user profile: fgymat (comments / 83)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
-
A mérkőzés előtt a jugoszláv sajtó nagy része elképzelhetőnek tartott akár három gólos hazai győzelmet is. De mindenképpen győzelmet vártak.
A mérkőzésen a jugoszláv válogatott nem mutatta azt a játékot, ami alapján az újságírók a fent idézett jóslatokba bocsátkoztak. Szervezetlenül, hibát hibára halmozva játszottak. Nem csapatjátékot, hanem egyéni akciók sorozatát mutatták be.
Válogatottunk meglehetős nyugalommal és magabiztosan állta útját a hazai akcióknak. A támadásokról sem feledkeztünk meg. Több ízben gólveszélyes helyzeteket alakítottunk ki, de sajnos gólra váltani egyiket sem sikerült.
A remek jugoszláv csapat ellen a döntetlen mindenképpen nekünk volt siker. Sőt meg kell állapítani azt is, hogy közel voltunk a győzelemhez is.
forrás:
mafoci -
Ezúttal is vidéki helyszín: Szombathely adott otthont a mérkőzésnek. Csapatunk már "könnyű szívvel" készülhetett a mérkőzésre. Sajnos a selejtezőből a továbbjutás már elúszott. Presztízs szempontból volt inkább jelentősége a találkozónak és a csoport sorrendje miatt.
Válogatottunk valóban könnyedén játszott. Nagy fölényben voltunk az egész mérkőzés alatt. Lendületes és ötletes akciókat és nem utolsó sorban gólokat láthatott a vidéki város stadionjának közönsége. A gólok az egész találkozó alatt szép egyenletesen elosztva estek. Bíztató volt azt látni, hogy a csapat nem állt le a biztos vezetés tudatában, hanem végig nagy kedvvel játszott.
Nyilasi öt góllal, mégpedig mesterötössel járult hozzá a sikerhez.
Természetesen nem kell túlértékelni a győzelmet, hiszen a luxemburgi csapat egyetlen pontot sem szerzett a selejtezők során.
A csoportban végül a második helyen végeztünk 7 ponttal, a 10 pontos Wales mögött (harmadik Ausztria szintén 7 és negyedik Luxemburg 0 ponttal).[/... -
Valamikor sokkal nagyobb reményekkel készülhettünk egy ilyen találkozóra, de az erőviszonyok megváltoztak. A lengyel csapat olimpiai bajnokságot nyert és harmadik volt a világbajnokságon.
Nagy igyekezettel játszott a csapat, de esélyünk a győzelemre csak két percig volt. Az első félidő elején kicsit megleptük a hazaiakat és sikerült is a kapujukba találni. Azonban gyorsan rendezték a soraikat és két perc múlva már ismét egyenlő volt az állás. Innentől kezdve viszont nem volt megállás. A szünetre már kétgólos lengyel előny mellett került sor.
A második félidőben tovább növelték előnyüket a hazaiak. Azután ahogy tíz perccel a kezdés után miénk volt az első, most tíz perccel a vége előtt miénk volt a találkozó utolsó találata is.
Sajnos be kellett ismerni, hogy a lengyelek úgy vertek meg bennünket, hogy "nagyon meg sem izzadtak". Csak annyit kellett kiadniuk magukból, amennyi a győzelemhez feltétlenül szükséges volt.
Mi pedig ismét láthattuk, hogy a legnagyobb igyekezet sem... -
Egy kitűnő labdarúgó Nyilasi Tibor ezen a meccsen mutatkozott be a válogatottban.
A mérkőzést nagy hőségben, száraz levegőben rendezték. A pálya talaja is nagyon rossz volt, de talán majd a játék...
A két csapat nem képviselt azonos játékerőt. Nem játszottunk igazán jól, de magabiztosan győztünk, amit az eredmény nem tükröz megfelelően.
forrás:
mafoci -
A hazaiak szövetségi kapitánya egy romániai-magyar, Kovács (IV.) István volt, aki már sokfelé megfordult és fantasztikus sikereket ért egy holland gárdával, az Ajaxal is.
Magyar labdarúgók régen láttak olyan lendületes, gyors, energikus és ötletes játékot amilyennel a francia csapat kezdett. Csodával határos, hogy az első félórát kapott gól nélkül átvészelte válogatottunk. A harmincharmadik percben viszont nem a csoda, hanem a játékvezető mentett meg bennünket az első góltól. A 16-osunkra betörő Michelt Kolár csak buktatni tudta. Szerencsére a bíró, talán egyedüliként, úgy látta, hogy a francia csupán elcsúszott.
Tulajdonképpen a szünet után is kihúzhattuk volna, de a nagy nyomás idegileg fárasztotta el a védelmünket. A megszerzett labdával Dunai III. a 16-osunknál cselezgetett és Triantafilosz elvette tőle a labdát, amit tovább sarkalt Michelnek, aki bevágta a jobb felső sarokba. A góltól megzavarodott védelem nem tudta megakadályozni, hogy az előny ne növekedjen perceken b... -
Eddig [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1653/statisztika]kétszer találkoztunk a luxemburgi csapattal. Mindkétszer nyertünk, a gólkülönbség pedig 13-2. Igaz, a második mérkőzésnek is van már majdnem pontosan huszonnyolc éve.
Talán kicsit álmosan kezdett játszani a válogatott, talán a bemelegítés volt kevés, vagy még csak kiismerni szándékoztak az ellenfelet a mieink. Ki tudja. A tény, hogy még negyed óra sem telt el, de már egy góllal a hazaiak vezettek. Ettől gyorsan "felébredt" csapatunk és játszani kezdtünk. Rövid idő múlva egyenlítettünk és nem kellett sokat várni a vezető gólunkra sem. A félidő hátra lévő részében is fölényben játszottunk. A hazaiak viszont nem hagyták annyiban a dolgot. Rendkívül lelkesen küzdöttek és az utolsó percekben Braun a 16-oson belülre került és Horváth csak fellökni tudta. A megítélt büntetőt értékesítették és a szünetre a számukra rendkívül hízelgő döntetlen eredménnyel vonulhattak.
A második játékrészben csapatunk sokkal ha... -
Bozsik József ezen az összecsapáson mutatkozott be szövetségi kapitányként.
Az osztrákok magabiztosan nyilatkoztak és csak a győzelmet tudták elképzelni.
Válogatottunk felkészületlen csapat benyomását keltette. Nagyon óvatosan kezdtünk és még a "puhatolózó időszak" végére sem értek labdarúgóink, amikor a "sógorok" fejes góllal vezetéshez jutottak. Szinte váratlanul érte a csapatot ez a találat és kicsit megzavarodtak. Szerencsére újabb gól nem esett.
A második félidőben már bátrabban és határozottabban játszottunk. Fölényünk azonban az eredmény alakulásában nem, csak két kapufában mutatkozott meg. A döntetlenhez viszont ez kevés volt.
Amilyen váratlan volt Illovszky Rudolf szövetségi kapitányi tisztségből való felmentése, annyira meglepő volt az is, hogy a következő találkozóra már Moór Ede mint megbízott kapitány vezette a csapatot Bozsik József betegsége miatt.
forrás:
mafoci -
Sorrendben a második mérkőzését rendezte az MLSZ a válogatottnak vidéki helyszínen ezúttal Székesfehérváron.
Azért is emlékezetes volt ez a találkozó, merte Albert Flóriánnak ez volt a 75. válogatott szereplése és most búcsúzott a címeres meztől.
A találkozó nem éppen ünnepi módon kezdődött. A vendég csapat igyekezett elrontani a szép búcsút. Bár az igaz, hogy amíg Albert a pályán volt, addig csak támadtak. Miután azonban végleg elhagyta a játékteret, három perc alatt szereztek két gólt. A félidő hátralévő részében nem volt könnyű megakadályozni védelmünknek, hogy az előnyük tovább növekedjen.
A második félidőre azonban egy "másik" magyar csapat futott ki. Nem törődtek bele az eredménybe, nem gondolták, hogy már úgyis minden hiába, hanem hajtani, játszani kezdtek. Ötletes, helyenként szép játékot mutattunk és ennek meglett az eredménye is. A kezdés után tíz perccel szépítettünk, a félidő közepén pedig már egyenlő volt az állás. A válogatottunk lendületbe jött és látszott, h... -
A német csapat a világbajnokságra készült, tehát nagyon komolyan vette a találkozót. (Később mindenki láthatta, hogy mennyire alapos volt a felkészülése, hiszen világbajnoki címet szereztek.)
Csapatunknak reálisan nem sok esélye volt, de voltak akik bíztak a szív, az elszántság és a lelkesedés erejében. A realisták pedig emlékeztették Őket, hogy éppen ezek hiányoztak leginkább az elmúlt években válogatottunk játékából.
A találkozó az utóbbiakat igazolta. Az első félidőben még akár egyenrangú partnernek is nevezhetjük a két csapatot. Sőt a mérkőzés elején nekünk maradt ki egy nagyon nagy gólhelyzetünk. A németek viszont a sajátjukat értékesítették.
A második félidőben azonban a hazaiak elsöpörték a magyarokat. Sem technikailag, sem erőnlétileg nem tudtunk lépést tartani a vendéglátókkal.
A találkozó jól, bár talán kicsit eltúlozva mutatta a két ország labdarúgása közötti különbséget.
forrás:
mafoci -
A kitűnő pécsi kapus Rapp Imre kicsit késői első - egyben utolsó - mérkőzése a válogatottban. Ekkor már 36 éves volt.
Nagyon gyér volt az érdeklődés a két válogatott összecsapása iránt. A jegypénztárakat még a szünetben is nyitva hagyták, de már nem igen voltak betévedők.
A szerény érdeklődés magyarázata lehet a válogatott elmúlt időszakban mutatott nagyon gyenge teljesítménye. Már hét mérkőzés volt a válogatott mögött, amikor nem tudott nyerni. Ebből két vereség és öt döntetlen.
A mérkőzés szinte a megszokott módon kezdődött. Úgy látszott válogatottunk előbb, vagy utóbb, de megszerzi a vezetést. Nagyon sokat támadtunk, száz százalékos helyzeteink maradtak ki és Fazekas még egy kapufát is lőtt. Góllal azonban egyik támadás sem végződött. Több mint félóra telt el, mire a német csapat eljutott odáig, hogy támadást vezessen. Viszont az első akciójuk azonnal vezetéshez juttatta a vendégeket. A jobbszélen Ducke tört előre, beadott és az őrizetlenül maradt Lauck nyugodtan fejelhe... -
Már hat mérkőzés volt a válogatott mögött, amikor nem tudott nyerni. Ebből két vereség és négy döntetlen.
A találkozó, a közelmúlt szokásosnak mondható fordulatával, azaz gyors góllal kezdődött. Sajnos a megszokott volt a folytatás is. Jó játék, sok helyzet, gól pedig sehol. Azután lassan a gyors gól okozta zavar oszlik az ellenfélben és megtalálja a ritmusát. Támadni kezdenek és kiegyenlítenek. Most is pontosan ez történt. A játék különben izgalmas, érdekes és szórakoztató volt.
A második félidőben már a hazaiak voltak jobbak. Szerencsére a helyzetkihasználásban Ők sem jeleskedtek. A vezető gólt ismét mi rúgtuk és csak a találkozó végén sikerült az egyenlítés a jól játszó dánoknak.
Továbbra is tartott a nyeretlenségi széria és még eggyel nőt a döntetlenek száma.
forrás:
mafoci -
A fifa.com szerint "érdekes" hangzású játékosaink is voltak a keretben:
Fernando Flores (alias Géczi István) és Leonardo Palacios (alias Páncsics Miklós).
forrás:
http://www.fifa.com/tournaments/archive/tournament=512/edition=197110/teams/team=1889312.html
-
Természetesen a győzelem alapvető elvárás volt a válogatottal szemben.
A találkozó kezdetétől egyértelmű volt, hogy a norvég csapat nem készteti komolyabb erőkifejtésre a játékosainkat. Az első félidőben nagyon jól, látványosan és kiegyensúlyozottan játszottunk. Rúgtunk három remekbe szabott gólt és sok szép akciót vezettünk.
A második játékrész gyengébbre sikerült. A válogatott akaratlanul is visszafogta kicsit az iramot és Bene még egy 11-est is kihagyott. Mindez a győzelmet nem veszélyeztette, de a gólkülönbséget sem javította.
A mieink magabiztosan hozták a kötelező győzelmet és ezzel 4 pont előnyre tettünk szert. Most már csak a másik két csapatra, Franciaországra és Bulgáriára kellet figyelni, akik egymással játszottak még. Elméletileg még mindkét csapatnak volt esélye utolérni minket, de nem így történt. Mindkét mérkőzésen a hazai csapat nyert 2-1-re és ezzel válogatottunk 2 pont előnnyel végzett az első helyen.
forrás:
mafoci -
Harmincegy éve nyertek ellenünk utoljára a franciák. Az azóta lejátszott nyolc találkozóból kettő döntetlennel, a többi a győzelműnkkel végződött. A legutóbbi volt az egyik a két döntetlen közül és ráadásul Budapesten.
Ezeket figyelembe véve optimistán, de nem elbizakodottan készült a válogatott az összecsapásra.
Nagyon fontos mérkőzés volt ez is, hiszen a győzelem elengedhetetlenül szükséges volt.
A válogatott játéka nagyon örömteli volt. Magabiztos nyugalommal kerekedtünk a franciák fölé a mérkőzés kezdetétől fogva. Összehangolt támadások, megbízható védekezés, szép játék. A vezetést egy csodálatos góllal szereztük meg. Dunai II. a támadó francia kapus felett ollózva húzta hátra a labdát és az érkező Bene kapásból a kapuba bombázott. Nem sokkal később egy Zámbó szóló következett. Három francia védőn is áthámozta magát, majd csavart lövéssel juttatta a labdát a hálóba.
A második félidőben gól már nem született, de egy pillanatig sem volt kétséges, hogy csapatunk uralja a ... -
Tichy Lajos ezen az összecsapáson búcsúzott a címeres meztől.
Nagyon jó iramú, küzdelmes mérkőzést láthattak a szurkolók. Már az első félidőben is válogatottunk volt a kezdeményezőbb. Mégis sikerült a vendégeknek megőrizniük a félidő elején szerzett vezetést.
A második játékrészben már nagy fölényben játszottunk. A vendégek védelme, ami néha tizenegy emberből állt, azonban hősiesen küzdött. Időnként a kapusunk kivételével mind a huszonegy játékos a jugoszláv térfélen tartózkodott. Volt amikor hat szöglethez jutottunk egymás után. Az egyenlítő gól azonban csak nagyon nehezen született meg és akkor is kellett hozzá a védői "segítség". Tovább tartott a magyar ostrom és a mérkőzés vége előtt sikerült megtalálni az utat a hálóba.
A mérkőzés képe alapján mindenképpen megérdemelt volt a győzelmünk. A találkozó jó felkészülés volt a soron következő EB küzdelemre.
forrás:
mafoci -
1935-ben nyertek ellenünk a franciák, de az azóta lejátszott hét találkozóból egy döntetlennel, a többi a győzelműnkkel végződött. Volt tehát okunk az optimista hangulatú készülődésre.
A franciák terveiben minimálisan egy pont megszerzése szerepelt.
Az egész találkozón mi támadtunk lényegesen többet. Szinte folyamatos nyomás alatt tartottuk az ellenfél kapuját, de eredménytelenül. Csatáraink nem tudták áttörni a jó felkészült, szívós védelmi vonalat. Carnus pedig talán élete legjobb formájában őrizte a hálót.
Kellemetlen meglepetés volt, amikor a ritka ellentámadások egyikéből a vendégek jutottak vezetéshez. Az ezután fokozott elszántsággal vezetett magyar akciók eredménye egy 11-es és az egyenlítő gól lett.
Meglepetésre a francia csapat szívósan küzdött és megérdemelten szerezte meg a tervezett egy pontot.
A mérkőzés újabb kritika volt csatáraink gólképtelenségéről.
forrás:
mafoci -
Az alaposan megfiatalított magyar csapatra újabb erőpróba várt.
Talán azért is jó volt az ellenfél választás, mert a lengyelek az eddigi tizenhét találkozóból csak egyszer tudtak győzni ellenünk és annak is már harmincegy éve (döntetlennel is csak egyetlen összecsapás végződött). Bár az némileg nyomasztó is lehetett, hogy ezt figyelembe véve "kötelező" volt a győzelem.
Az egész mérkőzésen leginkább mi támadtunk és a vendégek védekeztek. Az első félidő első felében játszott kimondottan jól a válogatott. Jól felépített, látványos támadásokat vezettek, gyors, változatos volt a játékuk. A félidők második felére azonban mintha kicsit elfáradtak volna. Feljöttek a vendégek és néha a vezetés megszerzéséhez is közel álltak.
A második félidő első fele kiegyenlített küzdelmet hozott. Miután azonban végre sikerült betalálnunk a lengyel kapuba ismét magára talált a válogatott. A nyugodt, szépen felépített akciók meg is hozták az újabb gólt. Ez a második találat az egész találkozón kiem... -
The match is unofficial for both France and Hungary; its status was changed at the last minute to France Espoirs vs. Hungary A, by request of Hungary.
forrás:
cantab.net
"- Match disputé sous le label ""Espoirs de France""/Hongrie A, sur l'exigence de dernière minute des hongrois. Ainsi puisa-t-on 6 néo-internationaux dans la formation des ""moins de 23 ans"" dirigée par G. Boulogne. Cependant, et contrairement au match 320, les sélectionnés n'ont jamais été crédités d'une ""cape"" d'international, les hongrois ayant refusé d'officialiser la rencontre.
forrás:
fff.fr -
A mérkőzésen búcsúzott a kitűnő jobbszélső Sándor Károly a címeres meztől.
Csapatunk nem játszott igazán jól.
Mind két félidő 1-1-re végződött és mindig mi vezettünk. Mindkét gólunkat Albert rúgta és mindkét gólt kapushibából kaptuk.
Tulajdonképpen ennyi volt a mérkőzés.
forrás:
mafoci -
Tíz év telt el azóta, hogy válogatottunk ebben a stadionban lépett pályára. Na nem a svájciak, hanem az NSZK csapata ellen. Ebben a stadionban rendezték ugyanis az 1954-es világbajnokság döntőjét. Talán volt a svájciak akciójában némi célzatosság? Mindenesetre labdarúgóinkat nem töltötte el rossz érzésekkel ez a tény. (Miért is kellene rossz érzésekkel gondolni egy világbajnoki ezüstéremre?) A hazai csapat különleges taktikával készült ellenünk. Rugalmas 4-2-4-es felállással akart meglepni bennünket és hárítani támadásainkat. Bízott abban is, hogy a számunkra szokatlanul széles (68,5m) pálya is nekik kedvez.
A taktika különleges volt talán, de a játék nem. A svájci csapat nem tudott lépést tartani válogatottunkkal. Sima, szinte eseménytelen győzelem volt. Mindkét csapat egy-egy szögletet rúgott csupán. Némileg ez is jelzi, hogy nem volt eszeveszett hajtás. Gólt azonban csak mi értünk el. Albert mindegyik félidőben rúgott egyet.
forrás:
mafoci -
Szerintem add be azt ami biztos:
?' Vercauteren Franky, 63' Czerniatynski Alex (piros).
Nem lehet tudni, hogy mikor látja egy olyan ember, akinek megvan ez az adat. -
Csapatunk a repülőtéren találkozott a Reál Madrid játékosával, Di Stefanóval, aki azt jósolta, mint mások: nehéz mérkőzés vár a magyar csapatra, a franciák gyorsabbak nálunk.
Lehet, hogy egyébként gyorsabbak voltak, de most... Sokkal jobban kezdtük a mérkőzést és az első negyedóra végére folyamatos akcióink meg hozták gyümölcsüket. Két perc alatt kétszer találtak csatáraink a francia hálóba. A félidő hátra lévő részében is fölényben játszottunk.
A második játékrészben még mindig az történt amit mi akartunk. Csatáraink szellemesen, ügyesen szőtték az akciókat, a védelem pedig fegyelmezetten és magabiztosan látta el feladatát. Érdekes jelenet volt, amikor Tichy berúgta válogatottunk harmadik gólját. Karjait széttárta és sírva fakadt. Ezt a jelenetet a francia televízióban is többször lehetett látni. De mintha ez a gól lett volna az ébresztő a hazai csapatnak. Fergeteges hajrába kezdtek. Az első, a meglepetés erejével ható góljuk után azonban többször már nem boldogultak a véde... -
Csak négy napja volt, hogy Wales ellen játszott a válogatott Budapesten és már Párizsban mérte össze erejét a franciákkal.
Esős időben, mély talajú pályán került sor az összecsapásra.
Nagyszerűen kezdett válogatottunk. Lelkesen vetették magukat a küzdelembe és az első perctől irányították a játékot. Az ötletes, lendületes akciókat siker koronázta. Az egész játékrészben nagyszerű labdarúgást mutatott a két csapat, de a meghatározó a mi válogatottunk maradt. Az első félidő végére egygólos előnyt szereztünk még úgyis, hogy Albertet izomhúzódás miatt le kellett cserélni.
A második félidőben a hazaiak kiegyenlítettek és a győztes gólra is sokat kellett várni. Ezt az egész találkozón remekül játszó Tichy önfeláldozóan becsúszva tolta a francia kapuba.
A magyar csapat végig meggyőző volt, pedig Sándor is megsérült és csak nagy fájdalmak közepette tudta végigjátszani a mérkőzést.
A francia lapok elismeréssel írtak csapatunk teljesítményéről: "A játékosok a pálya urai voltak, mi... -
Alig fejeződött be a világbajnokság és már Bécsben mérkőzött a két válogatott. (Az osztrákok nem jártak Chilében, mert lemondták a részvételt.)
Megint nagyon sok érdeklődő volt és természetesen győzelmet vártak, ha már a világbajnokságon nem szerepelt a hazai gárda.
Csapatunk azonban még tartotta jó formáját és remek játékot produkált. Mi támadtunk többet és sok gólhelyzetet alakított ki a csatársor. Az Albert-Tichy páros nagyon olajozottan, összeszokottan működött. Góljaink is nagyon szépek voltak. Még az első félidő végén megszereztük a vezetést.
A második játékrész közepe táján az osztrákoknak sikerült egyenlíteniük, de öt perc múlva ismét nálunk volt az előny. Ez a gól azonban nagy tiltakozást váltott ki a hazai szurkolók körében, akik lest reklamáltak. Nemtetszésüknek üvegek, ülőpárnák és egyebek pályára hajigálásával is nyomatékot adtak, de a játékvezető hajthatatlan maradt.
A még hátra lévő időben válogatottunk irányította a játékot, de az eredmény már nem változott... -
A világbajnokság előtti utolsó mérkőzésre került sor. Mégis mindössze fél ház gyűlt össze a Népstadionban.
Sajnos a játék ezt a kis számú közönséget sem szórakoztatta különösebben. Igaz, hogy most is az egész első félidőben támadtunk, de a csatáraink teljesítménye kritikán aluli volt. Lassúak, ötlettelenek, körülményesek voltak. Mintha az akarat és a lendület is hiányzott volna a játékukból. A nem túl erős török védelem is könnyen szerelte őket. Ráadásul a vendégek ritka ellentámadásaik egyikéből megszerezték a vezetést is. Ezt már Solymosi nem bírta tovább. Elunta támadóink tehetetlenségét és hogy a legjobb labdákat is elrontják. Távoli, harminc méteres lövésre szánta el magát és bele adta minden dühét. Nem volt hiába az igyekezet! A labda a hálóban kötött ki és ezzel a góllal egyenlítettünk.
A második félidő ugyan úgy telt mint az első. Színvonaltalan gyenge játékkal. De legalább a győzelmet jelentő gólt sikerült megszerezni.
Nagyon gyenge játékot látott a gyér létszámú... -
A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/16/puskas_ferenc_stadion]Népstadion felújítás alatt állt ezért volt más helyszínen a találkozó.
A teljes mérkőzés alatt a magyar válogatott irányította a játékot. Csapatunk nagyon akarta a győzelmet és küzdött is érte. A siker nem is forgott veszélyben egyetlen percig sem. Talán a nagy-nagy akarás volt az oka, de igazi játék csak percekre tudott kialakulni. Szép akciók, látványos megoldások alig akadtak. Sokat támadtunk, helyzeteink is bőséggel akadtak, de az eredményességgel a csatárok most is hadilábon álltak. Albert nyújtotta a legjobb teljesítményt. Az első gólt szokásos, mindenkit kicselező akciója után szerezte, a másodiknál Göröcs tőle kapta a remek labdát, amivel megiramodott.
Noha a siker nehezen született meg a győzelem nagy lépés volt a VB döntő felé.
forrás:
mafoci -
A magyar csapatban két NB II-es szombathelyi játékos is lehetőséget kapott: Novák és Tóth.
A belgák csapatát pedig egy 17 éves középcsatár irányította.
A mérkőzés gyakorlatilag harminc perc alatt eldőlt. Mindkét csapat megrúgta góljait.
Ezután a belgák már nem erőltették az akciókat, inkább csak játszottak. Mi pedig nem voltunk képesek még egy-egy épkézláb támadás vezetésére sem. (Az egyetlen kivétel Tichy volt.) Elképesztően gyenge játékot mutattunk. Az azért némi kritika a hazai csapat felé is, hogy ennek ellenére csak egy góllal bizonyult jobbnak nálunk.
Vanden Stock, a belga szövetségi kapitány mondta: "A magyarok pillanatnyilag negyedszázad előtti futballt játszanak, de azt is rosszul."
A játékvezető véleményéből: "Most inkább nem mondok semmit a magyarok játékáról."
forrás:
mafoci -
Válogatottunk négy tartalékkal állt ki a mérkőzésre.
Szerencsére a már az elején sikerült vezetéshez jutnunk. A továbbiakban nem nagyon volt esélyünk gólszerzésre. A csatárok nem voltak elemükben. Körülményesen és lassan játszottak. Zebecnek rendkívül kemény, néha szabálytalan eszközöket is használva sikerült kikapcsolnia Albertet.
A második játékrészben fölénybe kerültek a vendégek. Sorozatos támadásaik többször is zavart okoztak, de mindannyiszor sikerült menteni. A félidő közepén azonban mégiscsak kiegyenlítettek. Úgytünt ezzel az eredménnyel mind a két csapat elégedett. Nem törekedtek további gólok elérésére inkább csak őrizték a döntetlent.
Érdekes, hogy a meccset a magyar-finn atlétikai viadal után rendezték meg. (111-99-re nyertünk.) Valaki meg is jegyezte: "Nem szabad atlétikai versenyt és futballmérkőzést együtt rendezni. Az atléták megtanulnak időt húzni, a futballisták pedig úgy forgolódni, mint Zsivótzky a kalapáccsal."
forrás:
mafoci -
Az rsssf.com szerint a mérkőzés 1980.08.31.-én volt.
http://www.rsssf.com/tablesb/bask-intres.html
Valószínűleg Turner az Török Péter, az alapján, hogy milyen poszton szerepelt és 1980-ban még szerepelt a válogatottban. De igazából erre semmilyen konkrét bizonyíték sincs. -
Az első félidőben a két csapat által mutatott teljesítmény csak nagy jóindulattal volt játéknak nevezhető.
A második játékrészre a sötétedéssel együtt megjött válogatottunk játékkedve is. Főleg Sándor hajtott igazán, mint már annyiszor máskor is. A második gólunk után pedig, ami Tichy felhőfejeséből született, kifejezetten szépen kezdett játszani a csapat. A harmadik találat nagyon látványos és korszerű volt. A saját térfelünkről indított Mátrai, Budai II. továbbadta és Tichy belőtte. Három érintés; ennyi kell egy gólhoz.
A jugoszlávok gyenge napot fogtak ki. A magyar csapat - főleg a második félidőben - kiütötte ellenfelét.
forrás:
mafoci -
Nemzetek Európa Kupája (ez volt a jelenlegi EB elődje) mérkőzés. Két találkozón kellett eldönteni a két csapatnak a továbbjutást.
Már rosszul indult az egész... A repülőgép amivel a válogatott utazott volna nem tudott felszállni a nagy köd miatt, így későbbi járattal kellett utazni. Moszkvába, csak a mérkőzés előtti nap délutánján érkeztek meg labdarúgóink.
Amint elkezdődött a mérkőzés a hazai csapat szinte elsöpörte válogatottunkat. Már a 4. percben vezetést szereztek. A támadások azonban továbbra sem lanyhultak. Gyors, lendületes, nagy átütő erejű akciókat vezettek. Védelmünk nem tudott ellenállni a nyomásnak a csatároktól pedig nem kaptak elegendő segítséget. Pedig nagyon elkelt volna. A szovjet csapat gyakran hét emberrel indított rohamokat a kapunk ellen. Csak jól záró, betömörülő védelem vehette volna fel eséllyel a küzdelmet. Így azonban a védők teljesen megzavarodtak, kapkodtak és hibáztak. Még örülhetett a csapat, amikor csak háromgólos hátránnyal vonulhattunk az öl... -
Lengyelországban a magyarok rendkívül gyenge világbajnoki szereplése után mindenki győzelmet várt.
Nekünk magyaroknak, szurkolóknak, labdarúgóknak és a szövetségi kapitánynak viszont most, három hónappal a gyászos VB szereplés után nagyon kellett volna valami jó eredmény.
A mérkőzés kezdete után húsz perc jutott a hazaiaknak, de ezzel nem tudtak élni. A mérkőzés további részében válogatottunk kimondottan jó teljesítményt nyújtott. Lelkesen és lendületesen játszottak. A gólok tetszetősek voltak és mind a négyet mi lőttük (az utolsót sajnos a saját kapunkba).
A magyar szurkolóknak csupán az okozott szomorúságot, ha eszükbe jutott, mi lehetett volna ilyen játékkal a világbajnokságon.
A találkozó után a lengyel szövetségi kapitánynak távoznia kellett.
forrás:
mafoci -
Az igazi VB főpróba ez volt. Egy hónap múlva következett a várva várt [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]svédországi VB!
A skótok nagyon készültek. Szerették volna kiköszörülni azt a csorbát, hogy megelőzőleg 0-4 arányban maradtak alul Angliával szemben.
A válogatott az első félidőben meglehetősen idegesen játszott. A hátvédek sok hibát vétettek. Ennek eredményeként a skótok gyakran kerültek gólhelyzetbe. Az egyik ilyen hiba eredménye volt az is, hogy a 13. percben megszerezték a vezetést. A csatársor is sokat körülményeskedett, passzolgatott és még a kínálkozó kapura lövési lehetőségekkel sem élt.
A második játékrészben lényegesen feljavult a játékunk. Berendi hatékonyan segítette a védők munkáját és a biztos háttér jótékonyan hatott a támadósorra is. Az erőnléttel nem volt probléma és most nekünk volt sok-sok helyzetünk, amiből végül egyet sikerült is kihasználni.
A mérkőzés hajrájában mindkét csapat e... -
A norvégoktól elszenvedett vereség és a svédek elleni döntetlen után most mindenképpen nyerni kellett.
Nehéz csúszós talajon került sor a találkozóra. Hidegkuti a hátravont középcsatár feladatait látta el, míg a másik négy csatárnak kellett folytonos helycserékkel zavart okozni a védelemben
Az első félórában fergeteges játékot produkált a válogatott. Különösen Machos teljesítménye figyelemre méltó, aki mesterhármasával alaposan megadta a mérkőzés hangulatát. Hidegkuti és Bozsik remekül irányították a védekező munkát és szervezték a támadásokat.
Csapatunk továbbra is támadásban maradt és a második félidőben tovább növelte előnyét. Az elért negyedik gól után kicsit lankadt a védelem figyelme és a vendégek is betaláltak.
Könnyed, elegáns győzelem született.
forrás:
mafoci -
Egy négyhetes külföldi túra harmadik állomása.
A franciák fenték a fogukat a mieinkre (persze a világ melyik csapata nem?). "A világ legjobb labdarúgói Párizsban is győzni akarnak. Mutassuk hát meg nekik, hogy mi is tudunk..." írta az egyik lap.
Az első félidőben "bele is kezdett" a hazai csapat. Gyors és veszélyes támadásokat vezettek, de a lendületes akcióknak jól állt ellen a nagyar védelem.
A gólok a második játékrészre maradtak. Előszőr a franciák találtak a kapunkba, de még ki sem örülhették magukat igazán, amikor már kiegyenlítettünk. A találkozó végén pedig Sándor tört előre és pontos beadása Kocsis fejéről került a hálóba.
forrás:
mafoci -
Egy négyhetes külföldi túra második állomása.
Ezzel a meccsel avatták a moszkvai Lenin stadiont. Rengetegen voltak kíváncsiak a két győzelemre készülő válogatottra, a jegyigénylők számát egymillióra becsülték.
Óriási csatát vívott egymással a két csapat. A mérkőzésen nagyobb szerepet játszott a küzdelem, mint a játék. Csak néha-néha villantak fel a labdarúgás szépségei, de a közönség egy percig sem unatkozott. Egyetlen pillanatra sem állt a labda.
Az első negyedóra végén sikerült vezetést szereznünk és akkor még senki sem gondolt arra, hogy ez az egy gól fogja eldönteni a találkozót. Mindkét csapat minden része kiválóan vizsgázott. A csatárok remek támadásokat vezettek és a védelmek kiválóan működtek.
A megszerzett gól után a vezetés megörzése volt a feladat és ennek sikere a magyar válogatott küzdőképességének volt kétségtelen bizonyítéka.
forrás:
mafoci -
A 6. Európa-kupa sorozat nyolcadik mérkőzése. Egyben egy négyhetes külföldi túra első állomása.
A jugók úgy vélték: 25 év után végre győzni fognak a magyarok ellen.
Kétévi kényszerű kihagyás után került újra a csapatba Grosics.
A hazaiak nem erre a játékra számítottak. Meglepte őket az első pillanatoktól meginduló magyar támadás sorozat. Gyors gólok születtek mind a két oldalon. Ezután a mi védelmünk rendeződött és jól működött az egész mérkőzés alatt. A jugoszlávok védelme viszont nem volt ennyire megbízható.
Az egész csapat kitűnően játszott, remekül küzdött és magabiztosan győzött.
forrás:
mafoci -
A Belga Labdarugó Szövetség oldala szerint ilyen nevű (csupa magyar hangzású) játékosok is pályára léptek a magyaroknál: Buysse, Bosvelt, Beregszaszi, Bucke, Ticky, Fenton, Geld.
Akik nem találták volna ki melyik név kit takar: Buysse=Buzánszky, Bosvelt=Bozsik, Beregszaszi=Berendi, Bucke=Budai, Ticky=Tichy, Fenton=Fenyvesi, Geld=Gellér. -
A 6. Európa-kupa sorozat hatodik mérkőzése.
Jugoszláviában nagyon jó csapat jött létre. Technikailag jól képzettek és modern labdarúgást játszottak. Talán ez a csapat hasonlított legjobban a mi válogatottunkhoz.
A vendégek rögtön a mérkőzés kezdetén lerohantak minket. Megszerezték a vezetést és ezután is villámgyors akciókkal veszélyeztették a kapunkat. Védelmünknek csak nehezen sikerült megakadályozni, hogy újabb gólt érjenek el. Az első félidő végére már csatáraink is többször teremtettek gólhelyzeteket a jugoszlávok kapuja előtt sőt ki is egyenlítettünk.
A második félidő mintha az első fordítottja lett volna. Most mi szereztünk gyors gólt, azután végig támadtuk az első félórát. Többször azonban nem sikerült a kapuba találnunk és a játékrész végére most a vendégek jöttek föl. Nekik is sikerült az egyenlítés. Így nagy küzdelemben, hihetetlen iramú mérkőzésen a játék képének megfelelő, igazságos döntetlen született.
forrás:
mafoci -
A 6. Európa-kupa sorozat harmadik mérkőzése.
A magyar válogatottban két újonc is helyet kapott.
A mérkőzés kezdetén sikerült megszerezni a vezetést. Czibor beívelését Kocsis nagy lendülettel előre vetődve négy méterről fejelte a kapu közepébe. A hazaiak erőteljes támadásokba kezdtek, de pontos adogatásokkal, taktikus, nyugodt játékkal sikerült lassítani az iramot. Ennek és a védelem remek teljesítményének köszönhetően az első félidőben megőriztük vezetésünket.
A második félidőben már egy kicsit enyhültek a csehszlovák rohamok és válogatottunk csatárai jobban használták ki a kínálkozó lehetőségeket.
Labdarúgóinknak sikerült idegileg jól átvészelni a kemény támadások időszakait és a hazaiak kissé túlzottan kemény stílusát és megérdemelten arattunk győzelmet (ismét).
forrás:
mafoci -
Még a helsinki olimpián, a magyarok játékát látva, hívta meg Sir Stanley Rous az Angol Labdarúgó Szövetség vezetője válogatottunkat Angliába. A meghívás apropóját adta a szövetség 90 éves fennállásának ünneplése. Hatalmas volt a várakozás, nem csak a két országban, de egész Európában is. Az "évszázad mérkőzésének" titulálták ezt az összecsapást (az elnevezést egyébként az angolok adták a találkozónak). A két legjobbnak tartott európai válogatott találkozott ezen a napon egymással, ráadássul Angliában, ahol még soha nem kapott ki a szigetországi gárda.
Mindkét fél igyekezett alaposan felkészülni. Megfigyelték egymás, az előző időkben játszott mérkőzéseit és próbálták kifürkészni milyen taktikával lehetne legvalószínűbben sikert elérni. A mi felkészülésünk is tervszerűen és nagyon alaposan folyt. Beszélgetések folytak magáról az angol labdarúgásról, a játékosokról, a játékfelfogásukról, az erényeikről és hibáikról. Megbeszélték a magyar-angol összecsapások történetét, a... -
Ez volt válogatottunk első mérkőzése a nemrég (augusztus 20-án) átadott Népstadionban.
A két válogatott megelőző három találkozása magyar győzelmet hozott. Bizonyára ez is oka volt annak, hogy nem készültünk föl megfelelően. Szinte csak az ösztöneinkre hagyatkozva, kellően megbeszélt taktika nélkül léptünk a pályára.
A vendégek taktikája gyorsan láthatóvá vált. Mindenki legfontosabb feladata, mindenáron meg kell védeni a kaput. Gyakran tíz emberrel védekeztek. Így is rengeteg helyzetet teremtettünk, de csatáraink körülményeskedése miatt egyet sem sikerült gólra váltani. Háromszor sikerült telibe találni a kapufát és Puskás egy 11-est is kihagyott.
A második félidőben fokozódott a meglepetés, hiszen az egyik előre vágott labdából a vendégek megszerezték a vezetést. Majdnem negyedórán keresztül vesztésre álltunk. Csak a mérkőzés utolsó részében sikerült betalálni a svéd kapuba. Négy perc alatt kétszer. Úgy látszott, ha nehezen is de most is győzelemmel zárunk. Az utolsó perce... -
A találkozóra rendkívül felfokozott légkörben került sor. A közvélemény minden körülmények között győzelmet várt és ebből a fanatikus akarásból átragadt a játékosokra is. A stadionban szó szerínt félelmetes volt a hangulat.
Az első félidő gól nélkül telt. A hazaiak elsősorban kapujuk örzésére, a magyar támadások megállítására koncentráltak. Ez az úgynevezett "svájci retesz" alkalmazásával többnyire sikerült is nekik. A szórványos osztrák támadásokat viszont a megbízhatóan működő magyar védelem hárította.
A második félidőben a kissé hátravontan játszó Hidegkuti irányításával beindultak a jól felépített, tervszerű támadások. Arra a tökéletes összjátékra, összehangolt akció vezetésre, amit most mutatott be a válogatott semmilyen más csapat nem volt képes. Európában biztosan nem! Húsz perc alatt háromszor vettük be az osztrák kaput.
A mérkőzés rendkívül kemény volt. Egyesek bírkózó vagy ökölvívó mérkőzéshez hasonlították és durva, kíméletlen játékró beszéltek, míg más... -
Ez egy régen látott "dupla nap" volt. Vagyis egyszerre két mérkőzést is játszott a válogatottunk. Valójában nyugodtan nevezhetnénk B válogatottnak a kiutazott magyar csapatot, bár ilyen néven otthon is játszott egy válogatott. Ebben a csapatban hét újonc lépett pályára.
A hazaiak veszélyesen támadtak és szívósan védekeztek, de a csapatunk felvette a harcot. Győzni ugyan nem sikerült, de a védelem nagyszerű teljesítményének köszönhetően kiharcoltuk a döntetlent.
Ezzel a mérkőzéssel egy időben zajlott Prágában a Csehszlovákia-Magyarország 1-5, a Népstadionban pedig a Magyar B-Csehszlovák B 2-1, valamint a Magyar B-Bulgária B 3-0 találkozó.
forrás:
mafoci -
Kocsis és Czibor fegyelmi, Budai II. sérülés miatt nem játszott. Ez egy régen látott "dupla nap" volt. Vagyis egyszerre két mérkőzést is játszott a válogatottunk.
Most az első félidei remek játékkal biztosította győzelmét a csapat. A hiányzókat remekül pótolták a cserék. Elsősorban Csordás remekelt.
A második félidőben már nem voltak olyan átütőek a támadások, de az előnyt még így is sikerült tovább növelni.
A helyi sajtó szerínt magyar válogatott ilyen jól még nem játszott Csehszlovákiában. Mások arról írnak, hogy ennek az új összeállítású csapatnak a játéka semmiben nem maradt el az olimpiai bajnokságot és Európa-kupát nyerté mögött. Ez is mutatja milyen nagyszerű "játékos anyag" rúgta a labdát akkoriban magyar földön!
Ezzel a mérkőzéssel egy időben zajlott Szófiában a Bulgária-Magyarország 1-1, a Népstadionban pedig a Magyar B-Csehszlovák B 2-1, valamint a Magyar B-Bulgária B 3-0 találkozó.
forrás:
mafoci -
Az már természetes volt, hogy minden ellenfél nagyon "feni a fogát" a magyarokra. A svédek is nagyon készültek. A találkozó villanyfényes és csúszós pályán folyt.
A hazaiak nagyon bele kezdtek, de csapatunk kiválóan hárította a támadásokat, semlegesítette a rohamokat. A második félidőre kifogytak az ötletekből, alább hagyott a lendület, azaz eljött a mi időnk. A hajrában már szinte semmi ellenállást nem tudtak tanusítani. A befejező gól nagyon látványos megoldásból született. Budai II. beadását Kocsis hátrahúzva, ollózva tette Hidegkuti elé, aki azonnal a kapuba továbbított.
A svéd lapok a mérkőzésről tudósítva írták:
"Isten irgalmazzon annak a csapatnak, amelynek a magyarok ellen kell játszania, ha jó napjuk van."
"Lenyűgöző volt a magyarok játéka. Bemutatták, hogyan kell játszva megnyerni egy mérkőzést."
"...a világ legjobbjai ellen igen tisztes eredmény a 4-2..."
Nemzetközi labdarúgó szakemberek szerínt:
"...az angolok... -
Az Európa-kupa döntőjével avatták fel a római olimpiai stadiont. Egy régi futball-legenda szerínt a pálya avatókon mindig a hazai csapat nyer. Komoly ünneplésre és természetesen győzelemre készültek tehát Rómában és a visszavágás vágya is tüzelte Őket. A siker érdekében a találkozót kora délutánra tették, hátha a nagy meleg majd segítségére lesz a hazaiaknak elbágyasztva a magyarokat.
Számunkra is nagyon fontos volt a mérkőzés. Természetesen az Európa-kupa megnyerése az olimpia bajnoki cím után hihetetlen sikert jelentene. Valamint a finnországi győzelem után most van alkalmunk otthon is legyőzni az olaszokat, 28 év után. A válogatottat felkészítették a mérkőzés elején várható olasz rohamokra.
A mérkőzés valóban fergeteges hazai támadásokkal kezdődött, de biztonsági védekezéssel sikerült ezeket elhárítani és beőlük nyugodt ellentámadásokat vezetni. Bozsik vezérletével válogatottunk sikeresen vette fel a harcot az olasz támadókkal és veszélyes támadásokat vezetett az ellenfél... -
Természetesen a "sógorok" is megkülönböztetett figyelemmel készültek az olimpiai bajnok ellen.
A mérkőzésen nagy fölényben játszottunk. A szögletarány 11:1 volt a mieink javára. De csatáraink ezúttal csődöt mondtak. Bár az első félidő elején megszerzett osztrák vezetést még a játékrész vége előtt sikerült kiegyenlíteni.
A második félidőben valamit javult a csapat, de ez nem volt elég a győzelemhez.
A mezőny legjobbja Zeman az osztrákok kapusa volt. Jobbára neki köszönhették a vendlégek a döntetlent. De legalább ugyanennyi része volt az eredményben annak is, hogy csatáraink állva várták a labdát, nem jól helyezkedtek, rosszul oldották meg a helyzeteket.
Az olasz lapok megállapították: "Bebizonyosodott, hogy a magyar válogatott sem legyőzhetetlen." Különös figyelemmel kísérték a mérkőzést, mert a következő találkozón velük kerültünk szembe.
forrás:
mafoci -
Az olimpia után előszőr játszott itthon a csapat. Mindenki megakarta mutatni a hazai közönségnek is milyenek voltak azok a csodálatos mérkőzések Finnországban. Három év után lett újra válogatott Egresi. A kapuban pedig egy újonc őrizte a hálót.
Az első félidőben valóban "olimpiai formában" játszott a válogatott. Gyors összjátékkal, merész, de hasznos egyéni akciókkal és elsöprő lendülettel a szünetben már négy góllal vezettünk. Egresi kitűnően illeszkedett a csapatba. A szünet után már nem volt meg ugyanaz a lendület, de ez hiába hozta fel némileg a vendégeket, védelmünkkel nem tudtak mit kezdeni.
A magabiztos győzelem után a közönség nagy ünnepléssel köszönte meg a labdarúgó bemutatót.
forrás:
mafoci -
Sokan voltak kíváncsiak az olimpia bajnokra Bernben. Az is növelte az érdeklődést, hogy ez volt a 25. magyar-svájci összecsapás.
A hazaiak hatalmas becsvággyal vetették magukat a küzdelembe. Elsöprő erejű támadásokat vezettek. Csatársorunk alig jutott labdához, védelmünk pedig nem volt képes ellen állni az elemi erejű rohamoknak. Alig telt el tíz perc a mérkőzésből és már két góllal vezettek. Válogatottunk megijedt, a játéka kapkodó, türelmetlen lett, az átadások pontatlanok voltak. Félóra után a kapitány cserére szánta el magát. Hidegkutit hozta be középcsatárnak és milyen jól tette! Amint bejött máris hatalmas lövést küldött a hazai kapura. Ezt még mentették szögletre, de ez a lövés volt a jeladás a változásra. Mintha varázslat történt volna a válogatottat megnyugodott, magára talált és beindult a játék. A szünetre már döntetlen állásnál vonultak a csapatok.
A második félidőben "vissza állt a világ rendje". Csapatunk akkora fölényben játszott, hogy Grosicsnak csa... -
Nagyszerű győzelmekkel jutott csapatunk a döntőbe, de volt mégis valahol mindenkiben egy kis nyugtalanság. Azonban az elszántság is óriási volt. Mindenki azt érezte, amit Titkos Pál a csapat egyik felkészítője mondott: "Győzni-vagy győzni!-csak erről lehet szó."
A jugoszlávok a szovjetúnióval két összecsapáson döntötték el a döntőbe jutást, mert első alkalommal döntetlen (5-5) lett az eredmény. Most azonban bizakodtak, már a díszdobozt is előkészítették, amelyben azt a labdát helyezték volna el, amelyikkel az olimpia bajnokságot megnyerték. A dobozt Tito elnöknek ajándékozták volna.
Máris megdölt az egy hónapja az előkészületi mérkőzésünkön (288. mérkőzés) felállított nézőcsúcs. Most több mint kétszer annyian jöttek el a találkozóra.
A mérkőzésen kicsit nehezen bontakozott ki csapatunk. Kapkodó és ideges volt a csatárok játéka. Változatos, nagyiramú volt a küzdelem. Hol itt, hol ott forgott veszélyben a kapu, de a védelmek jól dolgoztak.
36.perc: Kocsist a 16-oso... -
A svéd csapat volt az előző olimpiai torna nyertese és tudtuk, hogy komoly játékerőt képviselnek.
Nem is vettük félválról a mérkőzést. Az első pillanattól kezdve komolyan koncentrált és hajtott a válogatott. Annyira így volt, hogy az első támadásunk után azonnal vezetést szereztünk. Az akció Hidegkutitól indult, aki Kocsist szöktette. Ő Puskáshoz továbbított, aki 20 méterre volt a svéd kaputól és egyből kapura illetve kapuba küldte a labdát. Mégis azt kell mondani, hogy egy kicsit nehezen lendült játékba a csapat, indokolatlan idegesség érződött a játékon. A negyedóra elteltével lőtt második gól azután jótékonyan hatott. A labdát igyekeztek a földön tartani, tervszerű, átgondolt, helycserés támadások futottak. A svédeknek nem is volt ellenszerük az egyre nyilvánvalóbbá váló technikai és taktikai fölényünkkel szemben.
Az olimpia torna elődöntőjében magabiztosan nyertek a magyarok.
"Ez a mi labdarúgásunk Waterlooja". - jegyezte meg egy svéd újságíró.
Egy másik me... -
Az olimpiai torna II. fordulójában az a török csapat volt az ellenfél, amely nagy reményekkel érkeztek az olimpiára. Nem volt rossz az együttes és talán még a kitűzött olimpiai bajnoki cím sem volt nagyon túlzás.
Válogatottunk a találkozó előtt rádión hallgatta Csermák József kalapácsvető olimpiai győzelmét. Finn nyelven! Sokat nem értettek belőle de a riporter lelkesedése még rájuk is hatott.
A találkozó előtt a török játékosok a pálya közepén leborulva imádkoztak Allahhoz.
A legkisebb nehézséget sem okozott válogatottunknak a győzelem kivívása. Gyönyörű, látványos játékkal könnyedén arattak sikert. A csatársor eredményesen játszott és alaposan "kibélelte" a török kaput. Pedig a megygőző fölény bírtokában sokszor ragadtatták magukat könnyelmű megoldásokra is. De ki ne értené meg Őket!
A mérkőzésen tökéletesen látszott, hogy egyre egységesebb, összeforrottabb, érettebb csapatunk játéka és ez nagyon bíztató jel volt.
Két török lapvélemény a találkozóról:
"... -
Már megint az olaszok! Jutott bizonyára eszébe sok-sok magyar labdarúgó rajongónak és talán a játékosoknak is, ha hangosan nem is emlegették. Miért? Azért mert az olaszok ellen több mint 27 éve (1952 óta), nem sikerült nyernünk, pedig 16-szor megütköztünk velük. Most is nagyon jó csapattal érkeztek tele fiatal, de neves játékosokkal.
Zakariás került a csapatba és a középcsatári posztot most Palotás kapta.
Könnyed stílusos játékba kezdett a magyar válogatott. Ötletes, technikás megoldásaik sokszor ragadtatták tapsra a közönséget. A kapitány jó taktikusnak bizonyult. Az "új" középcsatár gyorsan megszerezte a vezetést és azután gyorsan növelte is az előnyt. Ettől kezdve már a jobbik magabiztonságával küzdöttek a mieink. Ügyes támadások futottak, látványos és hasznos cselekkel, pontos passzokkal tarkítva. A csatárok tehát brillíroztak, de a védelem is remekül teljsített és gyakorlatilag hiba nélkül játszották végig a találkozót.
Az "olasz átok" szertefoszl... -
Aki veszít utazik haza, aki nyer...! Ez volt a találkozó tétje. Ráadásul lassan már mindenki úgy kezelte a magyar válogatottat, mintha már meg is nyerte volna a tornát. Természetesen varázslatos játékkal és óriási fölénnyel.
Talán a nagy tét, a nagy elvárás volt az oka, de valahogy nem ment úgy a játék ahogy szokott.
Az első félidőben sokat támadtunk, de a román védelem derekasan helytállt. A mérkőzés kezdetétől fogva nagy volt a küzdelem és meglehetősen ideges a hangulat.
A második játékrész kissé körülményeskedő, lassú magyar játékot hozott. Szerencsére sikerült egy újabb gólt lőnünk és ez kicsit megnyugtatta a játékosokat. Korábban higgadtunk le mint ellenfelünk és ez meghozta a győzelmet. A románok is betaláltak a kapunkba, de csak percekkel a találkozó vége előtt. De még sem ez a gól volt a találkozó utolsó eseménye, hiszen Kocsisnak kicsit előbb kellett az öltözőbe vonulnia.
A győzelem feltétlenül megérdemelt volt, de a játék sok kívánni valót hagyott maga után.
A... -
Eredetileg a mafociból, de itt is igy van el nevezve:
http://www.sportmuzeum.hu/aranycsapat/merkozes.php?id=19
Ha jól tudom 1949-57 között a Legiát hívták CWKS Warszawa-nak, és valószinüleg ugyanugy használták a stadion megnevezését, mint nálunk (FTC stadion, MTK stadion, stb.). Szerintem a mérkőzés idejében ez lehetet a megszokott elnevezése. -
Ez a találkozó már Helsinkiben zajlott az Olimpiai stadionban, az olimpia megnyitója előtt egy hónappal. Finnországban még soha nem voltak ennyien labdarúgó mérkőzésen. Az utolsó előkészületi mérkőzés volt ez. Célja elsősorban, hogy a játékosok megszokják az északi sokkal élesebb levegőt és a megszokottól eltérő pályát.
A találkozóra vizes, csúszós talajon került sor.
A válogatott fantasztikus játékot produkált. Rendkívül tetszetősen és óriási fölényben játszott. A védelem imponáló nyugalommal szerezte meg a labdákat és az esetek döntő többségében kiválóan adta előre. A középpályáról a lehető leggyorsabban került a csatárokhoz a játékszer, akiket könnyű volt megtalálni, mert labda nélkül is sokat mozogtak. Nem akadt hiba a helyzetek kihasználásának terén sem.
A finn közönség nem haragudott, sőt inkább hálás volt a páratlanul szép mérkőzésért és az egész tornán szurkolt a magyar csapatnak. Az egyik finn lap ezt írta a találkozó után: "Láttuk játszani az [url=https://w... -
A csapat összeállítását az öltözőben megváltoztatta a kapitány. Az eredeti tervek szerínt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/818]Palotás lett volna a középcsatár. A lengyelek erre készültek. A meglepetés erejében is bízva azonban Hidegkuti került a csatársor közepére.
A "csere-csel" bevált és a magyar csapat vezérletével elsöpörte a hazaiakat. Szellemes, ötletes, gyors, korszerű játékot mutatva már az első félidőben "lerendezte" a meccset, hiszen 5:0-as előnyre tett szert.
A második félidőben mintha nem is ugyan az a magyar válogatott lett volna a pályán. Most is támadtunk, de lassú, "tologatós", oldalra passzolgatós, túl sokat cselezős játékunk időt adott a lengyel védelemnek a közbe avatkozásra. Remek trükkjeinket, látványos megoldásainkat így is sokszor jutalmazta tapssal a helyi közönség, de gólt már csak az ellenfeleink lőttek.
forrás:
mafoci -
Sokáig ez és az előző ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1389 ) Moszkva-Magyarország mérkőzés nem számított hivatalos országok közötti találkozónak, de a közelmúltban ezt is ezek sorába állította az MLSZ.
A két csapat sokkal jobban játszott, mint három napja. Sajnos a hazaiak nagyobbat javultak. Lassan körülményesen rossz taktikával játszottunk és a vendéglátók ezt kihasználták.
A mérkőzések elemzése azt mutatta, hogy :
Bár a csapat szépen, helyenként tetszetősen játszott, jól cselezett és mezőnyfölényt is képes volt kiharcolni a gólok elmaradtak, mert a lassú támadásszövés után a csatárok elkapkodták a helyzeteket.
A támadások rosszul voltak szervezve. Labdarúgóink mintha arra ügyeltek volna, hogy senki ne maradjon ki egy-egy támadásból, egymásnak passzolgatták a labdát ez lassította le és tette körülményessé az akciókat. Hiányzott a lendület, a határozott céltudatosság.
A csatársor többnyire "egyvonalban" támadott, így könnyű volt Őket átjátszani.
El... -
Sokáig ez és a következő Moszkva-Magyarország mérkőzés ( http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/1390 ) nem számított hivatalos országok közötti találkozónak, de a közelmúltban ezt is ezek sorába állította az MLSZ.
Az első félidőben akadoztak a támadásaink, mert a csatársor gyenge teljesítményt nyújtott. A védelem pedig alig bírta hárítani a hazai támadásokat.
A második félidőre beállt Palotás és ez jót tett a támadómunkának. A csereként beállt játékos gyorsan ki is egyenlített. A védelem is fellélegezhetett, hiszen a moszkvaiaknak védekezéssel is törődiük kellett. Kiegyenlítetté vált a játék és az eredmény is ezt tükrözte.
forrás:
mafoci -
Az olimpia előtti egyik fontos előkészületi mérkőzésünk volt ez. Sőt a még hátra lévő ellenfeleket figyelembe véve a legjelentősebb.
Nagyszerű játékkal szórakoztattuk a közönséget. Minden támadást tökéletesen kijátszottunk és a gólt berúgni már nem volt nehéz. A németek elszántan, lelkesen néha elkeseredetten védekeztek és legfőképpen sokan. A három hátvéd szinte el sem mozdult a kapujuk elől. A magyar csapat fölényét mutatja, hogy e vendégek összesen kétszer tudtak lövést küldeni a kapunkra.
Sajnos a találkozón Sándor súlyosan megsérült és az olimpiai keretben továbbra már nem jöhetett szóba.
A labdarúgásunkkal akkor foglalkozó szakemberek most is felfigyeltek a hibákra. Legfőképpen azt tartották feltétlenül kijavítandónak, hogy a hátra vont középcsatár helyett, az egész belsőhármas hátra húzódik ezzel csökkentve a támadások hatékonyságát. (A hátravont középcsatár feladata ugyanis az volt, hogy az ellenfél védőit magára húzza, így teret adva a csatárok kiugrásainak.)
... -
Finn labdarúgókkal még nem sokszor találkoztunk. Eddig három alkalommal csapott össze a két válogatott és mindig magyar győzelem született.
[url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-07-13/finnorszag-magyarorszag]Finnország - Magyarország 1:5, 1922
[url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-08-19/magyarorszag-finnorszag]Magyarország - Finnország 3:1, 1923
[url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1943-09-15/finnorszag-magyarorszag]Finnország - Magyarország 0:3, 1943
A vendégek lelkesen játszottak, de nem képviseltek azonos játékerőt csapatunkkal. Nagyon nagy fölényben játszottunk és néha kicsit fölényeskedő, könnyelmű megoldások is születtek.
Már a mérkőzés után megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy a magyar csapat a közelgő olimpia elsőszámú esélyese.
forrás:
mafoci -
Csapatunk nem szerepelt a várakozásnak megfelelően. Labdarúgóink lassan, körülményesen és tervszerűség nélkül játszottak. A csehszlovákok viszont mindent bele adtak és remek játékkal tartani tudták a döntetlen eredményt. Válogatottunk végül ismét annak köszönhette győzelmét, hogy erőnlétileg jobban bírta az összecsapást (milyen jól is ezeket a szavakat leírni!). A véghajrában sikerült gólt szereznünk.
Bár a játékunkbam sok kritizálni, javítani való akadt, de a győzelmet megszereztük, mégpedig Csehszlovákiában, ahol 1932 óta ez nem sikerült.
forrás:
mafoci -
Ebben az évben összesen három válogatott találkozóra került sor. Ez volt az első. A lengyel csapatban nem sok változás volt, viszont nálunk sem, így mindenki a győzelmet várta.
A találkozó napjára kifejezett hőség lett, ezért ehhez kellett igazítani a játékot.
A mérkőzés elején válogatottunk nem erőltette a góllövést. Sok passzos, pontos összjátékkal igyekeztük kifárasztani a lelkesen játszó lengyeleket. Vigyázva arra, hogy nekünk, a hírtelen jött hőség ellenére is maradjon energiánk a mérkőzés végére is. Sikerült magvalósítani a taktikai elképzeléseket. A győzelmet bebiztosító első két gól után, az utolsó húsz percben négy találattal bebiztosítottuk a nagy gólarányú győzelmet. A vendég csapat a hajrában már alig fejtett ki ellenállást, így a mieink még a trükközéseket is megengedhették maguknak.
forrás:
mafoci -
Buzánszky ezen a mérkőzésen mutatkozott be a csapatban.
A pálya talaja nagyon egyenetlen volt, rögtön látszott, hogy alakalmatlan a lapos passzos játékra.
A kezdés gólzáporos játékot ígért. A hazaiak már a második percben vezetést szereztek és ezt mi két perccel később már ki is egyenlítettük. Nem úgy látszott, hogy ez a kettő lesz a találkozó összes gólja.
A bolgárok nagyon keményen harcoltak. Gyorsaságuk jól érvényesült. Válogatottunk most lassabb és ismét olyan körülményes volt, mint régen. A kényszerűségből, az egyenetlen talaj miatt magasan adott labdákat rendre elvesztettük.
A nézők ezúttal csalódottan távoztak: a vártnál rosszabb meccset láthattak.
Buzánszky bemutatkozása ennek ellenére sikeres volt, úgy tünt megtalálta a helyét a csapatban.
forrás:
mafoci -
Még tizenöt perc volt a kezdésig, mindenki izgatottan várta sikerül-e elégtételt venni a bécsi vereségért. Ekkor megszólalt a hangosbemondó: "A szövetségi kapitány arra kéri Lakat Károlyt, hogy a lelátóról fáradjon az öltözőbe." A csapatba eredetileg beállítani szándékozott [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/484]Kovács Imre mandulagyulladással bajlódott, belázasodott és Sebes Gusztáv váratlanul nem a tartalékok közül, hanem a lelátóról pótolta.
Csúszós nehéz talajon kezdődött meg a találkozó.
Kemény, nagyiramú, nagyon szép játékot hozó mérkőzést láthatott a közönség. A csapatok nem bírtak egymással és úgy látszott 3-3-as döntetlennel ér véget az összecsapás. De válogatottunk rendkívüli akarással küzdött tovább. Az utolsó percben éppen a "behívott" Lakat fejelte az osztrák 16-osról az 5-ös és a 11-es pont közé a labdát. Az az egyik védőről lepattant, éppen Puskás elé. Ő pillanatnyi tétovázás nélkül, a kapunak háttal állva, estében ... -
Az első félórában nagy-nagy akarással még valamennyire ellenálltak a vendégek, de azután...Kilenc perc alatt négy gól született és jött utánna a többi is.
Persze nem volt meglepetés a nagyarányú győzelem. Puskás és Budai II. négy-négy találattal járultak hozzá az eredmény alakításához, de a többiek játéka is kifogástalan volt. A gólok között szinte mindenféle előfordult, csak potyagól nem, így a magyar csapat még a legigényesebb futballínyenceket is kielégítette.
forrás:
mafoci -
A magyar csapat simán nyerte meg a mérkőzést. Az első félidő nagy részében még tartotta magát a hazai csapat és helyenként egyenrangú ellenfele volt a mieinknek. A második félidőben azonban már nem bírták tartani csatárainkat, amit semmi sem bizonyít jobban, mint Szilágyi I. mesterhármasa.
A meccset követő napon a mieink résztvettek az egyik varsói utcán a romeltakarításban. Ezt a nemes gesztust a lengyelek nagyon nagyra értékelték. A vereség pedig nem különösebben keserítette el Őket, hiszen szeríntük a világ egyik legjobb együttesétől kaptak ki.
A magyar szakemberek nem voltak ennyire elégedettek, most is találtak javítani valót.
forrás:
mafoci -
Óriási érdeklődés nyilvánult meg a mérkőzés iránt: a 65.000-es férőhelyű Práter stadionba kétszázezer jegyigénylő volt! Égett a visszavágás vágya a "sógorokban".
A pályán sokáig meglehetősen kiegyenlített játék folyt. Egy kicsit mindig meg-meg ugrottak a hazaiak, de rendszeresen tudtunk válaszolni és kiegyenlítettük az előnyüket. Ez így ment 3-3-ig, sőt mindig akadt egy-egy lehetőség arra is, hogy átvegyük a vezetést, de sajnos ez egyszer sem sikerült. Ezek közül a lehetőségek közül talán a legnagyobb éppen 3-3 után alakult ki, amikor Budai II. óriási helyzetben kapufára lőtte a labdát. A kapitány szerínt ez volt a mérkőzés fordulópontja, hiszen a hátralévő időben csapatunk már nem bírta megállítani a hazai játékosokat és a találkozó utolsó negyedében elsöprő fölényben játszottak.
Akkor még senki sem sejtette, hogy ez volt az 1954-es berni VB döntőig tartó remek sorozat előtti utolsó veresége a magyar csapatnak. 34 mérkőzésen keresztül nem találtunk legyőzőre. Po... -
Az első félidő nehezen indult. A vendégek lelkesen küzdöttek és nem engedték kibontakozni válogatottunkat. A sok magas labdát gyakran szerezték meg a csehszlovákok és kis zavarodottság mutatkozott a sorainkban. Szilágyi I. becserélése meghozta a kívánt változást. A második félidőre már összerendeződött a csapat játéka. Tervszerű, helycserés támadások indultak és lassan teljesen felőrőlték a vendégek védelmét.
A találkozó után sokan tanácsolták a szövetségi kapitánynak, hogy ne kísérletezzen tovább Hidegkutival, hiszen most is gyengén játszott. Szerencsére Sebes Gusztáv nem fogadta meg ezt a tanácsot.
forrás:
mafoci -
Legutóbb az olimpiai bajnok svédek ellen döntetlent ért el idegenben a válogatott, de most semmiképpen sem akarta beérni ennyivel. Ez a találkozó volt Deák Ferenc utolsó válogatott szereplése.
A talaj meglehetősen csúszós volt és ez kedvezett a technikás magyaroknak. A vendégeknek esélyt sem adtunk. Fantasztikus játékkal nyertünk, olyan varázslatot produkálva, ami igazi gyönyörűséget okozott a közönségnek. Érett, egységes csapatot láthattak a pályán. Itt már mutatkozott a kialakuló, véglegesedő magyar válogatott. A szellemes támadásokban már kulcsszerepet játszott a Bozsik-Zakariás-Kocsis-Puskás "bűvös négyszög".
A nemzetközi lapok többek között ilyeneket írtak:
"Felejthetetlen élmény volt a magyarok játéka..."
"A magyar csapat világklasszis teljesítményt nyújtott."
A svéd rádióban elhangzott:
"A magyar csapat játéka felejthetetlen élmény volt. Ezen a napon a világ egyetlen csapata sem állhatott volna ellent a magyar válogatottnak.&qu... -
A bolgár csapat ekkoriban már magyar szakemberek segítségével végezte munkáját.
Bár öt góllal nyertünk, a győzelem nem ment olyan könnyen. A csapat játéka csalódást keltett. Sokat könnyelműsködtek és a győzelem csak annak volt köszönhető, hogy helyzeteinket jobban használtuk ki. Az első félidő után a második már sikeresebb volt, nagy akarattal, erőbedobással játszottak labdarúgóink és a győzelem nem forgott veszélyben.
Persze most furcsa lehet ötgólos győzelem esetén kritikával illetni a válogatottat. Voltak idők, amikor egy-egy kiizzadt győzelem is feledtetett minden pályán mutatott gyenge szereplést és még ezután is jöttek ilyenek. De ekkoriban mások voltak az elvárások. (A játékosoknak önmagukkal szemben is!)
forrás:
mafoci -
Revansra készültek a "sógorok" a legutóbbi 6:1-es vereségért. Nem ok nélküli volt a bizakodásuk, hiszen otthonukban a háború óta nem kaptak ki. Ráadásul a magyar válogatott 12 éve (igaz, hogy ez csak három találkozót jelent) nem tudta legyőzni a Práterban a sógorokat.
Válogatott játékosaink rossz formában szerepeltek a bajnoki mérkőzéseken, így nem nagy bizalommal készültek az összecsapásra. Bozsik szerínt: "Esélytelenek vagyunk, már egy döntetlennek is nagyon örülnénk." Sebes Gusztáv még a "csapatot kereste": "...nincs balszélsőm, s nincs középcsatárom..." mondogatta nyilatkozataiban.
A mérkőzés úgy is kezdődött, ahogy az osztrákok álmodták. A második percben a hazaiak megszerezték a vezetést. Csakhogy a folytatás kicsit másként alakult. Az egész mérkőzésen fantasztikusan játszó Puskás gyorsan kiegyenlített. Azután Deák bombázott a hálóba, kétszer is. A hélidő előtt még egy hazai találat esett és előnnyel várhattuk a második menetet.
... -
A svédek biztos győzelmet vártak csapatuktól, hiszen 1948-ban olimpiát nyertek, ez év tavaszán pedig több góllal legyőzték az íreket és az angolokat is. Szövetségi kapitányuk meg is jósolta: "Két góllal nyerünk a magyarok ellen..."
A mérkőzés folyamán azután úgy látszott a két gólban igaza lesz, csak nem nyernek hanem veszítenek. Mindkét félidőben elhelyeztünk egy-egy labdát a svédek kapujába. Remekül játszott a csapatunk. Különösen Szusza Ferenc, akinek fantasztikus cseleit, rendkívüli erejű lövéseit még a hazai közönség is kénytelen volt tapssal jutalmazni. Már csak kilenc perc volt vissza és még mindig 2-0. Ekkor a svédek összekapták magukat, bár eddig sem mondhatni, hogy feladták volna, küzdöttek végig, de most ... A találkozó végét jelző sípszóig kétszer találtak a kapunkba, így végül döntetlennel ért véget a talákozó.
forrás:
mafoci -
Senki sem volt az olasz válogatottban aki a két nemzet előző találkozóján is játszott volna. Ennek szomorú oka volt. Májusban lezuhant a Torino teljes csapatát szállító repülőgép. Az áldozatok közt volt kilenc válogatott is. Ez tovább rontotta a magyarok eredményeinek fényében amúgy sem túlzottan vérmes olasz reményeket.
A két gól gyorsan megszületett. Meglepetésre előszőr az olaszok találták meg az utat a magyar hálóhóz és nekünk kellett egyenlítenünk. Mindkét gól megszületett már az első félórában. A továbbiakban újabb találatok nem estek. Pontosabban egy esett. A második félidőben Puskás küldte az olasz kapuba a labdát. A játékvezető megadta a gólt, de a partjelzővel való tanácskozás után visszavonta döntését és megsemmisítette a találatot. Mint később kiderült Ő az egyik vendég játékos takarása miatt nem láthatta, azt amit a partjelző igen. Tudni illik, hogy Puskás ravasz trükkel a feje mellett feltartott öklével juttatta kapuba a labdát. (Sok évvel később volt olyan gól ... -
Alig egy hónapja a prágai kudarc után mondott valamit a szövetségi kapitány a rossz kezdésről és a jó folytatásról. Mindenki erre az utóbbira készült.
A csapat két újoncot avatott Budai II.-t és Czibor -t. Az osztrákoknál pedig gyomorrontás miatt hiányzott Happel, aki akkoriban a védelmük kulcsfigurája volt.
A játékot látva valószínűleg Happel sem sokat tudott volna segíteni a vendégeken. Már az első percben megszereztük a vezetést. Puskás fejjel továbbította a labdát két osztrák közé, a kiugró Deák pedig tizenegy méterről bombázott az osztrák kapuba. Az első játékrész végére már három góllal vezettünk.
A második félidőben lassabban lendült be a gépezet, hiszen három percig kellett várni az újabb találatra. De maradt még erő és gól a mérkőzés hajrájára is.
Ocwirk a mérkőzés után nyilatkozta: "Remek volt a magyar csapat. Szinte nem is akadt gyenge pont ebben az együttesben. Nem udvariaskodás amit mondok: a magyar labdarúgás ma a legjobb Európában."
Volt bécsi ú... -
Sebes Gusztáv, aki az előző találkozókon még a válogató bizottság tagjaként dolgozott, önálló szövetségi kapitányként ezzel a mérkőzéssel mutatkozott be. 13 év telt el azóta, hogy Prágában játszottunk. A közelmúlt eredményeire alapozva mindenképpen esélyesként utaztúnk a szép városba.
De ez a mérkőzés valamiért nagyon másként alakult. A magyar csapat legjobbjának tartott csatársor ezúttal csődöt mondott. Szinte egyetlen értékelhető támadást sem vezettek. Még az első szépítő gól is "csupán" 11-esből jött össze. A védelem pedig nem tudta útját állni az érkező csehszlovák rohamoknak.
A mérkőzés után érthetően rossz volt a válogatott hangulata. Sebes Gusztáv akinek a bemutatkozása ennél rosszabbúl már nem is sikerülhetett volna, a következő szavakkal próbált lelket verni a labdarúgókba.: "A rossz kezdést jó folytatás követi majd..., már az osztrákok ellen..."
forrás:
mafoci -
A magyarok 36 órás vonatozás után, a mérkőzés előtti napon érkeztek Szófiába és csak éjféltájban tudtak lefeküdni.
A pályán gyorsan kiderült, hogy a vendéglátók mindenáron győzni akarnak. Ebben persze nem lett volna semmi különleges, de a bolgárok ennek érdekében a durvaságtól sem riadtak vissza. Fáradtan és a kemény összecsapások elkerülésére ügyelve játszott a magyar csapat és ez döntő mértékben hozzájárult az eredmény alakulásához. Az is igaz, hogy mindezeket leszámítva ellenfelünk a legutóbbi találkozáshoz képest sokkal jobb teljesítményt nyújtott.
A bolgárok így megszerezték első győzelmüket a mieink ellen.
forrás:
mafoci -
A románok a budapesti 0:9-es vereség után nagyon akartak. Válogatottjuk két hónapig készült edzőtáborban a találkozóra. A magyar csapatban most mutatkozott be Lóránt.
A mérkőzés azután azt mutatta, hiába volt a tábor. Az első félidő ugyan jobbára meddő mezőnyfölénnyel telt, de a két csapat közötti különbség már akkor is nyílvánvalóvá vált. Voltak persze román próbálkozások is, de a védelmünk a góllövés minden reményétől megfosztotta a kétségbeesetten próbálkozó hazai csatárokat.
A második félidőben hatékonyabb lett a játékunk és megérkeztek a gólok is. Csatársorunk tökéletesen összezavarta a román védelmet. Sokszor azt sem tudták pontosan hol a labda, a lövések pedig folyamatosan záporoztak a hazaiak kapujára. Grosics egy összecsapásnál megsérült a fején és le kellett cserélni, mert állapota súlyosnak látszott. A csere kapusunk ugyan kapott egy gólt, de vele sem volt szerencséjük a román csatároknak.
A mérkőzésről tudósító egyik román lap így jellemezte Grosicst: "Hú... -
A Balkán-kupa (2. sorozat) 3. mérkőzése.
-
Szenzációt jelentett, hogy Bodola ismét helyet kapott a válogatottban (mint később kiderült utolsó válogatott szereplése volt ez). A 36 éves csatár [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1943-09-15/finnorszag-magyarorszag]1943-ban játszott utoljára a csapatban a finnek ellen (243. mérkőzés).
A mérkőzésen sok helyzet maradt kihasználatlanul. Bodola nagyon jól játszott, igaz Hidegkuti gondoskodott róla, hogy mindig legyen munkája. Sorra adta neki a jobbnál jobb labdákat. A szélső sem volt rest remek beadásai szálltak az osztár kapu elé, de most valahogy kevésbé sikerült a befejezés. A mérkőzés összes találata az első félidőben született. A második játékrészre csak helyzetek jutottak.
Sokkal nagyobb arányban is nyerhetett volna a csapat. Nem túlzás, ha azt mondjuk, az osztrák válogatott nagyon örült, hogy megúszta egygólos vereséggel.
forrás:
mafoci -
Nagy szeretettel fogadták a magyar válogatottat Varsóban. Már csak azért is, mert a háború befejzése óta a mi csapatunk volt az első amelyik a lengyel fővárosba látogatott.
Válogatottunk csodálatos játékot mutatott be. Gördülékeny támadások, tökéletes összhang, fantasztikus technika, lendület ...
Fogl Károly akkoriban éppen a lengyeleknél edzősködött és boldogan mondta a találkozó után: "Ez az igazi magyar futball, sírtam az örömtől, amikor néztem a fiúkat..."
A lengyelek szövetségi kapitánya Alfus, aki szintén majdnem sírva fakadt, de nem az örömtől ezt nyilatkozta a meccs után: "A magyar csatárok igazi labdaművészek, ők céltáblának nézik az ellenfél kapuját. Engem viszont ma megbuktattak." Nos az utóbbi megállapítás igaznak bizonyult: a vereséget követően leváltották. De mi csak győzni akartunk.
forrás:
mafoci -
A Balkán-kupa (2. sorozat) 2. mérkőzése.
-
Deák tüdőgyulladást kapott, helyettesítésére Mészáros került a csapatba és szóhoz jutott Kocsis is. Mindketten előszőr "rúghattak labdába" a válogatottban.
A két válogatott nem játszott azonos színvonalon. Bár az első félórában nem esett gól, már akkor is látni lehetett, hogy a győzelem nem lehet kétséges. A félidőt még kétgólos előnnyel zártuk.
A második játékrészben azután válogatottunk elsöpörte a vendégeket. Szépen elosztva, folyamatosan hullottak a magyar gólok. Szinte már számolni is nehéz volt.
Annyira nehéz, hogy Perényi-Pecsovszky a románok játékosa nem akarta elhinni, hogy kilenc gólt kaptak, azt bizonygatta, hogy "csak" hetet lőttünk.
Gallowich Tibor ezzel a mérkőzéssel búcsúzott a szövetségi kapitányi poszttól.
Külön érdekesség, hogy a román csapat "hitetlen" tagja Perényi néven 1943 novemberében még a magyar válogatottban játszott.
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat harmadik mérkőzése.
A mérkőzést megtekintette Dinnyés Lajos miniszterelnök is, aki szenvedélyes labdarúgó szurkoló volt. Ez megint egy "dupla nap", hiszen ugyanekkor Tiranában is pályára lépett a magyar válogatott Balkán-kupa találkozón (261. mérkőzés).
Kifejezetten unalmas mérkőzés volt. Csak az eredményt tartották szem előtt a játékosok. Nem is lehet szinte semmi egyebet és főleg tömörebben elmondani, mint azt a szövetségi kapitány tette a mérkőzés után: "Két gól és más semmi."
Dinnyés Lajos miniszterelnök is megjegyezte, hogy "Csapatunk úgy játszott, mint ahogy 1912-ben futballoztak."
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat második mérkőzése.
Kétszer is vezetést szereztünk a mérkőzésen. Sőt kétszer az osztrák kapufa is csattant, mind két góllövő egyszer-egyszer azt is telibe találta. A hazaiak mind a kétszer egyenlítettek. A második góljuk azonban erősen vitatható jogosságú büntetőből született. A győzelmet jelentő találatukat pedig egészen szerencsétlen események előzték meg. Már csak öt perc volt a találkozóból, amikor az egész találkozón igen jól védő Henni egy előre ívelt labdát elcsípett. Az érkező Hahnemann és Bozsik azonban összefutottak és éppen a magyar kapusra estek. Szerencsétlen kapuvédő kezéből kicsúszott a labda, ráadásul éppen Körner II. elé, aki azonnal bevágta.
Már megint a szerencse és a játékvezető és újra vereség a Práterban.
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat első mérkőzése.
A találkozóra hét közben került sor és érdekesség, hogy az MLSZ esőbiztosítást is kötött. (De mégsem esett!)
Az első félidőben valahogy nem igazán ment a játék. Igaz parádésan kezdődött, hiszen még csak az ötvenedik másodpercben járt az óramutató és már mi vezettünk. Az sem akármi, bár korántsem ennyire örömteli, hogy az ötödik percben már újra döntetlen volt az állás és alig több, mint félóra elteltével már a vendégek vezettek két góllal. A szünetre azért mégsem kellett hátránnyal vonulnunk.
A második játékrész már jobban tükrözte mit is tud a magyar válogatott és gond nélkül "hozta" a mérkőzést.
Csapatunk 53 lövést küldött kapura és ehhez képes az a hét ami "beakadt" nem is olyan sok. A svájciak négy góljában pedig jelentős része volt a még mindig (nem jól) alkalmazott lestaktikának.
forrás:
mafoci -
A Balkán-kupa utolsó mérkőzése.
A hazaiak nagy elánnal kezdték a játékot. Vissza akartak vágni a két évvel ezelőtti 2:7-es vereségért. Egymás után küldték a lövéseket a kapunkra Grosics azonban mindent hárított. Szükség is volt erre, mert a csatárok és a védelem kicsit elaludtak. Negyedóra után "észhez tért" a védelem és megindultak a csatárok is. A Hidegkuti-Szusza helycserék teljesen szétzilálták a hazaiak védelmét. A kezdeti megilletődöttség után imponálló fölénnyel győztük le a román válogatottat.
Ezzel a győzelemmel miénk lett a Balkán-kupa is. A végső sorrend: Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia.
Külön érdekesség, hogy a román csapat középcsatára 1943 novemberében még a magyar válogatottban játszott Sárvári néven. Csapattársatársa Perényi, is volt magyar válogatott akkoriban.
forrás:
mafoci -
Az elutazás előtt Szusza furcsán nyilatkozott: "Egygólos vereséget várok Bécsben. Nem tudom miért, de az az érzésem, hogy kikapunk."
Elkezdődött a mérkőzés és félóra után már a hazaiak vezettek két góllal. Veszélyben forgott hát Szusza "jóslata". Nem is hagyta annyiban még a szünet előtt betalált a kapuba. Így pihenni úgy vonulhattak a csapatok, hogy az osztrák előny valóban egygólos volt.
A második félidőben azonban a magyar csatár semmibe véve saját "jövendölését" 11 perc alatt rúgott két gólt. Így mesterhármast ért el és csapatunk megszerezte a vezetést. Sajnos Bindernek is volt még az eredményhez egy, illetve két "szava". Végeredményben tehát mégiscsak egy gólos vereséget szenvedtünk.
Szövetségi kapitányunk szerínt (és nem csak szerínte) a játékvezető alaposan hozzájárult az eredmény alakításához. Mégpedig azzal, hogy az osztákok javára megítélt egy olyan büntetőt, ami nem volt jogos, amikor pedig ellenünk szabálytalankodtak a k... -
A mérkőzés, a Balkán-kupa (1. sorozat) része volt.
-
A csapat összeállítása kényszerűségből változott. Az FTC mexikói túrára utazott és erősítésként velük tartott Puskás és Szusza is. Így került a válogatottba előszőr Bozsik. Később még 100-szor volt alkalma magára húzni a címeres mezt! Visszakerült Hidegkuti is aki már két éve nem jutott szóhoz. (Nem fért be! Micsoda "gond" lehetett akkor a csapat összeállítása!)
A mérkőzés sima győzelmet hozott. Akkora fölényben játszott a csapat, amekkorára alig volt példa labdarúgásunk történetében. Hidegkuti 3, Deák 4 góllal járult hozzá a végeredményhez.
A második félidő elején a hetedik magyar gól után, a bolgár kapitány úgy döntött, lecseréli a kapust. A pályáról lejövő "portás" az A lelátó előtt sírógörcsöt kapott és a földreborult. Csatáraink talán ezt látva könyörültek meg az új kapuvédőn, nem tudi, de tény, hogy a csere után 26 percen keresztül nem rúgtúnk gólt. A "türelmi idő" lejárta után azonban még kettő akadt a vendégek hálójába.
A mieink megse... -
A mérkőzés, a Balkán-kupa (1. sorozat) része volt.
-
Mindkét csapat esélyes volt a végső győzelemre is.
Óriási küzdelem folyt a pályán. Mind a két válogatott nagyon akarta a győzelmet. Félóra után mi szereztünk vezetést, de szinte azonnal válaszoltak a hazaiak. A második félidőben is mi szereztük meg az előnyt jelentő találatot, de most is azonnal jött az egyenlítő gól. Igaz ebben az esetben ez a labda is magyar lábról szállt a kapuba. A nagy igyekezetben Puskás belenyúlt egy jugoszláv szabadrúgásba és a labda a kapust becsapva került a kapunkba.
Nagy csatában hat perccel a befejezés előtt szerezte meg a magyar csapat az értékes győzelmet jelentő gólt. Szusza Ferenc fantasztikus labdát adott Mike Istvánnak és egy jótanácsot is: "Menj egyedül!" Mit lehetett tenni? Megfogadta a tanácsot és öt méter futás után a kaputól húsz méterre lövésre szánta el magát. Hatalmasra sikeredett az a lövés! Annyira, hogy átszakította a hálót a jobb felső sarokban. Még a jugoszláv szúrkolók is sokáig emlegették ezt a "hálószaggató&q... -
Már régen volt amikor utoljára legyőztük az olaszokat. Mindenki abban reménykedett, talán most sikerül. A hazaiak csapatában a kapuson kívűl mindenki a Torino játékosa volt.
A játékunkal nem is volt gond. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy jobb volt a magyar válogatott. Az eredmény azonban, mint már sokadszor az "azzurik" ellen, másként alakult. Megint nem sikerült nyerni, sőt kikaptunk.
A vereség oka ezúttal a magyar válogatott által alkalmazni próbált lestaktika volt. Az első gólnál a játékvezető: 5 méteres lesről engedte el az olaszok csatárát. Ezt a találatot kiegyenlítettük. A második olasz gólnál a védelmünk úgy döntött, hogy a hazai csatár lesen volt. A bíró ugyan nem sípolt, de a játékosaink leáltak, a csatár pedig gólt lőtt. Ismét kapaszkodhattunk és sikerült is az egyenlítés.
2-2 és már csak egy perc volt hátra. Azután egy Menti elfutás, ami után annyira kisodródott, hogy kapura lőnie szinte lehetetlen lett volna. Tóth azonban mégis kijött a kapuból és elé vet... -
A magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték. Fél évszázada 1897. május 09-én rendezték ugyanis az első nyílvános labdarúgó mérkőzést. Ebből az alkalomból a 70 éves Hajós Alfréd végezte el a kezdőrúgást. Balogh II. a következő szavakkal köszöntötte a veterán sportolót: "Fiúk, tapsoljuk meg ezt a tehetséges fiatal játékost, csapatunk újoncát." A mezbe öltözött első magyar olimpiai bajnok, aki tagja volt az első nyílvános labdarúgó mérkőzésen pályára lépő BTC csapatának, majd az első válogatott találkozón is játszott és később szövetségi kapitányként is dolgozott, meghatottan, könnyes szemmel sétált le a pályáról.
A játék méltó volt az ünnephez, nem hagyott kívánni valót maga után. Válogatottunk ragyogóan kezdett. Alig több mint tíz perc alatt már két góllal vezettünk. A 12. percben magyar gól és lelkes ünneplés, a 13. percben pedig rémült kiáltozások, sikoltozás. Ekkor szakadt le a B-lelátó és a Springer szobor közötti állóhelyes szakasz, az alúl lévő ülőhelyek ... -
A helyszín Esch-sur-Alzette városa, a stadion pedig vagy a Stade de la Frontière vagy a Stade Emile Mayrisch volt.
-
Előszőr utazott "nyugatra" a háború vége után a válogatott. Ez volt az első villanyfényes mérkőzése a magyar válogatottnak! Ez kissé szokatlan is volt a mieinknek.
A gólgyártás nehezen indult be, amit a mieink elsősorban a "félhomály" számlájára írtak. Rudas ki is szólt: "Gyertyákat kellett volna hoznunk otthonról." De lassan megszokták a világítást és a végére egész jól belejöttek. Különösen Deák és Puskás, akik egyaránt 3-3 gólt lőttek.
A mérkőzés megnyerése nem okozott gondot a csapat remekül teljesített. A nézőtéren a nemzetközi labdarúgó világ jeles képviselői is jelen voltak és sokszor nem tudván ellenállni elragadtatottságuknak, tapssal jutalmazták a magyarok teljesítményét.
forrás:
mafoci -
Ismét egy újonc a csapatban! Ezúttal Deák mutatkozhatott be. Kicsit talán "nagy mellénnyel" érkezett, hiszen a mérkőzés előtt azt nyilatkota:"...két gól alatt nem adom...".A közönség a szakadó eső ellenére kitartott a csapat mellett és szép számmal látogattak ki a mérkőzésre. Megjelentek az akkori pártok vezetői és a kormány tagjai közül is sokan.
A mérkőzésen kiderült, nem nagy az a mellény. A két magyar gólt Deák szerezte. Az elsőt csukafejessel, a másodikat egy bombából. Mindkét esetben Mike hathatós segítségével. De nem csak a középcsatár, hanem az egész csapat jól és lelkesen játszott.
Nagyiramú mérkőzésen sikerült megszereznie a győzelmet a magyar csapatnak. Sikerült tehát visszavágni a tavaszi bécsi vereségért. Deák bemutatkozása kitűnőre sikeredett: két góllal adta le a "névjegyét".
Az osztrák vélemények szerínt csak a balszerencsének köszönhették a vereséget. Más külföldi vélemények szerínt azonban bár az osztrák csapat kitűnően játs... -
Az eredeti csapatban Balogh II. nem szerepelt, csak Rudas sérülése miatt került a csapatba és vele együtt a csapattárs Nagymarosi is Sárosi III. helyére.
Sok kellemetlen előzménye volt a találkozónak. A vonaton nem volt elég ülőhely. A csapat már este megérkezett Bécsbe, pedig csak reggelre várták, így nem tudták elhelyezni Őket, csak tömegszálláson, ahol ketten illetve hároman aludtak egy ágyon. Ráadásul szombaton és vasárnap otthoni hideg élelmet ettek válogatottjaink, mert tévedésből hétfői ebédjegyeket kaptak vendéglátóiktól.
A kis magyar küldöttség kilátogatott a temetőbe Hugo Meisl sírjához, aki hosszú időn keresztül az osztrák válogatott kapitánya volt. A sírt a megszállás alatt nagyon elhanyagolták és a magyar koszorú volt az első megemlékező virág rajta.
Minden kellemetlen előzmény után is úgy tünt, hogy sikerül jó eredményt elérnünk. Gyors vezetés, később osztrák egyenlítés, ismét gyors vezetés. Alig több mint negyedórával a mérkőzés vége előtt még mi vezettünk. A... -
Ezúttal újabb újoncot "dobott mélyvízbe" a szövetségi kapitány: Hidegkutit. A mérkőzésre éppen csak megérkezett az édesanyja temetéséről. Ezen a mérkőzésen játszott előszőr egyszerre a válogatottban Hidegkuti és Puskás.
Az újjonc szinte azonnal és alaposan bemutatkozott, hiszen már a nyolcadik percben betalált a vendégek kapujába és megszerezte a vezetést csapatunknak. Gyorsan potyogtak a gólok. A fiatal Puskás sem akart lemaradni és második mérkőzésén is az ellenfél kapujába talált. A félidő végére háromgólos előnyűnk bírtokában vonult az öltözőbe válogatottunk.
A második játékrészben továbbra is fölényben voltunk és eredményesen játszottunk. Az utolsó két gól ugyanannak, a válogatottban előszőr illetve másodszor szereplő két remek játékosnak a nevéhez fűződött, mint az első kettő. Puskásé a hatodik és Hidegkutié a hetedik.
Nagyszerű játékkal arattunk diadalt. Ismét bebizonyosodott, hogy nem baj az ha újjoncok szerepelnek a csapatban csak jól kell kiválasztani,...