user profile: fgymat (comments / 47)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
-
MAGDA István Béla (1911), a Budai „11", majd a Ferencváros FC jobbfedezete, 1936-ban és 1937-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/722/magda_bela/merkozesek]3 mérkőzésen volt a válogatott csapat tagja. – Ügyesen szerelő, kitűnően passzoló, megbízható, taktikailag is képzett, fegyelmezett labdarúgónak bizonyult. A védelemben és a támadásban azonos értékű játékot nyújtott. Különösen pontos, ötletes átadásaival tűnt ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KÁLLAI (KLAUBER) Lipót (1912), az Újpest FC belsőcsatára, 1936 és 1938 között 6 válogatott találkozón szerepelt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/379/merkozesek]Kállai Lipót mérkőzései a válogatottban) és 4 gólt ért el,
– „Poldi" kitűnő fizikumú, a mezőnyben és a kapu előtt egyformán értékes labdarúgó volt. Sokat mozgott az egész pályán, jól épített, okosan osztogatott. A kapura lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett.
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1936-04-05/ausztria-magyarorszag]Első válogatottsága alkalmával felelősségteljes feladat hárult rá. A bécsi „oroszlánbarlangban" a sérült [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883/sarosi_gyorgy]Sárosi Györgyöt kellett helyettesítenie a középcsatár helyén. Bemutatkozása 1936. április 5-én nagy sikerrel járt. A nemzetközileg még ismeretlen újonc három góllal terhelte meg az osztrákok hálóját. Ezzel a bravúros teljesítménnyel a szerény, rokonszenv... -
SAS (SOHN) Ferenc (1915), a Hungária FC jobbszélsője, 1936 és 1938 között 17 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/885/sas_ferenc/merkozesek]Sas Ferenc mérkőzései a magyar válogatottban) és 2 gólt ért el. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– Az apró termetű játékos legkiválóbb jobbszélsőink közé sorolható. Gyorsaságban talán felül is múlta valamennyi vetélytársát. Labdavezetése villámgyors, zökkenőmentes volt. Nagyszerűen cselezett és kitűnően adott be. Beadás előtt rendszerint felnézett és pontosan a „kívánt" helyre gurította, vagy ívelte a labdát. A rendkívül szolid fiatalember szerénysége a pályán olykor bátortalanságban nyilvánult meg. Ellenállhatatlan lendületével és nagyszerű testcseleivel azonban többnyire elkerülte a védőkkel való ütközést. Nemzetközi k... -
SZTANCSIK (SZATMÁRI) József (1908), a Budai „11" jobbösszekötője, 1936-ban 1 alkalommal szerepelt a legjobb tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1936-03-15/magyarorszag-nemetorszag]Magyarország - Németország 3:2, 1936.03.15).
– Zömök termetű, roppant munkabíró, elől-hátul sokat dolgozó összekötő volt. Szélsőjét jól foglalkoztatta. A kapura is veszélyesnek bizonyult távoli, erőteljes lövéseivel.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KARDOS (KLOTZL) István (1915), a Hungária FC belsőcsatára, 1936-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1936-03-15/magyarorszag-nemetorszag]1 mérkőzésen játszott a válogatott csapatban. – A magyar labdarúgás történetének talán „legrejtélyesebb" alakja. Szinte minden olyan tulajdonsággal rendelkezett, amelyek birtokában egészen nagy játékos válhatott volna belőle. Kitűnő fizikai adottságok, ragyogó technika és óriási lövőerő – ezek álltak a mérleg aktív oldalán. Ezzel szemben feltűnően lassú volt. Legnagyobb hiányossága azonban: erőteljes fizikumával ellentétben hiányzott belőle a kellő küzdőképesség. Több akaraterővel méltó utódja lehetett volna [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/888/schaffer_alfred]Schaffernek, akihez, alakja és képességei alapján, sok tekintetben hasonlított. Ezt azonban maga Schaffer „Spéci" sem tudta elérni, noha éveken át Kardos edzője volt...
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsák... -
KISS Gyula (1916), a Ferencváros FC jobbösszekötője, 1935-ben és 1937-ben 2 esetben játszott a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/434/kiss_gyula/merkozesek]Kiss Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek alacsony összekötője a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát, okosan osztogatott. Kitűnő, lapos átadásaiért „a fű alatti passzok mestere" címmel „tüntették ki" társai. A hatalmas mezőnymunka mellett ritkán maradt ereje a befejezésre, góllövésre. Nem megfelelő életmódja miatt fiatalon eltűnt az élvonalból.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GYŐRY II József (1910), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/57]III. ker. FC hátvédje, 1934-ben 1 alkalommal volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-12-16/irorszag-magyarorszag]1934, Írország - Magyarország 2:4)
– A III. kerületiek tehetséges labdarúgója sokoldalú játékos volt. Legtöbb sikerrel hátvédként szerepelt. Gyorsaságával és jó rugótechnikájával tűnt ki a védelemben. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban – cserejátékosként – a jobbfedezet helyén jutott szóhoz.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FUTÓ Gyula (1908), az Újpest FC jobbhátvédje, 1934 és 1937 között 7 esetben öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/270/merkozesek]Futó Gyula mérkőzései a magyar válogatottban).
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-27/magyarorszag-egyiptom]1934. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – A magas, jó fizikai felépítésű játékos kitűnően helyezkedett, jól szerelt, biztosan rúgott és fejelt. Egyszerű, biztonságos eszközöket alkalmazott. Higgadtan és sportszerűen játszott. Gyorsasága azonban elmaradt említett erényeitől. A legjobbak között is dicséretesen megállta a helyét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VÁGÓ (VANICSEK) József (1906), a debreceni Bocskai FC jobbhátvédje, 1934 és 1937 között 13 alkalommal szerepelt a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/594/vago_jozsef/merkozesek]Vágó József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A kitűnően képzett, intelligens játékos ragyogó érzékkel helyezkedett, nagyszerűen szerelt. Kifogástalanul rúgott és taktikailag is érettnek bizonyult. A higgadtság és a labda pontos továbbítása szintén erényei közé tartoztak. Fejjátéka és gyorsasága azonban kevésbé volt kielégítő. Aránylag későn, 28 esztendős korában, érkezett el az első válogatottsághoz. Akkor viszont – befutott.
forrás:
Antal... -
SOLTI IV József dr. (1911), a Phöbus FC középcsatára, 1934-ben és 1939-ben 2 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 2 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/915/solti_jozsef/merkozesek]Solti IV. József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Technikailag jól képzett, intelligens, gólerős csatár volt. Kitűnően irányított, ötletesen osztogatott. A kapura lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett. Küzdőképessége és gyorsasága azonban nem érte el a legjobbak színvonalát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TAMÁSSY István dr. (1911), az Újpest FC jobbszélsője, 1934-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/634/tamassy_istvan/merkozesek]2 alkalommal volt válogatott.
– Apró termetű, gyors, technikás játékos volt. Ügyesen cselezett, jól futott el és pontosan adott be. Bátran vállalkozott egyéni megoldásokra is. önzetlensége ellen sem lehetett panasz.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TŐRÖS I (TURNER) István (1908), a Phöbus FC jobbhátvédje, 1934-ben 2 ízben volt a válogatott együttes tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/677/toros_istvan/merkozesek]Tőrös István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az újpesti csapat játékosa erőteljes, kitűnően rúgó, jól helyezkedő hátvéd volt. Határozottan szerelt, nehéz helyzetekben is feltalálta magát. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban a balszélső helyén mutatkozott be – meglepő ügyességgel. Második alkalommal jobbhátvédet játszott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZŰCS György (1912), az Úpest FC középfedezete, 1934 és 1939 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/990/merkozesek]25 alkalommal jutott szóhoz a legjobbak soraiban. 1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, továbbá az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-19/olaszorszag-magyarorszag]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. – A kitűnő fizikumú, ideális termetű újpesti játékos éveken át nagyszerűen töltötte be a középfedezet kulcsfontosságú szerepkörét. Jó érzékkel helyezkedett, mindkét lábbal kifogástalanul rúgott, biztosan szerelt. Fejjátékával különösen kitűnt. Okosan váltogatott, pontosan irányított rövid és hosszú átadásaival igen ésszerűen és eredményesen támogatta a csatársor munkáját. Nem a csillogó, hanem az egyszerű, megbízható és éppen ezért nagyon hasznos me...
-
MIKES (MONOSTORI, MICK) Károly (1913), a Kispest FC jobbszélsője, 1933-ban 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/765/monostori_karoly/merkozesek]1933, Magyarország - Olaszország 0 :1).
– A sokoldalú labdarúgó a fedezetek és belsőcsatárok helyén is ügyesen játszott. A jobbszélen gyors, hasznos játékosnak bizonyult. Pontosan adott be, de ritkán tört kapura.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Nem ez a Hutter SC, vagy a pesti - ez a valószínűbb - ( http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/3655 ) vagy a győri ( http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7981 ) Hutter SC volt. A Hutter és Schrantz osztrák tulajdonú vasipari gyár volt (a rendszerváltás óta újra Magyarországon vannak). Az eladó leírása szerint a szappangyár csapata volt a Hutter SC, csakhogy a szappangyár csapata az Elida SC ( http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/3921 ) volt, a Hutter SC-ék a növényolaj gyártás egyesületei voltak. Mindegyik gyár/csapat a Hutter és Lever Rt. tulajdonában volt, az Elida gyárból később Caola lett.
-
RÖKK Ede (1911), a Budai „11" jobbszélsője, 1933 és 1935 között 3 mérkőzésen játszott a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/714/rokk_ede/merkozesek]Rökk Ede mérkőzései a Magyar Válogatottban)
1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) magyar csapatnak.
– A budai labdarúgó gyors, energikus, kapura is veszélyes szélső volt. ötletes játéka bátor vállalkozó kedvvel párosult. Jó beadásaival és főleg kapu előtti határozottságával igen eredményes csatárnak bizonyult. Rökk Ede egyébként testvérbátyja volt a három évtizeddel ezelőtt világhírű filmcsillagnak, Rökk Marikának.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PUSZTAI (PACHERT) Ferenc (1910), az Újpest FC jobbszélsője, 1933-ban és 1938-ban 2 alkalommal volt tagja a legjobb tizenegynek. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/868/pusztai_ferenc/merkozesek]Pusztai Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A technikás, gyors játékos belsőcsatárként is megállta a helyét. Beadásainak pontosságával és szorgalmas, előkészítő munkájával tűnt ki leginkább. A kapura ritkán jelentett veszélyt. A közelharc nem volt kenyere, lehetőleg elkerülte.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MÓRÉ János (1910), a debreceni Bocskai FC, majd a Ferencváros FC középfedezete, 1933-ban és 1934-ben 3 esetben volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/767/more_janos/merkozesek]Móré János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A magas termetű, jó fizikumú játékos kellő áttekintéssel rendelkezett, ésszerűen irányított. Technikailag is megfelelt, fejjátéka pedig jóval túlszárnyalta az átlagot. Ügyesen, ötletesen támogatta a támadósort. A Ferencvárosban csatárerényeket is csillogtatott. Edzőként szintén aratott sikereket. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/31]Szolnoki MÁV csapata jó negyedszázaddal ezelőtt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1941-06-29/szolnok-salgotarjan]ő vezetésével hódította el a Magyar Kupát és harcolta ki a harmadik helyezést a bajnokságban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
EÖRY (ENGELHARDT) Mihály (1909), a debreceni Bocskai FC balösszekötője, 1933-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1933-04-30/magyarorszag-ausztria]1 esetben öltötte magára a címeres mezt. – Sokszoros amatőrválogatottság után, de még kezdőnek számító NB l-es játékosként került a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]legjobb tizenegybe. A hajdani híres, debreceni ötösfogat, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/732]Markos, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/619]Vincze, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/640]Teleki, Eőry, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/20434]Hevesi összetételű támadósor balösszekötője mozgékony, ügyesen építő és gólképes csatár volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SERÉNYI (STEINER) Imre (1909), a Kispest FC balszélsője, 1933-ban 2 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/901/serenyi_imre/merkozesek]Serényi Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A gyors, nagyon gólképes kispesti szélső jól adott be, de ha lehetőség nyílt rá, inkább maga fejezte be a támadásokat. Klubcsapatában sokszor ellenállhatatlanul játszott. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban kevesebb siker kísérte szereplését. Rendkívül kedélyes sportembernek, nagy tréfamesternek ismerték.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
JÁVOR (JAKUBE) Pál (1907), az Újpest FC középcsatára, 1932-ben 1 alkalommal kapott helyet a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-11-27/olaszorszag-magyarorszag]1932, Olaszország - Magyarország 4:2)
– Mozgékony, a mezőnyben is tevékeny csatár volt. Legértékesebb erényének eredményességét, gólképességét tartották. Mindkét lábbal és fejjel egyaránt veszélyt jelentett a kapura. Hosszabb ideig játszott Csehszlovákiában is. A felszabadulás után sikeres edzői tevékenységet fejtett ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZANISZLÓ II Zoltán (1910), a Hungária FC balfedezete, 1932-ben 1 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-11-27/olaszorszag-magyarorszag]Olaszország - Magyarország 4:2, 1932.11.27).
– A szorgalmas, fáradhatatlan labdarúgó a védőjátékban jobban kitüntette magát, mint a támadások segítésében. A pontos adogatás nem tartozott erősségei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÉRI (DEUTSCH II) Károly (1910), a Törekvés, majd a Kispest FC balszélsője, illetve balösszekötője, 1932-ben és 1939-ben 4 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/199/deri_karoly/merkozesek]Déri Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az igen jó képességű, apró termetű, zömök csatárt kifogástalan labdakezelés, robbanékonyság, „ördöngös" cselek, hatalmas munkabírás és óriási lövések jellemezték. 1932-ben váratlanul tört be az élvonalba és teljes sikert aratott. Ezután – az Újpest FC játékosaként – hosszú időre visszaesett. Később a kispesti gárda egyik erőssége lett. 1939-ben, hét évi szünet után került ismét a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]legjobb tizenegybe. Mindhárom gólja „válogatott" színvonalú, nagyszerű teljesítmény volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KORÁNYI II (KRONENBERGER) Mátyás (1910), a Szeged FC jobbszélsője, 1932-ben és 1935-ben 4 mérkőzésen játszott a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/469/koranyi_matyas/merkozesek]Korányi Mátyás mérkőzései a magyar válogatottban)
– Alacsony, de – bátyjához hasonlóan – nagyon gyors labdarúgó volt. Fürge, ötletes játékával, jó beadásaival, veszélyes lövéseivel érdemelte ki a válogatottságot.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NEMES II (MICHALOVSZKY) István (1905), a Törekvés jobbszélsője, 1932-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-09-18/magyarorszag-csehszlovakia]1 ízben szerepelt a legjobbak között. – A sokszoros amatőr válogatott kőbányai labdarúgó alacsonyabb osztályú csapatból került a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott tizenegybe. A fürge szélső ügyes, bátor játékos volt. Nemcsak jó beadásaival tűnt ki, hanem határozottan tört kapura is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KÁRPÁTI II (KALTENECKER) Pál (1909), a Budai „11" szélsőfedezete, 1932-ben és 1933-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/394/karpati_pal/merkozesek]3 mérkőzésen szerepelt a legjobbak között. – A jól képzett, megbízható labdarúgó tetszetősen, stílusosan játszott. Jól helyezkedett, ügyesen szerelt és pontosan passzolt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogást emelni. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HÓRI (HORN) György (1909), a Budai „11", majd az Újpest FC kapusa, 1932 és 1936 között 3 mérkőzésen védte a legjobb tizenegy hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/337/hori_gyorgy/merkozesek]Hóri György mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Csini" biztos kezű, gyors mozgású és ruganyos kapusnak bizonyult. Labdafogásával, helyezkedésével és kifutásaival egyaránt kitűnt. Vidám természetű, nagy mesélő volt. Kortársai „Háry János"-ként emlegették.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HÁDA József (1911), a Ferencváros FC kapusa, 1932 és 1938 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/307/hada_jozsef/merkozesek]16 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. Tagja volt 1934-ben az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2 :1) és az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-05/magyarorszag-holland-india]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. – Kiváló képességű, vakmerő, rendkívül ruganyos kapusnak bizonyult. (Ifjúsági sportoló korában magasugrásban kerületi csúcsot ért el.) A labdát biztos kézzel fogta, jól helyezkedett és határozottan, gyorsan avatkozott a játékba. Kitűnő adottságai kellő nyugalommal, higgadtsággal párosultak. A kifutás azonban nem tartozott erősségei közé. Kiváló teljesítményt nyújtott 1934. április 29-én, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-04-29/csehszlovakia-magyarorszag]C...
-
Emlékezzünk Cseh II Lászlóra
2011-01-06 21:36:23 - Szepesi_Gyorgy
Adósságot szeretnék törleszteni, hiszen tavaly volt száz éve, hogy megszületett Cseh II László, az egyik legtechnikásabb magyar futballista. Játékára az összes riporter a „zseniális” jelzőt mondaná.
Cseh II 1931 és 1939 között a Hungáriában (az MTK akkori profi csapatában) 184 bajnoki mérkőzésen 197 gólt rúgott, mellette többszörös bajnok és gólkirály is volt egyben. Egy mérkőzésére jómagam is emlékszem, amikor a Megyeri úton 5–1-re nyert a Hungária. Legendás mozdulatsorát is visszaidézem, amikor is megindult a félpályáról, többeket kicselezett, majd a kapuhoz érve letérdelt, és fejjel juttatta a hálóba a labdát a gólvonalról!
Harmincháromszor volt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott, és itt is több remek teljesítmény fűződik a nevéhez, többek között az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-03-20/csehszlovakia]1932-es prágai győzelem, vagy az 1936-os A... -
CSEH II LÁSZLÓ (1910), a Hungária FC belsőcsatára, 1932 és 1939 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/177/cseh_laszlo/merkozesek]34 alkalommal volt válogatott és 15 gólt szerzett. – „Matyi" a magyar labdarúgás kivételes képességű, színes, de sokat vitatott egyénisége. A kerek bőrlabdának valóságos művésze volt. Tökéletes technika, nagy játékintelligencia, irányítókészség, szellemes, ötletekben gazdag húzások és „félelmetes" gólerősség jellemezte a játékát. Mint egy virtuóz zenész a hangszerén, úgy játszadozott a zöld gyepen a labdával, önfeledten élvezte, hogyan teremt egy-két váratlan mozdulattal meglepő helyzeteket maga körül, hogy kelt zavart az ellenfél soraiban. Nagyszerű képességeivel azonban nem párosult kellő megbízhatóság és küzdőszellem. „Matyi" – mint oly sok művész – a gyorsan változó, pillanatnyi hangulatok bohém szemléletű embere volt. Nemcsak a labdarúgást, hanem az életet is csupán játéknak tekintette. Ez önmagában még nem lett...
-
ZÁVODI (ZAVADSZKY) István (1906), a MÁVAG jobbszélsője, 1932-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/555/zavodi_istvan/merkozesek]2 mérkőzésen kapott helyet a legjobbak között és 1 gólt szerzett.
– A sokszoros amatőr válogatott játékos alsóbb osztályú együttesből került a nemzeti tizenegybe. A gyors, ügyesen cselező, jól adogató szélső bátran tört kapura is. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-03-20/csehszlovakia]Prágai bemutatkozása alkalmával egy nagyszerű gólt lőtt a világhírű Planicska hálójába.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZABÓ Antal (1910), a Hungária FC kapusa, 1932 és 1939 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/935/szabo_antal/merkozesek]41 mérkőzésen őrizte a válogatott csapat hálóját (szerk.: 42). Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1934. évi világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– Minden idők egyik legkiválóbb magyar kapusa volt. Kivételes ruganyosság, reflexek, vakmerőség, biztos labdafogás és határozott kifutások jellemezték játékát. A védelem munkáját karmesterként irányította. A tizenegyesek biztos végrehajtásával szintén kitüntette magát. Kivételes képességei azonban gyakran könnyelműsködésre, pózolásra késztették. Jó kedélyű sportember volt, aki a pályán is szívesen mókázott. Néhány alkalommal túlságosan kockázatos kifutásaival – egészen a félpályáig! –, a mezőnyben bemutatott „hangulatos" cselezgetések... -
KOCSIS Ferenc (1904), a Hungária FC balhátvédje, 1931-ben és 1932-ben 2 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/447/merkozesek]Kocsis Ferenc mérkőzései a magyar válogatottban)
– Kemény, határozott, ügyesen szerelő és jól rúgó hátvéd volt. Gyorsasága és taktikai érzéke is megfelelt. Ezek az erények segítették a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgók sorába.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FENYVESI László (1908), a III. ker. FC jobbszélsője, 1931 és 1934 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/253/fenyvesi_laszlo/merkozesek]3 találkozón kapott helyet a válogatott csapatban. – Gyors, jól képzett labdarúgó volt, igen ötletesen játszott. Pontosan adott be és megtalálta a kapuhoz vezető utat is. Hibája volt viszont, hogy olykor nehezen vált meg a labdától. A közelharcot lehetőleg elkerülte.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883/sarosi_gyorgy/merkozesek]61 mérkőzésen (szerk.: 62] öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka" labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!" Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. K... -
LÁZÁR Gyula (1911), a Ferencváros FC balfedezete, 1931 és 1941 között 49 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/524/lazar_gyula/merkozesek]Lázár Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, továbbá az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-19/olaszorszag-magyarorszag]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. – Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/391/karoly_jeno]Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr" megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gy... -
TÖRÖK II Tivadar (1904), a Nemzeti FC balhátvédje, 1930-ban és 1931-ben 3 alkalommal kapott helyet a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/676/torok_tivadar/merkozesek]Török Tivadar mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Pályafutását csatárként kezdte, fedezetként folytatta és hátvédként fejezte be. Itt bizonyult a legjobbnak. Nagyszerűen szerelt, jól rúgott és ügyesen helyezkedett. Szívós harcos volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BARÁTKY Gyula (1910), a Hungária FC játékosa, 1930 és 1933 között 8 alkalommal kapott helyet a legjobbak soraiban. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/101/merkozesek]Barátky Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az erdélyi származású Barátky kitűnő labdarúgó volt. Minden téren – fizikum, technika, taktika – jó adottságokkal és felkészültséggel rendelkezett. Szélsőfedezetben és összekötőben egyformán válogatott színvonalon játszott. Ragyogó labdakezelés, ötletes húzások, kiváló fejjáték és nagy munkabírás jellemezte játékát. A gólszerzéssel azonban a válogatottban – nem volt szerencséje. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-10-26/magyarorszag-csehszlovakia]1930-ban és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1933-03-19/magyarorszag-csehszlovakia]1933-ban – mindkétszer Csehszlovákia ellen – egy-egy tizenegyest elhibázott. A csehszlovákok világhírű kapusa, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap... -
LIGETI (LÖWY) Jenő (1905), a Budai „11" balhátvédje, 1930-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-09-21/ausztria-magyarorszag]1 ízben volt válogatott. – A budaiak erőteljes, energikus játékosa jó rúgótechnikával rendelkezett. Gyorsasága és szerelési készsége is megfelelt. Megbízható átlagteljesítményt nyújtott. Olykor azonban túlzottan erélyes volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VINCZE Jenő (1908), a debreceni Bocskai FC, majd az Újpest FC jobbösszekötője, 1930 és 1939 között 25 esetben öltötte magára a címeres mezt és 8 gólt ért el ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/619/vincze_jeno/merkozesek]Vincze Jenő mérkőzései a Magyar Válogatottban). Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei]1934. évi világbajnokságon szerepelt és az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak.
– Zömök termetű, technikás, korszerűen játszó jobbösszekötő volt. Nagy területen mozgott, sokat segített a védelemnek. A labdát fáradhatatlanul vezette fel. Kitűnően osztogatott, jól cselezett és távolról is veszélyesen lőtt. Igen jó érzékkel látta meg, hogy átadással vagy lövéssel lehet eredményesebben folytatni, illetve befejezni a támadást. Nagyszerűen időzített, pontos, lapos passzaiért társaitól a „Guriga" nevet kapta. Fejjátéka és gyorsasága némileg elmaradt jó tul... -
LYKA II (LAKY) Antal (1908), a Ferencváros FC jobbfedezete, 1930 és 1934 között 12 alkalommal volt a válogatott csapat tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/543/lyka_antal/merkozesek]Lyka Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az energikus, jól képzett, küzdőképes és megbízható „Totó" a védelemben maradéktalanul helytállt. A támadásokat is megfelelően segítette. Kisebb gyorsaságát jó helyezkedéssel igyekezett pótolni. A felszabadulás után itthon és külföldön egyaránt eredményesen működött edzőként. 1949-ben az FTC az ő szakmai irányításával nyert bajnokságot.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÁNCOS (TÄNZER I) Mihály (1905), a Ferencváros FC jobbszélsője, 1930 és 1932 között 5 mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/635/tancos_mihaly/merkozesek]Táncos Mihály mérkőzései a magyar válogatottban)
– Az erdélyi származású, alacsony, nagyon gyors és technikás jobbszélső igen okosan, ötletesen játszott. Körültekintően, hajszálpontosan adott be. Beadásai nyomán társai, főleg [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/631/takacs_ii_jozsef]Takács II, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883/sarosi_gyorgy]Sárosi dr. és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/649/toldi_geza]Toldi, sok gólt értek el. Törékeny termete miatt elég könnyen elnyomták. Lehetőleg kerülte a közelharcot. A román válogatottban is szerepelt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
AVAR (AUER II) István (1905) az Újpest FC belsőcsatára, 1929 és 1935 között 21 válogatott mérkőzésen játszott és 24 gólt ért el. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. – Erőteljes testi felépítésű, ellenállhatatlan lendülettel rohamozó, óriási erővel, „életveszélyesen" lövő csatár volt. Társait – főleg a szélsőket – hosszú átadásokkal és pontos keresztlabdákkal igen jól foglalkoztatta. Elsősorban azonban a támadások befejezésében, a gólszerzésben jeleskedett. Ragyogó rúgótechnikáját és hatalmas erejű lövéseit a kapusok Európa-szerte „tisztelték". A válogatott csapatban 1933. szeptember 17-én, Svájc ellen (3:0) kimagasló játékot nyújtott. Három mérkőzésen (1930. Hollandia 6:2, 1931. Csehszlovákia 3:3 és Svájc 6:2) három-három gólt szerzett. Az erdélyi származású „Ricsi" a román válogatottban is többször helyet kapott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
AKNAI (ACHT) János (1908), az Újpest FC kapusa, 1929 és 1932 között 10 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/69/merkozesek]Aknai János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Már ragyogó fizikai adottságaival is kitűnt. 180 centiméternél magasabb, bravúros megoldásokra is képes kapuvédő volt. Főként a magas labdák biztos elhárításával tüntette ki magát. A kifutás azonban nem tartozott erősségei közé. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-05-01/csehszlovakia-magyarorszag]1930. május 1-én, a Csehszlovákia elleni mérkőzésen (1:1) kiváló teljesítményt nyújtott. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1930-05-11/magyarorszag-olaszorszag]Tíz nappal később a magyar–olasz találkozó már jóval kevesebb sikert hozott a jeles kapus számára. (A budapesti 0:5 alkalmával a „vert sereg" tagja volt.) [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-10-04/magyarorszag-ausztria]1931... -
MARKOS Imre (1908), a debreceni Bocskai FC jobbszélsője, 1929 és 1935 között 19 válogatott találkozón (szerk.: 20) játszott és 5 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/732/markos_imre/merkozesek]Markos Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az 1934. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A rendkívül gyors, ötletes, nagyszerűen cselező és veszélyesen lövő labdarúgó alacsony termete ellenére nagyon bátor, energikus játékosnak bizonyult. A híres debreceni ötösfogat, a Markos, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/619/vincze_jeno]Vincze, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/640/teleki_pal]Teleki, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/227/eori_mihaly]Eőry, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/20434/hevesi_sandor]Hevesi összetételű csatársor lendítője a kis jobbszélső volt. Villámgyors elfutásai állandó veszélyt jelente... -
PRÉM Móric (1899), a szombathelyi Sabaria FC balhátvédje, 1929-ben 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-05-05/ausztria-magyarorszag]1929, Ausztria - Magyarország 2:2)
– A gyors, energikus labdarúgó ügyesen szerelt és jól rúgott. A megszerzett labdával igyekezett az ellentámadások kibontakozását elősegíteni. Négy évtizeddel ezelőtt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc]Weinhardt Ferenc, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/783/nagy_janos]Nagy János és ő a legjobb vidéki védelmet alkotta. Mindhárman helyet kaptak a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KORÁNYI I (KRONENBERGER) Lajos (1907), a szegedi Bástya FC, a Ferencváros FC, a Phöbus FC, a Nemzeti FC, majd a csepeli WMFC hátvédje, 1929 és 1941 között 40 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/468/koranyi_lajos/merkozesek]Korányi Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– A ragyogó fizikai felépítésű, atletikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, am... -
EMŐDI (EMMERLING) Rezső (1903), a szegedi Bástya FC balhátvédje, 1929-ben 1 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-04-14/svajc-magyarorszag]1929, Svájc - Magyarország 4:5)
– Remek fizikumával, gyorsaságával, határozottságával, jó rúgótechnikájával és fejjátékával egyaránt kitűnt. Az akkoriban még Szegeden játszó [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/468/koranyi_lajos]Korányi Lajossal nagyszerű hátvédpárt alkotott. Később élvonalbeli játékvezetőként működött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TITKOS (TITSCHKA) Pál (1908), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]Budai „33", majd a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]Hungária FC balszélsője, 1929 és 1938 között 47 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 13 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1938-06-19/olaszorszag-magyarorszag]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. – Titkos minden idők egyik legkiválóbb magyar balszélsője.
Többnyire alacsony vetélytársaival szemben már jó fizikai fölépítésével, erőteljes alakjával feltűnt. Pompás fizikuma nagy gyorsasággal, lendülettel párosult. A labdát mindkét lábbal kitűnően kezelte. A jó formában levő labdarúgó szélvészgyors elfutásai látványosságnak számítottak. Egy-két csellel becsapta védőjét, azután feltartóztathatatlanul robogott a labdával. Ha nem volt belül védőjátékos, egyenesen a kapu felé tartott. Ilyenkor futtából óriási erejű lövést zúdított kapura. Ha a h... -
Herquett Rezső helyet Cornelius Hoffmann (Wiener Athletiksport-Club).
Tévedés!
Mint már írtam: az osztrák csapatban a MLSz. által is igazolt két játékos, Herquet (MTK.) és Hoffmann (Kaposvári AC.) szerepelt. Az 1904. június 4-én megjelent bécsi Die Zeit című újságban, nincs az osztrák csapatban Hoffmann nevű játékos, ellenben a csatársorban ott van Herquett... Mivel nem volt 11 osztrák játékos, ezért kellett beállítani a magyarokat. A kaposvári Hoffmann végül nem lépett pályára, de az MTK-ás Herquett igen. -
BERKESSY Elemér (1905), a Ferencváros FC balfedezete, 1928 és 1930 között 7 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/115/merkozesek]Berkessy Elemér mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek magas, 190 centiméter fölötti termete miatt annak idején „Jegenye" néven közismert játékosa, igen jó képességű, technikás labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, mintaszerűen szerelt, pontosan és ötletesen osztogatott. Fejjátékban alig akadt vetélytársa. Egy súlyos sérülés hosszabb időre visszavetette. Mivel úgy látta, hogy itthon nem érvényesülhet képességeinek megfelelően, Franciaországba távozott. A „gall kakas" hazájában még sokáig sikerrel szerepelt az élvonalban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÉNES József (1905), a Kispest FC kapusa, 1928-ban és 1929-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/198/denes_jozsef/merkozesek]2 esetben volt válogatott. – Magas, jó alakú kapuvédő volt. Kitűnő fizikai adottságai és jó képességei azonban nem párosultak kellő nyugalommal. Teljesítménye emiatt gyakran hullámzott. Két válogatottsága során öt gólt kapott, de így is – mindkétszer Svájc ellen – győzött a magyar csapat ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-11-01/magyarorszag-svajc]3:1 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-04-14/svajc-magyarorszag]5:4).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ÚJVARI József (1904), a Hungária FC kapusa, 1928 és 1938 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/575/ujvari_jozsef/merkozesek]6 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. – Biztos kezű, ruganyos, fürge mozgású kapus volt. Különösen a magas labdákat védte nagy biztonsággal. Legnagyobb erényének a megbízhatóságát tartották. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/935/szabo_antal]Szabó Antal, a kiváló kapus, azonban nemcsak kor-, hanem klubtársa is volt. Mellette Újvári csaknem egy évtizeden át többnyire a tartalék szerepét töltötte be a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban és a Hungária csapatában is. Ennek ellenére nem hagyta el a kék-fehéreket. Vállalta a „másodhegedűs" hálátlan szerepét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZEDLACSIK Ferenc (1898), a Ferencváros FC balösszekötője, 1928-ban 1 alkalommal szerepelt a válogatott együttesben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-05-06/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 5:5, 1928.05.06). – A jó fizikumú, technikás zöld-fehér csatár ötletesen adogatott, jó helyzetfelismeréssel rendelkezett. A mezőnyben sokat mozgott, a fedezeteknek is segített. A felvidéki származású balösszekötő a csehszlovák válogatottban szintén játszott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TURAY I József (1905), a Ferencváros FC, majd a Hungária FC középcsatára és középfedezete, 1928 és 1939 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/682/turay_jozsef/merkozesek]47 alkalommal öltötte magára a címeres mezt (szerk.: 48) és 11 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
– Turay a magyar labdarúgás legkiválóbb és legérdekesebb egyéniségeinek egyike. Az egyszerű munkásfiú szinte egyik napról a másikra került a sportélet élvonalába. A nagyszerű adottságokkal rendelkező, rokonszenves fiatalember mégis nagy utat tett meg, míg „Suttyó"-ból (ez volt az első beceneve) „Császár" lett. (Így nevezték el a szurkolók pályafutásának csúcsán.) Szikár termetű, szívós, páratlanul munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kitűnően rúgott és nagyszerűen fejelt. Játéka hű tükre volt emberi egyéniségének. N... -
BIHAMY III Béla (1909), a Nemzeti FC balösszekötője, 1928 és 1933 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/118/merkozesek]3 találkozón kapott helyet a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban és 2 gólt szerzett. – Zömök, erőteljes csatár volt. Nagy területen játszott, ügyesen készített elő és veszélyesen lőtt. Gyorsasága azonban nem állt arányban erényeivel. Híres volt biztos, rendíthetetlen nyugalommal végrehajtott büntetőrúgásairól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356871476_01.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356871513_02.jpg
La Stampa 1928.03.26.
archiviolastampa.it -
STERNBERG II (SÁTORI) László (1905), az Újpest FC hátvédje, 1928 és 1936 között 19 esetben lépett pályára címeres mezben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/928/sternberg_laszlo/merkozesek]Sternberg László mérkőzései a Magyar Válogatottban)
1934-ben tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1934-05-10/magyarorszag-anglia]angolok ellen először győztes (2:1) és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
– A harmincas évek elején hosszabb ideig az Egyesült Államokban élt, természetesen ott is játszott. A kitűnően képzett, nagyon gyors újpesti hátvéd mindkét lábbal kifogástalanul rúgott, pompásan helyezkedett és határozottan szerelt. Igen jól alkalmazta a becsúszó szerelést. Nyugodtan, körültekintően és mindig sportszerűen küzdött. Játékfelfogása sok tekintetben emlékeztetett [url=http://www.magyarfutball.hu/hu... -
FRÖHLICH Sándor (1897), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1]Ferencváros FC balösszekötője, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-09-25/jugoszlavia-magyarorszag]1 alkalommal játszott a válogatott csapatban. – A régi krónikák szerint „a legszőkébb magyar labdarúgó" ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendős korában került az élvonalba.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KRIPKÓ József (1901), a miskolci Attila FC középfedezete, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-09-25/jugoszlavia-magyarorszag]1 alkalommal kapott helyet a válogatott csapatban. – Vékony, szikár, de roppant szívós, munkabíró játékos volt. Nem ismert elveszett labdát. Főként a védekezésben jeleskedett, bár a csatárok munkáját is kielégítően támogatta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GALLINA Károly (1907), a Nemzeti FC kapusa, 1927-ben és 1931-ben 3 alkalommal védte a válogatott együttes hálóját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/278/gallina_karoly/merkozesek]Gallina Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– Kitűnő képességű, bátor kapuvédő volt. Labdafogása, helyezkedése, öklözései és kifutásai egyaránt elérték a legjobbak színvonalát. Második válogatott mérkőzésén, 1931. május 3-án az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-05-03/ausztria-magyarorszag]osztrákok ellen (0:0) olyan ragyogó teljesítményt nyújtott, amely a legnagyobb magyar kapusok méltó utódjává avatta. Szinte érthetetlen, hogy ez a nagyszerű játékos csak ilyen kevés alkalommal jutott szóhoz a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban. Igaz, egy súlyos fejsérülés 27 éves korában véget vetett élvonalbeli pályafutásának. Később már csak alacsonyabb osztályban játszott – a csatársorban.
forrás:
Ant... -
STRÖCK (TÖRÖK I) Albert (1903), az Újpest FC jobbszélsője, 1927 és 1932 között 14 találkozón szerepelt a legjobbak soraiban (szerk.: 15) és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/931/strock_albert/merkozesek]Ströck Albert mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az erdélyi, nagyváradi származású, mindig vidám „Albi" kitűnő szélső volt. A labdát kifogástalanul kezelte, nagyon ügyesen cselezett. Rendkívül gyors elfutások után pontosan adott be, vagy veszélyesen lőtt kapura. Általában bátran vállalkozott egyéni akciókra. Rendszerint nem is maradt el az eredmény, ami gólokban jelentkezett. Máskor viszont kiütközött egyetlen jelentős hiányossága: bátortalansága. Ilyenkor feltűnően kerülte a közelharcot. Ez természetesen hátrányosan befolyásolta teljesítményét, szinte „kiesett" a csapatjátékból. Legjobb alakítását [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-05-06/magyarorszag-ausztria]1928. május 6-án, az osztrákok elleni mérkőzése... -
SÁRVÁRI (SKVAREK II) György (1903), a Hungária FC belsőcsatára, 1927-ben és 1928-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/914/skvarek_gyorgy/merkozesek]2 alkalommal volt válogatott és 2 gólt szerzett. – A képzett, könynyedén játszó, ragyogóan cselező játékos a mezőnyben fáradhatatlanul dolgozott. A kapu közelében nagy áttörő- és lövőerejével hívta fel magára a figyelmet. Erényeihez ráadásul olyan keménység járult, ami technikás csatároknál nagyon ritka. „Belépői" híresek voltak a védőjátékosok előtt. Sárvárival még a Fogl fivérek is „különbékét" kötöttek. Polgári foglalkozása – teniszedző volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KÖVES II (KVASZ) János (1905), a Hungária FC középfedezete, 1927-ben 1 találkozón játszott a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-06-12/magyarorszag-franciaorszag]1927, Magyarország - Franciaország 13:1)
– Sokoldalú, a fedezet- és csatársorban egyaránt hasznos labdarúgó volt. Technikailag jól képzett, fejjátékával pedig egyenesen kitűnt. Nagy munkabírása révén a védekezésben és támadásban egyformán megállta a helyét. A 13:1-es magyar–francia mérkőzésen szerepelt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VÍG II (WILHELM) János (1907), az Újpest FC fedezete és csatára, 1927-ben és 1930-ban 4 ízben játszott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben és 1 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/615/vig_janos/merkozesek]Víg János mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– A hat Wilhelm fivér közül a második, János, sokoldalú, jó labdarúgó volt. Fedezetként és csatárként egyaránt az élvonalba tartozott. Mozgékony, gyors, szívós játékosnak bizonyult. Ügyesen helyezkedett és szerelt, pontosan adogatott. Szemfülessége elöl jól érvényesült.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SCHMIDT János (1905), a Budai „33" FC jobbszélsője, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/892/schmidt_janos/merkozesek]2 mérkőzésen kapott helyet a legjobbak között. – A budaiak jó alakú játékosa gyors, ötletes, képzett labdarúgó volt. Kitűnően futott el, pontosan adott be, de a kapura ritkán jelentett veszélyt. Válogatottbeli szereplése alkalmával mindkét mérkőzésen nyert a magyar együttes ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Jugoszlávia 3:0 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-06-12/magyarorszag-franciaorszag]Franciaország 13:1).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PÉTER József (1904), az Újpest FC balfedezete, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]1 esetben kapott helyet a legjobbak között. – A lila-fehérek labdarúgója a megbízható, hasznosan harcoló csapatjátékosok csoportjába tartozott. Lelkes és fáradhatatlan küzdőmodorával megérdemelten jutott el a válogatottságig. Ott azonban balszerencse kísérte a szereplését. Már a 11. percben súlyosan megsérült, ami miatt végleg ki kellett állnia.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VOLENTIK I Béla (1908), a Nemzeti FC középfedezete, 1927-ben 1 találkozón jutott szóhoz a legjobb tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927).
– Csiszolt technikájával, kitűnő fej játékával, ötletes és pontos osztogatásával ésszerűen irányította csapatának munkáját. Fiatalon külföldre ment. Játékosként, majd edzőként egyaránt ért el sikereket. A felszabadulás után itthon is edzősködött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZAFFKA Zoltán (1895), az Újpest FC jobbhátvédje, 1927-ben 1 esetben játszott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927.04.10).
– A lila-fehérek gyors, határozott, jó rúgótechnikájú labdarúgója hosszú időn át megbízható átlagteljesítményt nyújtott. Mégis 32 esztendős volt már, amikor címeres mezben léphetett pályára.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZULIK Rezső (szerk.: Szulik József)(1906), az Újpest FC kapusa, 1927-ben 1 mérkőzésen őrizte a válogatott csapat hálóját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/magyarorszag-jugoszlavia]Magyarország - Jugoszlávia 3:0, 1927.04.10).
– Megbízható, bravúrokra is képes kapuvédő volt, gyorsan és határozottan avatkozott a játékba. A lapos lövéseket azonban nem nagyon kedvelte. A kifutás sem tartozott erősségei közé, pedig a maga korában talán a leggyorsabb magyar kapus volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÁN Vilmos (1903), a Ferencváros FC középcsatára, 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/193/merkozesek]2 alkalommal játszott a legjobbak között. – Energikus, lendületes kitöréseivel és gólképességével szerzett magának hírnevet. Technikailag és taktikailag azonban akadtak hiányosságai. A válogatottban nem sikerült gólt elérnie. Legnagyobb lehetőségét második válogatottságának utolsó percében hagyta ki: a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-24/csehszlovakia-magyarorszag]csehszlovákok ellen (1:4) egy büntetőt elhibázott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
LUTZ II Lajos (1900), az Újpest FC, majd a III. ker. FC középfedezete, 1927 és 1932 között 4 mérkőzésen szerepelt a legjobbak soraiban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/542/lutz_lajos/merkozesek]Lutz Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Játékának legfőbb jellemzői: hatalmas munkabírás és küzdőképesség. Jól rúgott, kitűnően fejelt. Ami a keménységet illeti, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/536]Lóránt elődjének tekinthető. A védelemben kifogástalanul látta el feladatát. A támadójáték irányítása már nem mindig ment hibátlanul. Nagy akarásával, példás lelkesedésével sokszor az egész csapatot magával ragadta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BENEDA (BENEDEK) István (1904), az Újpest FC, majd a szegedi Bástya FC kapusa, 1927 és 1929 között 3 alkalommal védte a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapat hálóját.
([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/1939/merkozesek]Beneda István mérkőzései a magyar válogatottban)
– Az alacsony termetű játékost a szélsőségek emberének tartották. Szenzációs teljesítmények és érthetetlenül gyenge játékok váltogatták egymást pályafutása során. A válogatottban balszerencse kísérte szereplését: két mérkőzésen súlyos vereség érte csapatunkat ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1927-04-10/ausztria-magyarorszag]Ausztria 0:6 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1929-02-24/franciaorszag-magyarorszag]Franciaország 0:3). Ebben nemcsak ő, hanem a nem megfelelően felkészített egész együttes és vezetői is ludasak voltak.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NAGY János (1903), a szombathelyi Sabaria FC jobbhátvédje, 1927-ben és 1928-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/783/nagy_janos/merkozesek]2 mérkőzésen (szerk.: 3) volt válogatott. – A hajdan kitűnő Sabaria együttesének [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc]Weinhardt, Nagy, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/861/prem_moric]Prém összetételű, válogatott játékosokból álló védelmében a jobbhátvéd Nagyot gyors, bátor, megbízható labdarúgónak tartották. Különösen fejjátékával tűnt ki, rúgótechnikájával és helyezkedésével már kevésbé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH Jenő (1901), a szegedi Bástya FC fedezete, 1926-ban 1 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-12-19/spanyolorszag-magyarorszag]Spanyolország - Magyarország 4:2, 1926).
– A rendkívül szorgalmas, megbízható labdarúgó rengeteg munkát vállalt magára. Elsősorban a védekezésben tűnt ki, főleg pompás fejjátékával. A pontos adogatás azonban nem volt erőssége
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356719081_gantner_jnos.jpg
A kép az SZTC pálya. A Gantner János (ARAK balszélső 38-tól játszott nálunk) miatt kértem el egy öregtől, de lehet hogy már a 60-as években készült.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
1946. február 12
Az Alba Régia Atlétikai Klub alapszabályzata
Címe: Alba Régia Atlétikai Klub, rövidítve ARAK
Helye: Székesfehérvár
Hivatalos és társadalmi nyelve: magyar
Alapítási év: 1924
Clubév a naptári évvel megegyező
Jelvénye és érmei: állópajzs, zöld-sárga mezővel ARAK felirattal
Pecsétje: Alba Régia A. K. Székesfehérvár
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
Alapszabály
Székesfehérvári Vadásztölténygyári Sport és Kultúregyesület
Székhely: Székesfehérvár
Működési terület: Fejér-megye
Színe: kék-piros (sic)
Jelvénye: még nincs
Zászlaja: még nincs
Jelmondata: Becsülettel a Hazáért!
Sportruhája: MOVE alakulatok részére engedélyezett sportruhák
Bélyegzője: körbélyegző teljes címmel és alakulási év (MOVE Vadásztölténygyári Sport és Kultúregyesület 1942)
Ügyintézés nyelve: magyar
MOVE lövészliga, céllövő, labdarúgó, asztalitenisz, kerékpár
Elfogadva Székesfehérvár 1943. március 26
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
https://www.magyarfutball.hu/data/upl/2021/12/1639937119_fortepan_29611.jpg
Címe: Alagi futballpálya II.
Felvétel ideje :1938-39
Település: Alag
Témája: épületek, utcarészletek
labdarúgás; Alagi Sport Club
Fényképész: Petanovits József
Méret: 10×10 cm
Tulajdonos: Petanovits József
Lelőhelye: KFVK Petanovits-gyűjtemény, Piros album
A felvétel a Kölcsey Ferenc Petanovits-gyűjteményének az egyik darabja. Készítője, Petanovits József az 1910-es években kölözött Alagra a Batthyány u. 8. szám alá. Budapesten az ő tulajdonában volt a Rákóczi úton álló Metropol Szálloda, aminek jövedelme jó megélhetést biztosított számára. A jogász végzettségű férfi szerette a lósportot, jövedelméből saját versenyistállót tartott fenn Alagon. Szenvedélyes fotós volt, több száz felvétel maradt utána az 1938 és 1942 közötti időszakból. A felvétel az Alagi Sport Club (ASC) pályáján készült. Az ASC 1914. március 1-jén alakult meg a Kellner-féle vendéglőben, első elnöke Radványi Zsig... -
Az SZTC 1904-ben alakult ( nov. 22-n hagyta jóvá a belügy) színe piros-kék és a kezdetektől a Sóstón, játszott de nem tudom kinek a tulajdona volt a pálya. 1931 május 9-én árverezték el az SZTC tulajdonában lévő Sóstói pályát, ami az ARAK tulajdonába került.
Az SZTC 1930-31-es bajnokságban visszalépett és megszünt.
1945 május 18-án ujjáalakult.
1945 szeptember 23 új pályát építenek a mai Novotel hotel helyén.
1948 augusztus 28-án jogutód nélkül feloszlatták.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
Az SZTC 1904-ben alakult ( nov. 22-n hagyta jóvá a belügy) színe piros-kék és a kezdetektől a Sóstón, játszott de nem tudom kinek a tulajdona volt a pálya. 1931 május 9-én árverezték el az SZTC tulajdonában lévő Sóstói pályát, ami az ARAK tulajdonába került.
Az SZTC 1930-31-es bajnokságban visszalépett és megszünt.
Mayer Gábor (email) gyűjtése -
TRITZ I Lőrinc (1902), a Hungária FCbalösszekötője, 1926-ban 1 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegybe. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1926, Ausztria - Magyarország 2:3)
– A mozgékony, lendületes, ügyes labdarúgó az összjátékból jól vette ki részét és veszélyesen tört kapura. Küzdőképessége ellen sem lehetett panasz. A cselezgetést azonban olykor túlzásba vitte.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MÉSZÁROS István (1899), a szombathelyi Sabaria FC jobbösszekötője, 1926-ban és 1927-ben 3 mérkőzésen kapott helyett a legjobbak között és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/747/meszaros_istvan/merkozesek]Mészáros István mérkőzései a magyar válogatottban)
– Pompás technika, ötletesség, okos adogatás és iskolázottság jellemezte játékát. Kapura is veszélyt jelentett. Gyorsasága és munkabírása azonban elmaradt erényei mögött. A második világháború vérontásának esett áldozatul, több [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott játékostársához hasonlóan.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Isten veled, Mészáros Pista!
Mint a villámsujtottak, úgy álltunk, amikor meghallottuk:
- Meghalt Mészáros István, az újvidékiek edzője!
Senki nem akarja elhinni, hogy ez lehetséges. Hiszen nem is olyan régen együtt voltunk. Csendesen beszélgettünk. Miről folyhatott a szó, természetesen a labdarúgásról. Jókedvű volt, tele volt elgondolásokkal, reményekkel.
-Meglátjátok- mondta -, a következő bajnoki évben ki kell a csapatomból jönnie annak, ami benne van! Tudnak ezek a gyerekek nagyon! Csak össze kell őket hangolni!
Szerényen beszélt, halkan, de lelkesen, mint mindig. Sohasem dicsekedett azzal, hogy mennyire tudott futballozni. Sohasem hivatkozott arra, hogy az ő idejében más volt a labdarúgás. Pedig vagyunk még néhányan, akik tudjuk, hogy a "Hentes" mennyire tudta a labdát rúgni! A magyar labdarúgás múltjában alig akadt nála tökéletesebb tudású csatár! Labdával bánni úgy tudott, hogy akár bűvészmutatványokat mutathatott volna a közönség előtt. Annakidején a Európa-hír... -
DOBOS II Károly (1903), a Postás balösszekötője, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-08-20/magyarorszag-lengyelorszag]1926-ban 1 ízben jutott szóhoz a legjobbak között. – Amatőr-játékosként – a profi korszakban került a nemzeti tizenegybe. Az amatőr-válogatottban sokszor szerepelt. Stílusosan, kulturáltan játszott, ügyesen épített. A kapu előtt is feltalálta magát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BOBRIK Károly (1901), a Postás balfedezete, 1926-ban 1 ízben öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-08-20/magyarorszag-lengyelorszag]1926, Magyarország - Lengyelország 4:1)
– A sokszoros amatőr [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott játékos a profi korszakban érdemelte ki a legjobb tizenegybe való bekerülést. Hasznos, jól szerelő, pontosan adogató fedezet volt. A legjobbak között sem vallott szégyent.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MÜLLER II Ferenc dr. (1901), az FTC középfedezete, 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-06-06/magyarorszag-csehszlovakia]1 mérkőzésen játszott a legjobb tizenegyben. – Alacsony, szívós, fáradhatatlan labdarúgó volt. Jól helyezkedett, ügyesen szerelt és adogatott. Rúgótechnikája és gyorsasága azonban nem volt kielégítő.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az ARAK újra működni fog az átalakított alapszabály miatt 14-ére hívtak összegyűlést. Magyar az ARAK kiváló kapusa útban van hazafelé. Folyik az Előre pálya rendbe tétele.
Fehérvári Népszava 1946. február 7
Mayer Gábor -
Én kb. 4 éve foglalkozom a témával, voltam a városi és a megyei levéltárban beszéltem öregekkel, olvasom a korabeli napilapokat. Az ARAK a keresztény középosztálycsapata volt és már az alapításkor kizárta a zsidókat, ezért 45 után nem mertek működni. 45 után több városban alakult MADISZ csapat, de ezek hamar megszüntek, az ARAK-ot 46 februárjában alakították ujjá (meg van a közgyűlés jegyző könyve). A háttérben vszinüleg az áll, hogy elnőke a mindenkori alispán, mivel a ő akkora már kommunista volt, így ennek politikai akadálya nem volt. de a legalacsonyabb osztályba kaptak besorolást.
Mayer Gábor (email) -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299890_01.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299919_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356299944_03.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt
1926.05.08.
anno.onb.ac.at -
SÓLYOM (STOFlÁN) János (1904), a BEAC, a szombathelyi Sabaria FC, majd az Újpest FC középcsatára, 1926 és 1930 között 4 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 2 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/930/stofian_janos/merkozesek]Sólyom (Stofián) János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A nyurga, technikailag kitűnően képzett, körültekintő, intelligens labdarúgó igen jól fejelt, ötletesen osztogatott és veszélyesen lőtt kapura. Játékfelfogásában sok [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth-szerű vonás akadt. A magánéletben egyébként mérnök Sólyom szinte mértani pontossággal szervezte és irányította a támadósor játékát. Gyengébb fizikuma miatt azonban képességei nem érvényesültek kellően. Mindenkor rokonszenves, sportszerű labdarúgó volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KOVÁCSY Béla (1905), a „33" FC középcsatára, 1 alkalommal szerepelt a legjobbak között ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-05-02/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria 0:3, 1926). – A feltűnően képzett labdarúgó játékstílusa és fizikai adottságai Orthra emlékeztettek. Ötletesen irányította a támadósort és veszélyesen lőtt kapura. Játékából azonban szinte teljesen hiányzott a lendület, mozgása nagyon lassú volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PAPP Lajos László (1906), az Erzsébeti TC jobbhátvédje, 1926-ban 1 ízben szerepelt a válogatottban ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-05-02/magyarorszag-ausztria]1926, Magyarország - Ausztria 0:3)
– Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A szerény, sportszerű labdarúgó 1927 nyarán súlyos lábtörést szenvedett, ami megállította fejlődésének sokat ígérő útján. (Az FTC helyette [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/380/kalmar_jeno]Kalmár Jenőt adta „kölcsönbe" az erzsébetieknek és éppen e lábtörés miatt nem kapta többé vissza. Kalmár ezután a nagy vetélytársnál, a Hungáriában folytatta pályafutását.)
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
REMETE Imre (1904), az MTK és a Hungária FC kapusa, 1926-ban 2 mérkőzésen őrizte a magyar válogatott hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/703/remete_imre/merkozesek]Remete Imre mérkőzései a magyar válogatottban)
– Megbízható, különösen a magas labdák hárításában kiváló kapuvédő volt. A lapos lövéseket kevésbé kedvelte. Kifutásai sem mindig sikerültek.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PIPA (LOCHNER) István (1899), a „33" FC balösszekötője, 1926-ban 1 ízben volt válogatott és 1 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-02-14/belgium-magyarorszag]1926, Belgium - Magyarország 0:2).
– Technikailag is megfelelt, de főként lendületes, gólveszélyes kitöréseivel tüntette ki magát. A húszas évek vége felé külföldre távozott. Labdarúgó vándorútja során az Egyesült Államokba is elvetődött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÉMAY II Gyula (1902), az NSC középcsatára, 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-02-14/belgium-magyarorszag]1 alkalommal volt tagja a legjobb tizenegynek. – Technikás, ügyesen kombináló csatár volt. A kapu előtt is jól feltalálta magát. Gyorsasága és mozgékonysága azonban elmaradt erényei mögött. Jó képességeket árult el a kapuban is. Öccse, János, szintén válogatott labdarúgó.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
REINER (ROZSOS) István (1899), a Vasas SC balfedezete, 1925-ben 1 mérkőzésen szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-11-08/magyarorszag-olaszorszag]1925, Magyarország - Olaszország 1:1)
– Az alacsony termetű, szívós, bátor játékos a védelemben igen hasznos munkát végzett. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő. Kapus kivételével minden helyen játszott a Vasas csapatában.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZŰCS II Géza (1906), a Törekvés balösszekötője, 1925-ben 1 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-10-11/csehszlovakia-magyarorszag]Csehszlovákia - Magyarország 2:0, 1925.10.11).
– Megfelelő tapasztalat nélkül került a legjobb tizenegybe. Érthető, hogy szereplése nem a legjobban sikerült. Később bebizonyosodott, hogy jó képességű labdarúgó. Technikás, mozgékony, ötletes csatár volt. Gyengébb fizikuma miatt munkabírása nem mindig elégített ki.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DUDÁS Gyula (1902), a Kispesti AC, a Kispest FC, majd az Újpest FC hátvédje, 1925 és 1932 között 20 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/210/merkozesek]Dudás Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A közepes termetű játékos kitűnő technikai és taktikai képzettségével, könnyed, elegáns, mégis biztonságos mozgásával a legkiválóbb magyar hátvédek közé emelkedett. Mindkét lábbal kifogástalanul rúgott (10–10 mérkőzésen játszott a jobb, illetve a bal oldalon), pompásan fejelt, pontosan helyezkedett és igen gyors volt. Játéka sok tekintetben emlékeztetett kiváló elődjére, Rumbold Gyulára. Hozzá hasonlóan nem a lendületi, hanem a „játékos" (technikai és taktikai) elemek jellemezték. Kortársai a „legszebben játszó" magyar hátvédnek tartották. Legemlékezetesebb teljesítményét [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1931-12-13/olaszorszag-magyarorszag]1931. december 13-án, az olaszok ellen (2:3) ... -
SENKEY II Gyula (1901), az MTK és a Hungária FC jobbszélsője, 1925-ben és 1926-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/899/senkey_gyula/merkozesek]3 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt szerzett. – A gyors és bátor labdarúgó jó kombinatív érzékkel rendelkezett. Kitűnően adott be, de a kapura kevés veszélyt jelentett. Idegességét gyakran nem tudta leküzdeni, ami károsan befolyásolta játékát. Bátyja, Imre is [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgó volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig