagyobb arányú is. Sajnos azonban a helyzetkihasználás terén most is mutatkoztak hiányosságok.
Mindent összevetve remek találkozó volt. Akik kimentek a stadionba nem bánták meg.
forrás:
mafoci
-
A Szovjetunió mindig kellemetlen ellenfelünk volt. A legutóbbi két találkozásunk alkalmával 1968-ban és 1972-ben, a szovjet válogatottnak "köszönhettük", hogy el kellett búcsúznunk az éppen aktuális Európa-bajnoki küzdelmektől. Mind a kétszer vereséget szenvedtünk.
Mindkét csapat nagyon készült hát erre a találkozóra.
A taktikai elképzelések megvalósítása nekünk sikerült jobban, hiszen már az első félidő elején vezetést szereztünk. A gól nem zilálta szét a vendégek felállását. Fegyelmezetten szervezték tovább saját játékukat. Úgy tűnt azonban, hogy lelkesen és elszántan védekező válogatottunk meg tudja őrizni a vezetést. Sajnos egyetlen pillanatnyi kihagyás elegendő volt, hogy a szívósan küzdő szovjet csapat egyenlíteni tudjon.
Győzelmet szalasztottunk el a remek szovjet csapat ellen.
Annak idején ez volt a válogatott 500. találkozója, de az MLSZ a következő, Ausztria elleni, mérkőzést jelölte ki ünnepinek.
forrás:
mafoci
-
Meglepően kevés néző volt kíváncsi a két válogatottra. Fazekas 50. válogatottságát ünnepelte.
A mérkőzésen mutatott játék mintha azokat igazolta volna, akik otthon maradtak. Mindkét csapat nagyon bágyadtan, lustán játszott.
A francia csapat kiábrándító teljesítményt nyújtott. Néha azt lehetett hinni nem is tudják, minek vannak a pályán, mit kellene kezdeni a labdával. Támadásaik elképzelés és energia nélkül természetesen semmilyen veszélyt nem jelentettek a magyar kapura.
A mi csapatunk játszott végig fölényben, de ennek sem nagyon mutatkozott meg az eredménye. A kínálkozó lehetőségekből mindössze egyet használtunk ki.
A győzelmen kívül más pozitívumot nem lehetett elmondani a találkozóról.
forrás:
mafoci -
Az MNK döntő miatt - amelyet furcsa módon, egy napon rendeztek a válogatott mérkőzéssel - kissé tartalékos összeállításban lépett pályára a magyar csapat. A két döntős, a Ferencváros és az MTK-VM labdarúgói ugyanis nem utaztak a válogatottal.
A svájciak nagy iramban kezdték a találkozót. A kezdést jelző sípszóval egy időben indították meg támadásaikat, amelyek nem szűntek meg a teljes félidő alatt. Mi csak szórványosan vezettünk egy-egy ellen akciót. Az egyik ilyenből két perccel a játékrész vége előtt vezetést szereztünk.
Hátrányuk tudatában a második játékrészben a hazaiak még fokozták a tempót. Hallatlan energiával támadtak és nagy fölénybe kerültek. Kapunkra óriási nyomás nehezedett, de a védelmünk, a kapusunkkal az élen hősiesen küzdött és sikerült hárítani minden egyenlítési kísérletet. A sikeres ellenállban az is segített, hogy a hazaiak rendkívül körülményesen, a gyors iram mellett is lassan szervezték támadásaikat.
Az idegenbeli győzelem mindig értékes.
Az elm... -
Nem akármilyen vendége volt a Népstadionnak. A következő VB rendező országa látogatott Budapestre.
Eddig csak egyszer találkozott a két csapat. Hat éve egyik gárdának sem sikerült gólt szereznie. Most viszont azzal a nem titkolt céllal készültek 1978-ra, hogy elhódítsák a világbajnoki címet. Valóban sokat fejlődtek, hiszen legyőzték a Szovjetunió és Lengyelország csapatát is.
Gyorsan szereztünk gólt, de most nem az történt, mint a közelmúlt hasonlóan kezdődő találkozóin. Most ez a lehetőség lelkesítette a csapatot. A válogatott hihetetlen kedvvel és energiával játszott. Ügyesen ismertük fel és használtuk ki az ellenfél gyenge pontjait. Sokmozgásos, változatos, szervezett labdarúgást mutattunk be. Félórával az első találat után sikerült növelni előnyűnket. De most sem álltunk le, vagy vettünk vissza. A félidő hátralévő részében is mi voltunk a meghatározók.
A második játékrészre annyi változott, hogy a vendégek jobban koncentráltak a védekezésre. Ez nem befolyásolta azt, hog... -
Legutóbb hat éve találkoztunk a csehszlovákokkal és az a mérkőzés nagyon rossz emlékeket hagyott bennünk. Akkor fordult elő először, hogy nem mehettünk a világbajnokságra, mert akkor [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1969-12-03/csehszlovakia-magyarorszag]4-1-es vereséget szenvedtünk.
A mérkőzésre kellemetlenül csúszós, sáros talajon került sor.
Kiderült, hogy a magyar labdarúgók ügyesebben mozognak a csehszlovák sáron, mint Ők maguk a sajátjukon. Tetszetős támadásokat vezettünk és csak a hazai kapus bravúrjainak volt köszönhető, hogy a vezetést nem sikerült megszereznünk. Ha már a kapus bravúroknál tartunk, ne feledkezzünk meg Rothermelről sem, aki a 41. percben Ondrus 11-esét kiütötte és a Nehoda által újra kapura küldött labdát is "ártalmatlanította".
A második játékrész már nem csak magyar fölényt, de magyar gólt is hozott. Pintér beadását Várady fejjel juttatta a kapuba. A hazaiak azonban nem szerettek volna veszíteni és ezért tettek is. Heves rohamo... -
A mieink számára már nem volt tétje ennek a mérkőzésnek. Az osztrák csapatnak viszont igen. Bár meglehetősen magabiztosak voltak, hiszen szemben a mi gyenge szereplésünkkel nekik három mérkőzésből már öt pontjuk volt és jó esélyt láttak a csoportgyőzelemre.
A tétnélküliség jót tett a csapatnak. Az első perctől kezdve szép és látványos labdarúgást játszottunk. Már a legelején Fazekas egy jó labdát adott Kocsisnak, aki a kapu elé ívelt. A pontosan érkező labdát Nyilasi fejelte a hálóba. Félóra múlva Kocsis újra beadott és most Pusztai bombázott a hálóba. Közben a vendégcsapat is gólt ért el egy 11-esből. Látható, hogy ez a félidő nem telt el eseménytelenül.
A második játékrész már közel sem hozott ennyi izgalmat. Válogatottunk lényegesen visszafogottabban játszott. A vendégek pedig bele erősítettek. Voltak is helyzeteik, de valamennyi kimaradt.
Válogatottunk, ha már az Európa bajnokságon nem is vehettünk részt, legalább értékes győzelmet aratott.
forrás:
mafoci -
Az olimpiai szereplési lehetőségért folytatott "csata" második felvonására került sor Szófiában. Az első összecsapáson kétgólos előnyre tettünk szert és joggal feltételeztük, hogy ennek elégnek kell lennie.
A bolgárok is tudtak azonban a hátrányukról és természetesen gyorsan megpróbálták ledolgozni. Azonnal eszeveszett támadás sorozatba kezdtek. Szünet nélkül ostromolták a kapunkat. Védelmünk azonban, ha keservesen is, de meglepően jól állta a sarat. Már csak egy perc volt, hogy az öltözőkben végre fellélegezhessünk és erőt merítsünk a második negyvenöt perc küzdelmeire, amikor Kolev végzett el egy szabadrúgást. A repülő labdába Godan "belepiszkált" és máris vezetett a hazai csapat.
A szünet után mintha egy megtört magyar csapat játszott volna. Ehhez az is hozzá járult, hogy alig kezdődött el a második játékrész a bolgárok máris 11-eshez jutottak. Ezzel már létre jött a Budapesti eredmény, csak ellenkező előjellel. Csakhogy a hazaiak "nyerésben voltak" és nem is engedték el ... -
A két csapatnak egymás között kellett eldöntenie, hogy melyikük lesz az olimpia résztvevője.
Lassan melegedtek be a csapatok. Óvatos, tapogatózó játékkal próbálták meg kiismerni a másik szándékait. Nem volt éppen eseménydús időszak. A félidő közepén Bálint a bolgár 16-oson belül került helyzetbe és a kétségbe esett Rangelov hátulról buktatta. A büntetőt értékesítettük és ezzel megszereztük a vezetést.
A második félidőben kezdett bele lendülni a válogatottunk. Lendületesen, összehangoltan vezettünk támadásokat. Az egyik ilyen góllal fejeződött be. A két gól kicsit lefékezte a mieinket, a bolgárokat pedig minden erejük bevetésére késztette. Sokat támadtak és a találkozó hátralévő idejében, fölényben is játszottak, de az újonc kapusunk remekül őrizte a hálót.
A győzelem teljesen jogos volt. Ekkor még mindenki azt hitte: elég lesz a visszavágóra.
forrás:
mafoci
-
A selejtező sorozat előtt a wellsi csapat esélytelennek számított, de az előző találkozón már megmutatták, hogy komolyan kell Őket venni, hiszen otthon tartották a két pontot.
A mérkőzés első félidejében válogatottunk ügyesen, sokat támadva játszott. A wellsiek azonban rendkívül szervezetten, fegyelmezetten védekeztek, és ami még fontosabb eredményesen is. De azért jutott idejük és energiájuk a támadásokra is. Az egyik a 15. percben 11-essel végződött. Toshack küldte kapura a büntetőt, de Mészáros kifogta. A játék képe az egész félidő alatt semmit nem változott. Már éppen mindenki elkönyvelte, hogy 0-0-ás állásnál vonulhatnak a csapatok az öltözőbe, amikor Kocsis a félpályánál valami megmagyarázhatatlan okból sarokkal hátrafelé továbbította a labdát. Griffiths lecsapott a könnyű prédára és indította Jamest. Ő felfutott a jobb oldalon, majd beadott és Toshack öt méterről vágta a kapuba a labdát.
A szünet után kissé javult a csapat játéka, de csak gólhelyzetekre futotta. Három... -
A cél: egy pont megszerzése idegenben. Ennek érdekében a szövetségi kapitány a 4-4-2 felállás mellett döntött, hogy a középpálya megerősítésével tudja akadályozni az osztrákok támadásait.
A találkozón a középső négyes csak részben tudott eleget tenni feladatának. A hazaiak gyors és rendszeres helycserékkel zavarták össze a mieinket. Úgy tűnt a mérkőzésen nagyobb szerepet kapott a középpálya, mint a csatársor és a gólok. Tulajdonképpen, csak egy-egy komoly helyzet adódott. Először Mészárosnak volt bravúrra szüksége ahhoz, hogy a 19. percben Riedl tizennégy méterről kapura küldött bombáját hárítsa. Hét perccel később pedig Koncillia tolta szögletre Branikovits nyolc méterről megeresztett lövését.
A szünet után a hazaiak mindenáron meg akarták szerezni a győzelmet. A teljes csapat támadásba kezdett és iszonyatos nyomás nehezedett a kapunkra. Hősiesen, az utolsó energiákat is mozgósítva védekeztünk. Az ellenállásunkat a találkozó végéig nem sikerült megtörni.
A magyar pontsze... -
Ezúttal is vidéki helyszín - Szolnok - adott otthont a meccsnek. A húzás - mint az előző esetekben - most is tökéletesen bevált: telt ház és lelkes közönség fogadta a két csapatot.
A félidő első fele megfelelő színvonalú játékot hozott. Jól játszottunk, de a vendégek kapuja nem forgott komoly veszélyben. A játékrész második felére viszont mintha szétesett volna a magyar válogatott. A pálya középső harmada szinte átjáróház lett a svájciak számára. A középpályások gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem fejtettek ki. A vendégek támadásai mind gyakrabban veszélyeztették a kapunkat. Helyzeteiket azonban elügyetlenkedték és így a szünetig meg tudtuk őrizni a döntetlent. A kimaradt helyzetek sorában talán az volt a legnagyobb, amikor még a félidő közepén Mészáros rossz kifutása után Müller a 16-osról guríthatott a kapuba. A gólba tartó labdát azonban az utolsó pillanatban Nagy III. még ki tudta vágni. Csak három perc volt vissza a félidőből, amikor a svájci 16-oson belül Hasler kéz... -
A hazai együttes visszavágásra készült az előző találkozón elért 1-3-ért.
Erős szél és meglehetősen hideg volt a mérkőzés napján, de talán mégsem ez volt az oka, hogy olyan kevés szurkoló volt kíváncsi az összecsapásra.
A várakozások szerint a bolgár csapat majd lerohanással próbálja meg gyors döntésre vinni a dolgot.
A hazaiak nem okoztak csalódást. Valóban megpróbálkoztak a lerohanással. Energikus, gyors rohamokkal akarták bevenni a kapunkat. Mivel azonban nem ért bennünket váratlanul ez a támadás sorozat sikerült ellenállni a nyomásnak. Súlyos ára is volt a kemény védekezésnek: Bálintot kiállította a játékvezető. Tíz emberrel is hatékonyan tudtuk felvenni a harcot a bolgár csapattal. Sőt helyenként ügyesen és látványosan játszott csapatunk. Nem sok hiányzott, hogy azt is leírhassuk eredményesen is. De a találkozó utolsó perceiben Nagy elszalasztotta a győzelem utolsó esélyét.
A hazaiak visszavágása ugyan nem sikerült, de a tisztes helytálláson kívül, nekünk se sok örü... -
A wellsi csapatot komolyan kellett venni, még akkor is, ha eddigi öt találkozónkból csak egyszer nyertek. Viszont csapatukban elsősorban olyan játékosokat találhattunk, akik az angol bajnokságban edződnek minden héten.
Az első félidő sok örömet nem hozott egyik szurkoló tábornak sem. Válogatottunk erőtlenül, szervezetlenül és kicsit bágyadtan játszott. De még így is akadtak ki nem használt helyzeteink és ez minősíti a hazai csapat teljesítményét is.
A második félidő elején védelmünk bizonytalankodott. Ezt a lehetőséget azonban már nem hagyta kihasználatlanul a walesi csapat. A gól után mintha feléledtünk volna. Tóth szabadrúgása éppen csak elkerülte a kaput és ezen kívül is akadt egy-két megmozdulásunk. De ez a fellángolás nem tartott sokáig. Ismét a hazaiak támadtak és ismét egy védelmi hiba miatt kínálkozó lehetőség hozta meg számukra az újabb gólt.
Pedig Mészáros mindent megtett az egész találkozón, a csapat legjobbja volt, de csodára Ő sem volt képes.
forrá... -
Zalaegerszeg futball ünnepet ült: először rendeztek a városban válogatott mérkőzést.
Sokan reménykedtek abban, hogy az új helyszín több érdeklődőt vonz, mint legutóbb és talán a "levegőváltozás" segít megtörni a most már nyolc találkozón keresztül tartó nyeretlenségi szériát is.
A közelmúlt eseményeire figyelemmel, akár rossz ómennek is tekinthették volna, hogy a magyar válogatott jól kezdett. Az előző év szinte minden találkozója így kezdődött és a folytatás mégsem hozott semmi jót. Persze azért senki sem szomorkodott, amikor a csapat gyors góllal megszerezte a vezetést. Sok helyzet maradt most is ki az első félidő hátralévő részében, és nagy örömet okozott, hogy az utolsó percben sikerült növelni az előnyünket.
A második félidő elején az előző játékrészben felcsillant a remény, hogy végre megszakadhat a rossz sorozat kezdett valósággá válni. Tíz perccel a kezdés után ugyanis válogatottunk még egy gólt illesztett a vendégek kapujába. Most már semmi sem veszélyeztethette a ... -
A mérkőzést a jugoszláv válogatott szánta világbajnoki előkészítő mérkőzésnek a spanyolok elleni selejtező mérkőzés előtt. Ezért érthető, hogy a spanyol szövetségi kapitány, Kubala László is érdeklődéssel figyelte a találkozót.
Válogatottunkban két újonc Mészáros kapus és Horváth mutatkoztak be.
Az első félidőben remek játékot mutattak a hazaiak. Gyors, energikus támadásaik többször is veszélyeztették a kapunkat. Alig kellett több mint negyed óra és a vezetést is megszerezték. A magyar válogatott csak a félidő végére talált magára. Ekkor mi irányítottunk. Több támadást is vezettünk a jugoszlávok kapuja ellen. Mindenki ki akarta venni a részét a küzdelemből. Még Páncsics is előre tört, de sajnos olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a második félidőre már nem tudott kijönni. (Többször már nem is volt válogatott.)
A második játékrészben folytattuk a támadás sorozatot és szinte kezdés után azonnal kiegyenlítettünk. Továbbra is küzdött, hajtott a válogatott, de nem sikerült mé... -
Mindenképpen győznünk kellett a továbbjutáshoz.
Most is nagyon jól kezdett a válogatott. Sőt gyors vezetéshez is jutottunk. Akkora energiával vetették magukat a játékba labdarúgóink, hogy úgy tűnt elsöpörjük a svédeket a továbbjutás útjából. Sajnos a gól után most is, mint már annyiszor, kicsit visszafogottabbá vált a játékunk. S ugyan, úgy ahogy más találkozókon is lassan feljött az ellenfél. A félidő végére már Ők voltak a meghatározók és egyenlíteniük is sikerült.
A második játékrészben kicsit magára talált a cserékkel frissített magyar csapat. Már az első tízpercben sikerült sok helyzetet kialakítanunk, de gól egyikből sem lett. Amikor azonban rohamaink kicsit alább hagytak a svédek azonnal lecsaptak és Ők szereztek vezetést. A közönség elemi erővel kezdte bíztatni válogatottunkat és mintha ez ismét energiával töltötte volna fel a labdarúgókat. Előbb egyenlítettünk, majd az újabb gól már az előnyünket jelentette. Támadásaink eredménye volt az a szabadrúgás is, amelyet pá... -
Mindkét csapat főpróbának szánta ezt a mérkőzést a sorsdöntő VB selejtező összecsapások előtt.
A találkozó jól kezdődött a számunkra. Lendületesen kezdtünk és alig telt el öt perc már megszereztük a vezetést. Kocsis indította Benét, aki megugrott és Vidátshoz továbbított Ő pedig a hazaiak kapujába rúgta a labdát. A németek nem estek kétségbe, nem kapkodtak, hanem fegyelmezetten játszottak tovább. Egyre inkább bele lendültek és lassan az történt a pályán, amit Ők akartak. Időközben mi kihagytunk néhány kínálkozó gólszerzési lehetőséget. A vendéglátók viszont sikeresen ostromolták a kapunkat. Az egyenlítést egy nagyon erősen meglőtt a bal felső sarokba vágódó labda jelentette.
A második félidőt már nagyobb energia bedobással kezdte a hazai csapat és nagyon gyorsan előnyhöz is jutott. A hármas csere kicsit felrázta válogatottunkat, de csak lövésekre futotta, gólra nem. Teljesen tiszta helyzetben a kapusba, majd a kapufára lőttük a labdát.
Nos, a főpróba a német válogatottnak... -
Még soha nem érkezett annyi osztrák szurkoló Budapestre, mint most. 25.000-en nézték a találkozót.
Fél év telt el az előző összecsapás óta és természetesen mindkét csapat győzelmet akart. A hazai pálya miatt természetesen nekünk volt nagyobb esélyünk a jó eredmény elérésére.
Kiválóan kezdett a válogatott. Ügyesen támadtunk, jól szerveztük az akciókat, lendületes rohamokat vezettünk. Még negyedóra sem telt el és Zámbó lapos lövése már az osztrák kapuba csapódott. Sajnos a nagy örvendezés megbontotta a védők fegyelmét, nem koncentráltak és alig több mint két perc múlva egy szabadrúgás utáni helyzetből már ki is egyenlítettek a vendégek. Lélektanilag az ilyen esetek mindig az egyenlítő gól szerzőjére vannak jobb hatással. Most is így történt. Egyik támadásunk végén Bene csak a kapufát találta el. Nem így Jara, aki nagyon szép osztrák akció végén bevette kapunkat. Még a félidő vége előtt az iménti gól szerzője újra próbálkozott, de ezúttal Ő is a kapufát találta telibe.
Válogat... -
A mérkőzés előtt mindenki kiegyezett volna a döntetlennel, az idegenben megszerzett egy ponttal.
Az első félidőben úgy látszott, a válogatott alaposan túlteljesíti a tervet és a győzelemmel már biztosíthatja is helyét a világbajnokságon. Remekül játszottunk, ötletesen, gyorsan, célratörően szerveződtek a támadások. Az osztrák védelem el-elbizonytalanodott és az egyik ilyen alkalommal Zámbó elvette a labdát a jobbhátvédtől és Dunai II.-höz továbbította, aki a hálóba lőtte. Pár perc múlva Kocsis indult meg a térfelünkről. Nagyszerű cselekkel ment el három hazai játékos mellett és befejezésként a kapuba vágta a labdát.
A második félidőben az osztrákok rájöttek, hogy most már nem várhatnak tovább és kitámadtak. Nagyon erős nyomás alá került a kapunk, de a védelem jól dolgozott. Nem látszott esélye annak, hogy a vendéglátók gólt tudnának elérni. Ekkor azonban a játékvezető teljesen váratlanul 11-est ítélt. Az ok az egyik osztrák csatár állítólagos lökése. Erről az esetről még az ... -
A lengyel csapat az elődöntő B csoportjában Dániával 1-1-et, Szovjetunióval 2-1-et, Marokkóval pedig 5-0-át játszva került a döntőbe.
A hozzáértők általában úgy látták, hogy a magyar csapatnak van nagyobb esélye a győzelemre. (A két nemzet eddigi 18 találkozójából 16-ot mi nyertünk és csak egyszer, 1939-ben vesztettünk, valamint 1966-ban a 17. mérkőzésünkön játszottunk döntetlent.)
De már a mérkőzés kezdetétől látszott, hogy valami nincs rendben a válogatottunkkal. A játékosok teljesen enerváltan, nehézkesen mozogtak. Nem volt összjáték, hiányoztak a szervezett támadások és a védelemben is gyakran mutatkoztak zavarok. Az első félidő végén mégis mi szereztünk vezetést. Várady szépen tört előre a baloldalon. Próbálták, de nem tudták megállítani. Már az ötös magasságában járt az alapvonal közelében, amikor látta, hogy a kapus kimozdul. Ekkor futtából nagy erővel a kapus mögött a hálóba lőtt.
A második félidő elején szinte azonnal kiegyenlítettek a lengyelek. Ez a gól annyira f... -
Az NDK a legjobb csapatával állt ki erre a találkozóra.
Az első félidőben mindkét csapat rendkívül mérsékelt teljesítményt nyújtott. De talán a német csapat volt közelebb a vezetés megszerzéséhez. Nem utolsó sorban azért, mert a védelem bizonytalankodása mellett támadásaink is nagyon lassan haladtak előre, a szinte állandó oldalpasszok miatt. Ez a tologatás magában rejtett sok hibalehetőséget, ami alkalmat adott az ellenfélnek újabb támadások indítására. Szerencsére a németek sem játszottak eredményesen.
A második félidőre alaposan rendbe jött a válogatottunk. Kifejezetten olajozottan kezdett működni az összjáték. Szép támadások, látványos játék és különösen a középpályán jellemző fölény alakult ki a javunkra. Most a fölényt sikerült gólokra is átváltani és ebben fontos szerepjutott az utolsó pillanatban az olimpiai keretbe jutott Tóthnak. Az első találatnál az Ő pontos beadását lőtte a kapuba Dunai II., pár perc múlva pedig nagyszerű egyéni akció után saját maga talált a há... -
A dánok már sokszor szereztek kellemetlen perceket nekünk, úgyhogy most különösen komolyan vette válogatottunk az összecsapást.
A mérkőzés nem volt magas színvonalú. Csapatunknak nem ment a játék. Színtelen, lassú, tologatós stílusban gurítgatták a labdát labdarúgóink. Alig lehetett támadásokról beszélni. Ezt jól alátámasztja az is, hogy góljainkat az a Dunai III. szerezte, aki inkább a védekező munkát szokta segíteni, és hogy mindkét találat távoli lövésből esett.
A legfontosabb persze az eredmény volt. Ezzel a győzelemmel ugyanis a válogatott a csoport első helyén végzett és bejutott a legjobb nyolc közé.
Az MLSZ állásfoglalása alapján az olimpiai torna azon mérkőzéseit, amikor nemzeti válogatottal játszottunk, hivatalos nemzetek közötti találkozónak tekinti. Ezért került ez az összecsapás a "nagy válogatott" mérkőzései közé.
forrás:
mafoci
-
Derültséget okozott az iráni szövetségi kapitány neve, ami kissé emlékeztetett egy kiváló magyar kapitányéra. Ugyanis a vezetőt Bajotinak hívták.
Sokan jóindulatilag mosolyogtak azon a kijelentésén is, hogy nem félnek a magyaroktól.
Az első félidő, mintha igazolni látszott volna az irániak optimizmusát. No, nem mintha különösebb veszélyt jelentettek volna, de meglepően jól adogattak és helyenként egészen mutatósan játszottak. A szünetig csak szerény, egygólos előnyre sikerült szert tennünk. Bár az igazsághoz tartozik, hogy már ebben a játékrészben is háromszor betaláltunk a kapuba, de két gólunkat érvénytelenített a játékvezető.
A második félidőben viszont már nem volt kérdés, ki a lesz a győztese a két ország közötti első találkozónak.
Magabiztosan győztünk a szerény képességű ellenféllel szemben. A találkozó után az iráni kapitány kijelentette, szívesen látná a sportszerű magyar csapatot egy visszavágóra.
Az MLSZ állásfoglalása alapján az olimpiai torna azon mérkőzé... -
A két csalódott csapat mérkőzésére alig volt kíváncsi a közönség, pedig a hazai együttest láthatták.
A hazai (belga) lapok már előre elkönyvelték a harmadik helyet. A magyar szövetségi kapitány, elismerte a belga csapat esélyességét, de felhívta a figyelmet arra, hogy a mérkőzés a pályán dől el.
Az első húsz perc azt mutatta, hogy bizony a pályán mutatott játék alaposan rácáfolhat az előzetes várakozásokra. Kimondottan jól és sokat ígérően játszott csapatunk. Ekkor azonban két védelmi hiba miatt öt perc alatt szálltak el a remények. Először Lambert csapta be Páncsicsot majd Juhász Pétert és lőtt a kimozduló Géczi fölött a hálóba. Öt perc múlva ismét Lambert volt az egyik főszereplő, aki a kapu elé gurította a labdát. Páncsics bár elérte, de valamilyen okból nem elrúgta, csupán átlépte. Ezzel megzavarta kapusunkat és lehetőséget teremtett az üresen álló Van Himst számára, aki nyolc méterről nem is hibázott. Ettől kezdve a magyar válogatott enerváltan, kedvetlenül játszotta vé... -
A szövetségi kapitánynak a legnagyobb gondot a megfelelő taktika kiválasztása okozta. Végül a nyílt támadó játék mellett döntött, nyilvánvalóan azért, mert a jó erőben lévő, sikeres sorozat után lévő szovjet csapattal szemben túlságosan kockázatos lett volna védekezésre berendezkedni.
A taktika jónak bizonyult. Már az első félidőben is kifejezetten jól játszottunk, de sajnos támadásaink nem voltak elég lendületesek, nem volt bennük elég átütőerő.
A második félidő elején a szovjet válogatott jutott vezetéshez. Juhász Péter mentett szögletre. A labdát Bajdacsnij ívelte a kapu elé. Páncsics próbált felszabadítani, de a fejese rosszul sikerült. A röviden kifelé szálló labdát az érkező Konykov bombázta a kapu bal oldalába. Ettől kezdve szinte csak a szovjet térfélen pattogott a labda. Lövések tömkelegét zúdítottuk a kapura, de valami láthatatlan erő megakadályozta, hogy a hálóba találjunk. Voltak persze ellentámadások is. Az egyik, tíz perccel a találkozó vége előtt, kimondottan ... -
A kiutazó válogatott minimális céljaként a pontszerzést jelölte meg a szövetségi kapitány.
Mindjárt a mérkőzés elején, a 2. percben óriási helyzet adódott Kocsis előtt. De most nem szokott magabiztosságával juttatta a hálóba a labdát, hanem csak gyengén lőtte, szinte a kapus kezébe. A továbbiakban meglehetősen kiegyenlített, kissé unalmas mérkőzést láthattak a szurkolók. Mindkét csapat előtt adódott még egy-egy helyzet de Eklund és Szőke lövéseit a kapusok bravúrral hárították.
Válogatottunk nagyon kockázatos taktikát választott. Lassítani igyekezett a játékot és így próbálkozott "kibekkelni" a találkozót. Ez végül sikerült, de az volt a szakemberek érzése, hogy lendületes, gyors iramú játékkal győzhettünk volna.
Sorozatban játszotta a magyar csapat a fontos tétmérkőzéseket és talán ez is oka volt, hogy most nem akart, vagy nem tudott teljes erőbedobással játszani. Így is értékes pontot raboltunk a mindig veszélyes svédek otthonából.
forrás:
mafoci -
Már két találkozót játszott a csapat, de mind a kettő döntetlennel végződött. Mivel az idegenben szerzett gólok nem számítottak az akkori szabályok szerint (ez nekünk kedvezett volna), ezért harmadik mérkőzésnek kellett döntenie a négy közé jutásról, mégpedig semleges helyszínen.
Csupán három nap telt el a Bukarestben játszott találkozó óta, amikor Belgrádban a két csapat ismét összecsapott.
Még el sem kezdődött a mérkőzés, már cserélni kényszerült a román csapat. A bemelegítés során Dembrovski megsérült és a kezdéskor már Domide állt a helyén. A magyar csapatban is volt súlyos sérülés. A második félidő elején Kű, aki a mérkőzés egyik legjobbja volt, összeütközött Deleanuval. Perceken keresztül nem látott, szédült, szemöldöke felrepedt, az arcába, szemébe csurgott a vér. Kérdéses volt képes lesz-e folytatni a játékot, de addig könyörgött, amíg visszaengedték a pályára és jelentős része volt a sikerben.
Nagyon egyforma játékerőt képviselt a két válogatott. A mérkőzés végig... -
A románok, érthetően, nagyon bíztak abban, hogy a Budapesten elért döntetlen után hazai pályán kivívják a továbbjutást. Mi pedig természetesen abban bíztunk, hogy ez nem így lesz.
Nem úgy kezdte a válogatott a játékot, mintha megijedt volna a román szurkolók hangorkánjától. Gyors vezetést szereztünk és nagyon jó játékkal a hazaiak egyenlítése után újra sikerült előnyhöz jutnunk. Továbbra is mi voltunk fölényben és minden esélyünk megvolt, hogy Romániában vívjuk ki a továbbjutás jogát. Olyan erős volt csapatunk nyomása, hogy az első játékrész végén büntetőrúgáshoz is jutottunk. Kocsis volt az ítélet végrehajtó. Lövését azonban Raducanu kiütötte.
A második félidőben, talán az előzőleg elszalasztott lehetőség miatt is, csapatunk kicsit visszaesett, és ahogy lenni szokott ezzel párhuzamosan a román válogatott egyre inkább lábra kapott. Olyannyira, hogy voltak olyan periódusok, amikor labdarúgóink hosszú percekig labdához sem értek. Már tíz perc sem volt vissza a találkozóból, am... -
Nagyon fontos mérkőzés volt ez, hiszen a két csapat közül csak az egyik léphetett tovább az EB küzdelmeiben. Itthon, ezen az első mérkőzésen feltétlenül győzelmet várt a közvélemény.
A találkozó úgy kezdődött, ahogy szerettük volna. Válogatottunk szinte a kapujához szegezte az ellenfelét. A 10. percben pedig a vezetést is sikerült megszereznünk. Az egész első félidőben hasonlóan alakult a játék, azzal a különbséggel, hogy további gólokat már nem értünk el. Helyzeteinket sajnos csak két kapufa jelezte Branikovits és Zámbó jóvoltából.
A következő eseményt szintén a 10. perc hozta, de ezúttal a második félidőben és ezúttal a románok gólját. A kapu elé érkező labda mindenki feje felett átszállt, még Géczi is aláfutott, így az üresen álló Satmareanu fejéről könnyedén került a hálóba. Az egyenlítés után csapatunk elvesztette lendületét, a vendégek pedig lábra kaptak. A mérkőzés végén örülhettünk, hogy döntetlennel megúsztuk.
Ekkor mindenki azt gondolta: A döntés Bukarestre mara... -
A mérkőzés előtti edzésen már látható volt, hogy a német csapat a legkorszerűbb labdarúgást játssza. A legnagyobb súlyt a folyamatosságra helyezték és arra, hogy mindig legyen szabad ember, akit nagyon pontos labdákkal indítani lehet.
Nem úgy álltunk a mérkőzéshez, mintha megijedtünk volna az ellenféltől. Nagy elszántsággal, akarattal és lendülettel kezdtünk játszani. Volt is több lehetőségünk, hogy előnyhöz jussunk, de most is kimaradt valamennyi. Nem talált a kapuba sem Szűcs, sem Dunai II. pedig mindkettőjüknek volt nagy helyzetük. Ez az időszak még a második félidő elején is tartott, de labdarúgóink nem tudták kihasználni fölényüket. A meddő próbálkozások lassan felőrölték a válogatott energiáit.
A német válogatott ebben az időszakban nem vesztette el a fejét. Fegyelmezetten és pontosan védekezett. Most, hogy a támadásaink elerőtlenedtek, egyre nagyobb teret kaptak és Ők éltek is a lehetőséggel. Az első góljuk egy kivételes egyéni akció eredménye volt. Breitner a félpály... -
Számunkra meglehetősen szokatlan téli időpontban rendezték a találkozót.
A találkozó előtt az MLSZ kérte, hogy a mérkőzés csupán Madrid-Budapest találkozó legyen, de a spanyolok ebbe nem mentek bele.
A spanyolok szövetségi kapitánya Kubala László egykori magyar válogatott játékos volt. A két szövetségi kapitány régi jóbarátok voltak. Egykor együtt játszottak a [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vasasban, sőt egyszer a válogatottban is ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1948-05-23/albania-magyarorszag]261. mérkőzés). (Külön érdekesség, hogy a találkozó előtt játszott edzőmérkőzésen a válogatott a helyi Pegaso együttesével találkozott. Ennek a csapatnak szintén magyar edzője volt, Tóth József személyében.)
Nem hozott különösebb izgalmakat a találkozó. Meglehetősen kiegyensúlyozott volt a küzdelem. Mindkét csapatnak voltak gólhelyzetei, de gólt egyiknek sem sikerült elérnie. Már úgy látszott mindenki belenyugszik az igazságos döntetlenbe. D... -
Csak a győzelem volt elfogadható eredmény, ha versenyben akartunk maradni a továbbjutásért.
A bolgár csapat nagyon jó volt és az előző találkozón elér győzelmük is növelte tekintélyüket. Az is eszébe jutott persze sokaknak, hogy a Magyarországon rendezett összecsapások alkalmával (volt ilyen hat) minden esetben mi nyertünk és minimum két gól különbséggel.
A vendégek kicsit ránk ijesztettek a kezdés után. Bizony Géczi bravúrjára is szükség volt, amikor az "aranycipős" Zsekov megkeverte a védelmet. Kicsit összekaptuk magunkat és az első játékrészben kiegyenlített küzdelem alakult ki.
A második félidőben furcsa dolog történt. Két védő két perc alatt eldöntötte a találkozót. De nem a hibáival, hanem a góljaival. Először Juhász beadásnak szánt lövése kötött ki a hálóban, majd Vidáts fejese találta meg az utat a kapuba. Talán csak véletlen, talán taktikai utasítás eredménye, talán csak a racionalitás és a düh késztette előretörésre a két labdarúgót, hogy megmutassák csatárainknak... -
Még az áprilisi magyar-osztrák után kaptuk a meghívást Rio de Janeiróba és most ez a találkozó lett a régi-új szövetségi kapitány bemutatkozása.
Először játszottunk a brazilokkal barátságos mérkőzésen. Az eddigi két találkozásunkra világbajnoki küzdelmek alkalmával került sor és mind a kétszer legyőztük Őket. 1954-ben 4-2, 1966-ban 3-1 arányban. Viszont azok a mérkőzések nem Brazíliában voltak. Most a hatalmas és félelmetes Maracana-stadion gyepére futott ki a válogatott.
Az előző találkozók eredményei nem sok jóval kecsegtettek.
Csapatunk nem játszott alárendelt szerepet. Nagy küzdelemben, egyenrangú ellenfelei voltunk a világbajnok braziloknak. Sőt komoly helyzeteink is voltak. Fazekas és Bene lövését is csak nagy bravúrral tudta védeni a hazai kapus. Egyszer a kapuba is betaláltunk, de Dunai II. találatát a játékvezető szabálytalanság miatt nem adta meg. A vendéglátóknak is akadtak helyzeteik, így a döntetlent igazságos eredménynek érezte mindenki.
Idehaza nagy öröm f... -
Huszonhárom éve nem tudtak nyerni ellenünk a bolgárok, de valahogy mégsem volt nagyon bizakodó a hangulat a mérkőzés előtt.
Arra azonban ami a mérkőzésen történt senki sem számított. Még el sem múlt az első félidő harmada és már annak örülhettünk, hogy a hazaiak három nagy helyzetéből mindhárom kimaradt. De ha egyik kimaradt, máris jött a másik támadás. Folyamatosan védekezni kényszerültünk. Hálásak lehettünk, hogy a szünetig csupán egygólos hátrányba kerültünk.
A második játékrészben még az elsőnél is katasztrofálisabb lett a helyzet. Válogatott játékosaink nem voltak képesek egyetlen egy olyan akciót sem vezetni, amikor a passzok során másodszorra is jó helyre megy a labda. Nem volt semmi csodálkozni való tehát azon, hogy ilyen arányú vereséget szenvedtünk. Legfeljebb csak az volt meglepő, hogy csupán ennyi gólt kaptunk.
Alárendelt szerepre kényszerült a magyar csapat. Ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek azt bizonygatták, hogy nem lehet jó válogatott jó bajnokság ... -
A legutóbbi találkozó döntetlenje előtt négy győzelem mutatta, hogy az utóbbi időben jól ment nekünk a "sógorok" ellen.
Készültek is nagyon a hazaiak, hogy végre megszakítsák ezt a rossz szériát.
Csapatunk összeállításában szinte szenzáció számba ment, hogy közel két év, tizenhárom válogatott találkozó kihagyása után ismét a játékosok között üdvözölhették a szurkolók Albert Flóriánt.
Az első félidő kiegyenlített küzdelmet hozott. Jól játszottunk, de nem voltunk nagyon veszélyesek a kapura. A védelmünk pedig megbízhatóan kapcsolta le a hazaiak támadásait.
A második félidőben azután fokozatosan felülkerekedtünk. A két bravúros gól azonban csak az utolsó húsz percben született. Különösen a második volt rendkívül látványos, a csatár helyzetfelismerését és rúgótechnikáját dicsérő. 35-40 méterre járt az osztrák kaputól, amikor észrevette, hogy az osztrák kapus éppen a 16-os környékén ácsorgott. Lövésre szánta el magát és a kapus mellett a sarokba lőtt.
A találkozó után a braz... -
Már harmincegy éve folyamatosan, megszakítás nélkül minden mérkőzésünket megnyertük a svájci csapat ellen. Szám szerint tizenegy találkozón bizonyultunk zsinórban jobbnak. Érthető, hogy a "helvét" válogatott nagyon "fente ránk a fogát".
Számunkra pedig különösen fontos volt, hogy ne hagyjuk megszakadni ezt a remek szériát.
Az első pillanattól kezdve mindkét csapat teljes erő bedobással játszott. Nyoma sem volt taktikázásnak. Gyors rohamok, szép akciók és a védelem hősies ellenállása, remek hárítása előbb az egyik, azután a másik oldalon. Izgalmas, fordulatos játék folyt a pályán, de a gól nem akart megszületni.
A második félidőre sem csökkent semmit az iram, sőt válogatottunk még "rátett egy lapáttal". Most is, mint az első félidőben rengeteg helyzet maradt kihasználatlanul mind a két oldalon. Már mindenki kezdte elfogadni, hogy döntetlennel fog zárulni a mérkőzés, amikor nagyon éles szögből, szinte az alapvonalról Fazekasnak sikerült a hálóba találnia.
A svájci válogato... -
Nagyon várták a magyar csapatot. Elsősorban azért, mert emlékeztek arra, hogy eddigi négy összecsapásunk alkalmával milyen szép játékot mutattunk. Igaz a legutóbbi mérkőzés 1957-ben volt (347. mérkőzés). Az érdeklődést mutatta, hogy még V. Olaf király is megjelent a találkozón.
Válogatottunk komolyan felkészült az ellenfélre, de azért számítottunk a győzelemre.
A mérkőzés szakadó esőben kezdődött.
Mindjárt a kezdés után láthatóvá vált válogatottunk nagy fölénye. Könnyedén, magabiztosan játszottunk. A hazai védelem pedig idegeskedve, kapkodva próbálta meg hárítani a támadásainkat. Az egyik ilyen akciónál Borno "lyukat rúgott". Müller lecsapott a labdára, hátra gurította a befutó Bene elé, aki nem tétovázott, megszerezte a vezetést. Újra és újra helyzetek alakultak ki a norvég kapu előtt. Egy szép összjáték után pedig sikerült növelni az előnyünket.
A második félidőben a hazai csapat belelendült a játékba. Nagyon gyorsan szépítettek és minden esélyük megvolt az egyenlítésre ... -
Az utóbbi négy osztrák-magyart mi nyertük, így érthető, hogy a "sógorok" nagyon készültek az összecsapásra.
Nagyszerűen kezdtünk. Szép játékkal veszélyeztettük a vendégek kapuját és még negyed óra sem kellett a fejesből született vezető gólhoz. A találat után is lendületesen támadt válogatottunk és már mindenki az újabb gólra készült. Meg is érkezett. Azonban nem, úgy ahogyan reméltük. Labdarúgóink annyira belefeledkeztek a támadásokba, hogy a védekezésről teljesen elfelejtkeztek. Redl teljesen egyedül támadhatta meg a kapunkat és pontos találatával ki is egyenlített. Jellemző, hogy annyira előre húzódott mindenki, hogy az első védőjátékos akkor ért csak vissza, amikor már a hálóban volt a labda. Az egyenlítés "feldobta" a vendégeket és veszélyes akciók sorát indították.
A védelmünket a második félidőben is nehéz feladat elé állították a meg-megújuló osztrák rohamok. A válogatott helyzetén sokat rontott, hogy a 48. percben Göröcs megsérűlt. A játékos kiesése miatti nehézsége... -
A mexikói világbajnokságnak már vége volt. A német csapat bronzérmes lett. Most a német szövetség látványos show műsort rendezett, mert ezen a meccsen búcsúzott a játéktól Uwe Seeler. Természetesen szerették volna az ünnepség jó hangulatát még egy győzelemmel is fokozni.
A hazai csapat úgy is kezdte a játékot, hogy ne legyen sokáig kétséges az ünneplés. A támadások hatására védelmünk annyira összezavarodott, hogy végül az egyik német hátvéd tört be a 16-osunkra és szerzett vezetést csapatának. Sajnos a vendéglátók továbbra is "ünnepi módon futballoztak". Gyönyörű akciók, látványos megoldások jellemezték játékukat és a sorból a gól sem maradt ki. Néha azért mi is szóhoz jutottunk és sikerült szépítenünk is.
A második félidőben már nem nagyon lehetett észrevenni, hogy két csapat van a pályán. Válogatottunk mindössze egyetlen egy lövést küldött kapura. Csupán annak köszönhetjük, hogy nem nagyobb gólarányú vereséget szenvedtünk, hogy a németek "játszadoztak". Szerették volna elé... -
A "megújított" válogatott első igazi erőpróbája volt ez a mérkőzés.
A svédek felkészülésnek szánták a találkozót, hiszen Ők a világbajnokságra készültek.
Az első félidőben sokkal jobbak voltunk ellenfelünknél. Nagy fölényünket nem sikerült teljes mértékben gólokra váltanunk. A 13. percben Kocsis már a 16-oson belül cselezgetett. Axelsson úgy gondolta mindenképpen meg kell állítani. Mivel azonban nem bírt vele, ezért egyszerűen hátulról lábkulcsba fogta. Ezt a svéd "akciót" azonban a játékvezető nem találta szabálytalannak. Nem sokkal ezután szereztük meg a vezetést. Ebben a félidőben még két alkalmunk nyílt arra, hogy növeljük az előnyűnket. De Dunai II. három méterről a kapu mellé gurított, Fazekas felhőfejesét pedig a vendégek kapusa hárította bravúrral.
A második félidőben is megmaradt némi fölényünk, de két kapushiba két svéd gólt eredményezett és ezzel a mérkőzést is elvesztettük.
A svéd szövetségi kapitány hálás volt: "Ez a győzelem nekünk a legjobbkor jött Mexikó ... -
Egyik válogatott sem jutott el a világbajnokságra. Most mindkét kapitány erősen megfiatalított, új csapatot próbált ki. A mi, immár Hoffer József által irányított csapatunkban összesen hét újonc (a kezdő csapatban öt) kapott helyet.
Szomorú megemlékezéssel kezdődött a találkozó. A labdarúgók és a szurkolók felállva, egyperces némasággal adóztak a mérkőzés előtt néhány nappal meghalt Kozma István olimpiai bajnok birkózónk emlékének.
A jugoszlávok nyilvánvaló szándéka az volt, hogy lerohanják a magyar csapatot. A lerohanás sikerült is, hiszen az első negyedórában szinte csak védekezett csapatunk. De nagyon nehéz küzdelmek, nagy akarás és önfeláldozó lelkesedés árán sikerült kapunkat megóvni a góltól. Sőt! Egy szép támadás eredményeként a Benétől kapott labdát Fazekas a hazaiak hálójába lőtte. Az első félidőben még egyszer sikerült gólt szereznünk. Erről azonban szívesen lemondtunk volna. A felszabadítani akaró Páncsics ugyanis Dzsajics szabadrúgását a mi kapunkba fejelte.
A v... -
Tehát egy harmadik mérkőzésből kell kiderülnie ki méltó a világbajnokságon való részvételre. Sajnos sérülés miatt nem játszhatott Páncsics, Dunai II., Szűcs, Albertet pedig hosszabb ideje nélkülözte a válogatott.
Az első percek az ellenfél szándékának kitapogatásával teltek. Lassan, óvatosan indultak akciók is. Válogatottunk egyre meggyőzőbben játszott. Megmozdulásainkat a közönség időnként tapssal honorálta. Amikor pedig Bene végzett el egy szabadrúgást, már mindenki "Gól!"-t akart kiáltani, de a csehszlovák kapus nagy-nagy bravúrral védett. Kezdett a csehszlovák válogatott is magára találni és támadásaik egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Az egyik ilyen veszélyes alkalommal a támadó Veselyt Kelemen csak szabálytalanul tudta megállítani és ráadásul a 16-oson belül. A félidő előtt néhány perccel ebből a büntetőből megszerezte a vezetést a csehszlovák csapat.
A második félidőben válogatottunk egyre lélektelenebbül játszott. Hitét vesztett szenvedő labdarúgókat láthattunk csa... -
30 éve nem járt az ír válogatott hazánkban. Most azonban semmiképpen sem tudtunk udvarias vendéglátók lenni. Mindenképpen győznünk kellett, mert csak akkor alakul ki pontegyenlőség a csehszlovák válogatott és közöttünk. Ebben az esetben egy harmadik mérkőzést kell játszani, a továbbjutás eldöntésére. Akkoriban úgy szólt a jelszó: "Tilos a döntetlen."
A tétnek megfelelően kicsit idegesen kezdett a csapat. Félóra kellett, hogy először találjunk a vendégek kapujába. A tizennyolc méteres lövés a baloldali léc mellé csapódott be.
A második félidőben már egy kiegyensúlyozottabb nyugodtabb csapat játszott. Estek is egymásután szépen elosztva a gólok. Az első már meglévőhöz még három csatlakozott.
Nagyszerű második félidőt produkált a válogatott. Kiváló játékkal fölényesen győztünk.
Az írek szakvezetője Megan elismeréssel nyilatkozta: "Nagyon jól játszott a magyar válogatott, az ilyen együttesnek ott a helye Mexikóban."
Ezzel a mérkőzéssel fejeződtek be a csoport küzdelmei. G... -
Alaposan megfiatalodott a csapat. Az átlagéletkor 24,1 év, a csatársoré pedig 22,8 év volt. Most volt lehetőségük megmutatni a fiataloknak, hogy mit tudnak. Különösen érdekes illetve fontos volt ez a kérdés a Dánok elleni idegenben elszenvedett vereség után, no és a világbajnoki továbbjutás miatt.
Nem olyan volt a találkozó, mint odakint. Most remek játékot mutatott be a csapat. Az első perctől kezdve nagy kedvvel és lelkesedéssel vetették magukat a küzdelembe. A szép és gyors támadásokat két esetben sikerült góllal befejezni. Már ekkor is látszott, hogy a győzelem nem lehet kétséges.
A második félidőben nagyon nagy nyomás nehezedett a dán kapura. Szinte állandóan támadtunk, kilencszer íveltük a vendégek kapuja elé a labdát szögletrúgásból. De minden az irányú igyekezet, hogy növeljük előnyűnket hiába valónak tűnt. Azután két perccel a találkozó vége előtt Bene mégis betalált a dán kapuba.
A dán kapus a mérkőzés második félidejéről a következőket mondta: "Életemben nem vo... -
A világbajnoki küzdelmek közé ékelt válogatott találkozó célja talán az lehetett, hogy játékban maradjon a csapat, de egy súlyos téttől mentes mérkőzésen legyen alkalmuk a játékosoknak "lazítani", felszabadultan, könnyedén játszani.
A találkozó nem egészen így alakult. Az első félidőben nem bírtak egymással a csapatok. No, nem azért, mert a nagy küzdelemben nem bizonyult egyik sem jobbnak, hanem azért, mert jószerével játék sem folyt a pályán. Annyira így volt ez, hogy már félóra is eltelt a mérkőzésből és még egyik kapusnak sem kellett védenie. A szórványos és erőtlen támadásokat a védelmek megállították és izgalomra nem volt semmi ok. Mindkét csapat nagyon gyengén teljesített. Különösen feltűnő volt a mieink kedvetlen, bágyadt, levert játéka.
A második félidőben is minden ugyanígy folytatódott volna, de védelmünk mindjárt a kezdés után hibát követett el, amit a svédek könyörtelenül ki is használtak. Ettől kezdve a hazaiak voltak a játék képének meghatározói. Negyed órával ... -
Minden pont létfontosságú volt a továbbjutás szempontjából, sőt egy győzelem már a továbbjutást jelentette volna. Tudta ezt mindkét csapat és a szurkolók is, ennek megfelelően nagy csatát várt mindenki.
A várakozásokban nem is kellett csalódni. A magyar válogatott gyorsan vezetést szerzett és hiába egyenlített a hazai csapat, a szünetre mégis egygólos előnnyel vonulhattunk. Ez az eredmény jól mutatta, hogy csapatunk, ha nagy küzdelemben is, de mindenképpen megérdemelten vezet.
A második félidő elején ismét mindent beleadtunk a támadásokba és gyorsan elhúztunk 3-1-re. A csehszlovákok viszonylag hamar válaszoltak és nem hagyták, hogy azt higgyük lefutott a találkozó. Úgy tűnt, hogy az állandó, megállás nélküli harc kifárasztotta csapatunkat. Ezen a végrehajtott cserék sem változtattak. A csehszlovákokat pedig erejük utolsó tartalékainak mozgósítására késztette a fergetegesen szurkoló hazai közönség. Szinte bekiabálták a kapuba az újabb egyenlítő gólt.
A rendkívül fárasztó m... -
Még nem sokszor találkoztunk Dánia csapatával. Összesen öt alkalommal és mindannyiszor győztünk (gólarány 23-1). Legutóbb az EB küzdelmeiben 6-0, 0-2 arányban léptük le az északi csapatot.
Nagyon gyorsan sikerült a hazaiaknak gólt elérniük. Ez felerősítette győzelmi vágyaikat, amit válogatottunk szinte azonnal igyekezett lehűteni a két percen belüli egyenlítéssel. Bene harminc méteres lövése a bal kapufa mellett csapódott le és a labda a vetődő kapus hasa alatt a hálóba csúszott. De a felcsillant győzelmi esély rendkívül elszánttá, mindenre elszánttá tette a dánokat. Most, hogy veszni látták a lehetőséget rendkívül keményen, mondhatnánk úgy is, hogy durván kezdtek játszani. Sajnos ennek több súlyos következménye is lett. Először Dunai II.-t rúgta meg Larsen, olyan súlyosan, hogy le is kellett cserélni. Az eset után két perc sem telt el és a dán kapus belerohant a támadó Albertba, aki a földön maradt. Amíg ápoltuk a sérült játékost, a hazai csapat ismét vezetéshez jutott. Albe... -
Harminc éve játszottunk utoljára az írekkel. Akkor idegenben is és itthon is 2-2 lett az eredmény. Most, bár idegenben ez már egyre nehezebb volt, mégis nyerni utaztunk a kedves országba.
Páncsics az utolsó pillanatban megsérült, így Ihásznak kellett helyettesítenie.
Válogatottunk fergetegesen kezdett. Szinte elsöpörte az ír csapatot. A félidő feléig a hátra maradó Mészöly szinte unatkozott, hiszen többnyire csak egyedül tartózkodott a magyar térfélen. A hazai csapat csatára, menedzsere és szövetségi kapitánya, Hurley pedig szinte labdához sem jutott. Természetesen a vezetést is sikerült megszereznünk. De nem az következett, aminek kellett volna. Csapatunk mintha megelégedett volna ezzel az egy góllal, visszavet a tempóból és alibi-futballt kezdett játszani. Mintha nem tartotta volna méltó partnernek az ellenfelet.
A hazaiak fokozatosan felismerték, megérezték a lehetőséget. Egyre többet támadtak és egyre több összecsapásból, labdáért folytatott küzdelemből kerültek ki győz... -
Nekünk ez volt az első selejtező mérkőzésünk, míg a csehszlovákok már túl voltak három találkozón, amelyből két idegenbeli és egy hazai győzelmük született. Válogatottunk is jól akart kezdeni, hogy megalapozza, a még jobb folytatást.
A 13 szerepelt játékos közül csak ketten nem az FTC és az Ú.Dózsa játékosai voltak.
Nagyon lelkesen és nagy becsvággyal kezdett a csapat. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen még el sem telt az első negyed óra, amikor már vezettünk. Nagyon változatos küzdelem kezdődött ezután, amelyben mi szerepeltünk jobban, hiszen többször is csak a szerencséjének köszönhette a vendégcsapat, hogy nem terhelte újabb gól a hálójukat.
A második félidőben tovább folyt az izgalmas csata. Labdarúgóink rendkívül energiákat mozgósítva küzdöttek. Minden elképzelhetőt megpróbáltak, de úgy tűnt hiába a győzelem egygólos marad. Az utolsó percekben azután siker koronázta az erőfeszítéseket és Albert fejese a csehszlovák kapuban landolt.
A mérkőzés végülis nem csak sz... -
Az előző mérkőzésen, egy hete, debütált Fatér sérülés miatt nem tudott Moszkvába utazni. Albert viszont most vállalta a játékot.
Érdekes és szokatlan esemény volt, hogy az UEFA elnöke Gusztav Wiederkehr a csapatok öltözőjébe látogatva jelentette be a mérkőzés előtt: "Az idegenben lőtt gólok nem számítanak duplán, 3-1-es szovjet győzelemnél új mérkőzést játszanak a csapatok Lipcsében."
Most nem csak védekezett a szovjet csapat, mint az első találkozón. Veszélyes akciók futottak állandóan a kapunk felé és bizony zavarokat is okoztak a védelemben. Ennek jele az első, magyar védő lábáról a hálónkba került gól is. Ezzel együtt az első félidőben hősiesen álltunk ellen a nagy nyomásnak.
A második félidő viszont már felőrölte válogatottunk energiáit. A második találatot egy huszonöt méteres szabadrúgásból kaptuk. Húsz perc volt még hátra, amikor a hazaiak megszerezték a harmadik góljukat, ami akkor a továbbjutást jelentette. Mint kiderült válogatottunknak már nem volt ereje ahhoz, ... -
Az év elején (január 2-án) csere történt a szövetségi kapitány személyében. Erre senki sem számított, hiszen a csapat tovább jutott, de a kiadott közlemény szerint Illovszky Rudolf maga kérte felmentését.
Sajnos Albert sérülése miatt nem állhatott a válogatott rendelkezésére, a kapuban pedig új embert próbált ki a szövetségi kapitány.
Azt előre lehetett sejteni, hogy a szovjet válogatott elsősorban védekezni fog és a gólok elkerülésére koncentrál, hogy a továbbjutást majd saját stadionjában dönthesse el. Ennek megfelelően természetesen nekünk a minél nagyobb gólarányú győzelem lehetett csak a célunk.
A találkozón némileg igazolódtak az elképzelése. A vendégek valóban minden energiájukkal a védekezésre törekedtek. Ezt a taktikájukat semmiképpen nem voltak hajlandók feladni, még akkor sem, amikor Rákosi kapu elé beadott labdájából Farkas gólt ért el. Ennek csak annyi hatása lett, hogy még szorosabbra zárták a védelmi vonalat.
Nem is sikerül ezzel a betömörülő, fegyelmezett v... -
Ennek a találkozónak az EB szereplés szempontjából már nem volt igazi tétje, hiszen az előző találkozón aratott győzelmünkkel biztos továbbjutók voltunk. Persze a jó eredmény önmagában is lehet tét. A németek szempontjából a csoportbeli szereplésen kívül még az lehetett motiváló, hogy esetleg otthon végre legyőzhetik válogatottunkat, hiszen ez az eddigi kilenc alkalommal egyszer sem sikerült. Ennek megfelelően a szövetségi kapitányuk jelentős átalakításokat hajtott végre a csapaton.
A találkozón meglátszott, hogy a mieink már nem tekintették fontosnak a találkozót, míg a németek küzdöttek. Az egész mérkőzésen jobb volt a hazai csapat. Nem volt olyan csapatrész, ahol fel tudtuk volna venni a versenyt a vendéglátókkal. Labdarúgóink alig mozogtak, éppen csak annyit teljesítettek, amennyit nagyon muszáj volt. Küzdelemről részünkről tehát nem volt szó. Csoda, hogy csak egyetlen góllal kaptunk ki. Ha nagyobb hittel és merészséggel veszik célba a németek a kapunkat, akkor nagyobb ar... -
Győzelem esetén már biztos a magyar válogatott továbbjutása. A tétnek megfelelően nagyon sokan voltak kíváncsiak a találkozóra. Az NDK csapata nem ígérkezett könnyű ellenfélnek. Köztudottan taktikusan játszó, fegyelmezett, rendkívül küzdőképes együttes. Az is igaz, hogy eddigi nyolc mérkőzésünkből még egyetlen egy alkalommal sem tudtak győzni.
Az első percek az ellenfél feltérképezésével teltek. A németek erős védőfalat vontak kapujuk köré, amely áttörése nem ígérkezett könnyű feladatnak. De tíz perce sem tartott ez a tájékozódó időszak, amikor Farkas úgy érezte a töprengés helyett a tettek mezejére kell lépni. Akciója parádés góllal ért véget. Ez megnyugtatta a játékosainkat, megmutatta, hogy sebezhető a vendégek védelme.
A szünet után kifejezetten látványos labdarúgást játszott a csapat. Mindjárt a játékrész kezdetén Farkas két perc alatt újabb két alkalommal talált a hálóba. Mesterhármasával és az egész találkozón mutatott kivételes játékával ismét igazolta nem mindennapi... -
Nagyon várták az osztrákok a találkozót. Ennek a felfokozott várakozásnak, "csupán" egy vágy, egy remény volt az oka. Nevezetesen a "sógorokat" fűtötte a győzelem vágya, mert az utóbbi évek csatáinak mérlege erősen felénk billent és számukra nem sok babér termett a magyarok ellen.
Válogatottunk azonban most különösen jó formában volt és még ehhez képest is jól játszott ezen a találkozón. Az első félidőről még el lehet mondani, hogy a hazaiak lépést tartottak velünk. Igaz, már ezt a játékrészt is egygólos vezetéssel zártuk. A második játékrészben azonban már óriási fölényben játszottunk.
Egy percig sem tűnt úgy, hogy a mérkőzés alkalmas lenne a negatív mérlegük javítására. Arra még tovább kellett várniuk.
forrás:
mafoci -
Az előző találkozón, itthon 6-0 arányban győztünk, így a vendéglátók célja elsősorban az újabb nagyarányú vereség elkerülése volt. Dániában egyébként is úgy tekintettek válogatottunkra, mint a csoport küzdelmeinek biztos nyertesére.
Játékunk ugyan nem volt mindent elsöprő, de a győzelemhez egy pillanatig sem fért kétség. Mindkét félidőben sokkal jobban játszottunk, mint a hazaiak. Most is nagyon sok helyzetünk maradt kihasználatlanul, de még így is jutott félidőnként egy gól. Magabiztos játék, magabiztos győzelem.
A dán lapok nem győzték dicsérni válogatottunk játékát. Különösen Albert kapott sok elragadtatott jelzőt és nem elsősorban gólja, hanem leginkább rendkívüli szervezőkészsége és ötletessége miatt.
forrás:
mafoci
-
Az első mérkőzésen idegenben döntetlennel kellett megelégednünk, most mindenki joggal várta el a győzelmet. Hosszú idő után került ismét a csapatba Göröcs.
A találkozó kezdetén azonnal támadni kezdtünk és gyorsan meg is szereztük a vezető gólt egy 11-esből. Továbbra is sorra szerveztük az akciókat. A gól mégis Farkas helyzetfelismeréséből, szemfülességéből született. Israël kicsit könnyelműen bánt a labdával Farkas megtámadta és elvette tőle a játékszert. Azonnal kapura tört. Kicsalta a kapust és nyugodt eleganciával gurított a háló közepébe.
A második játékrészben csapatunk már nem küzdött olyan elszánta, így a hollandok vették át a kezdeményezést. A félidő nagy részében fölényben is játszottak, de szerencsénkre csak egy gólra futotta az erejükből.
forrás:
mafoci -
Különösen az első félidőben támadott sokat a válogatott. Gólunk mégsem egy akció végén, hanem szabadrúgásból született. Albert megugrott a labdával és Lamza éppen a 16-os vonala előtt buktatta. A szabadrúgást Bene óriási erővel küldte kapura és a labda csak a kapu bal felső sarkában állapodott meg. Végig izgalmas, hihetetlenül jó találkozó volt, de gól nem esett több.
Sikerült a visszavágás az előző évi vereségért a jugoszlávoknak.
forrás:
mafoci -
Ez volt a 111. magyar-osztrák. Az előző három találkozón Illovszky, mint szövetségi edző irányította a válogatott munkáját. Ez volt az első találkozó, amikor már kinevezett szövetségi edzőként dolgozott a válogatottal.
A találkozó remek küzdelmet, nagyszerű játékot hozott. Az osztrák válogatott többet támadott, sőt helyzeteik is voltak. Gólok tekintetében azonban mi voltunk eredményesebbek. Farkas bravúros mester hármasával nyertünk a "sógorok" ellen. (Az előző mérkőzésen is "egyedül" rúgta csapatunk minden gólját, szám szerint négyet. Ilyen teljesítményre előtte sem és azóta sem volt példa.) Albert pedig a játék szervezése terén nyújtott egészen fantasztikusat.
Három egyes, az eredmény viszont három egy lett mondhatták mosolyogva a szurkolók egymásnak a mérkőzés után. Válogatottunk teljesítménye attól még értékesebb, hogy az osztrákok meglepően jól játszottak, csak a helyzeteikkel nem tudtak mit kezdeni.
forrás:
mafoci -
A dánok elleni hat gól után a franciák sem reménykedhettek udvarias vendéglátásban.
Azonban a vártnál komolyabb ellenfélnek bizonyultak. Arról nem Ők tehettek, hogy az Albert - Farkas páros ezen a napon ellenállhatatlannak bizonyult. Albert előkészített, míg Farkas kegyetlenül befejezte az akciókat.
Mind a négy gólt Farkas János szerezte. Nem akármilyen teljesítmény ez és a következő mérkőzésen a "sógorok" is megismerték a nevét...
Albert Flórián érdemeit jelzi, hogy a többszörös gólszerző a mérkőzésről szólva annyit mondott: "Köszönöm Flóri...".
A szövetségi kapitány értékelése szerint: "Az első félidő játéka és helyzetei alapján úgy érzem: ebben az arányban is megérdemelten győztük le a helyenként kitűnően játszó francia válogatottat. A két bekapott gól azonban jelzés értékű."
forrás:
mafoci -
A dán válogatott nem képviselt komoly erőt az európai labdarúgásban, így elvárható volt a győzelem.
Ennek megfelelően a mieink valósággal kiütötték a vendégeket. A mérkőzés alig több mint fél óra alatt dőlt el. Már az első percben szerzett Albert gól is jelezte a két csapat közötti minőségi különbséget, hiszen a dán kapuvédő "köténnyel" mutatkozott be. Innentől kezdve "potyogtak" a gólok. Szép akciók, látványos megoldások melengették a szurkolók szívét.
A második félidőben, a tetemes előny birtokában válogatottunk már nem erőltette a játékot, a vendégek pedig nem tudtak többet. Ennek megfelelően ez a játékrész meglehetősen unalmasra sikeredet. Hogy mégse kelljen kicsit keserű szájízzel hazatérnie a magyar drukkereknek arról a mérkőzés végén lőtt "búcsú gólunk" gondoskodott.
forrás:
mafoci -
A VB után néhány helyen változtatott Illovszky Rudolf a frissen kinevezett szövetségi edző.
A támadások mennyiségével nem volt baj, csak a minőséggel. Ahogy a hollandok fogalmaztak hiányzott az igazi "magyar paprika" ami megfűszerezhette volna játékunkat. Bár a mérkőzést végig támadtuk, mégis majdnem elvesztettük, hiszen csak az utolsó percben sikerült egyenlíteni.
Mindent figyelembe véve a döntetlen elfogadható produkciónak számított.
forrás:
mafoci -
A négy közé jutás volt a tét.
Az előző találkozóhoz képest változott a csapat összeállítása. Felgyógyult Nagy és visszakerült Mathesz helyére, azt várták tőle, hogy segít a támadások szervezésében.
3. perc: Ismét a 3. perc és ismét kapushiba, akárcsak a portugálok ellen. Gelei egy 20 méterről meglőtt Banyisevszkij bombára vetődött, de kiejtette a labdát és az érkező Csiszlenkó lecsapott rá. Három méterről gurította a kapuba. Nem ígért fényes folytatást ez a baljós kezdet.
47.perc: Bár az első félidőt a gól után végig támadta a csapatunk a szovjet védelemmel nem boldogultak. A szünet utáni második percben a 16-os magasságában szabadrúgáshoz jutott az ellenfél. A Danyilov által beívelt labdára nem jött ki Gelei, valószínűleg arra várt, hogy a hátvédek tisztáznak, ők meg talán a kapusra ... A labda végül átszállt a védők felett és a tisztán álló Parkujanhoz érkezett, akinek nem volt nehéz dolga három méterről a kapu bal sarkába találni 2:0.
57.perc: Középen jött előre a magya... -
A brazilok elleni diadal után mindenki kötelező győzelmet várt. Sokan hangoztatták azonban azt is, hogy nem lesz könnyű a bolgárokkal, mert mindent meg fognak tenni, hogy elérjék első győzelmüket annál is inkább, mert nagy gólarányú győzelem esetén még akár a továbbjutást is megszerezhették volna.
A továbbjutásunk nem forgott igazán kockán, mert az előző találkozók eredményei úgy alakultak, hogy az is elég lett volna, ha kis arányú vereséget szenvedünk. De megnőtt a szurkolók, a játékosok, sőt a pártatlan labdarúgó rajongók étvágya is.
A csapat semmiben sem változott az előző, brazilok elleni mérkőzéshez képest. Csak annyit kért a szövetségi kapitány, hogy játszanak támadóbb focit.
A játékosok lerohanták az ellenfelet gyorsan szerették volna döntésre vinni a dolgot. Sokat hibáztak az összjáték sem volt probléma mentes, de támadtak és támadtak. Annyira a támadásokra koncentráltak, hogy a védekezésre már nem jutott erejük és jött a...
15. perc: Aszparuhov senkitől sem ... -
Már-már mindenki temette a magyar csapatot a rossz rajt miatt. Szerencsére azonban a játékosok nem keseredtek el, töretlen önbizalommal készülődtek a kétszeres világbajnok elleni összecsapásra.
Baróti erre a mérkőzésre kicsit átalakította a csapatot. A kapuba Geleit állította és bekerült Szepesi és Mathesz is. Az ellenfél nélkülözni kényszerült Pelét és számunkra ez sem volt rossz hír. Igaz az ellenfél csapata így is rendkívül erős volt.
Nézzük mi történt ezen a sokáig emlékezetes találkozón:
3. perc: Ez a meccs is jól kezdődik! Jobbról Sipos Benéhez továbbította a labdát, aki egy csel után máris a 16-oson belül járt. Két elegáns húzás és túljutott P. Henriquen valamint Altairon is. Még elhúzta a labdát Bellini elől, azután 7 méterről a kimozduló Gilmar mellett ballal laposan lőtt a kapuba 1:0.
14. perc: Brazil szabadrúgás a magyar kaputól 25 méterre. A büntetőt Rákosi kezezése miatt ítélte meg a játékvezető. Lima nagy erővel a sorfalba rúgta a labdát, amit Tostăo sz...